Jelenlegi hely

Hiányzó szerződéseink

Érdemes alaposan megbeszélnünk a másik féllel, mit vár tőlünk, mit önmagától

A hétköznapokban, baráti, jó ismerősi vagy főnök-alkalmazott/munkatárs szituációban gyakori, hogy az elképzeléseket, elvárásokat nem – vagy csak felületesen – osztják meg egymással, nem kötnek megállapodást, vagy ha kötnek is, az nem elégséges, nem adekvát.

Cikkek: 

Mivel a szerződések „feladatai” közé tartozik az is, hogy az esetleg rejtett szükségleteket és motivációkat felszínre hozzák, nemcsak a segítő munkában, hanem minden, emberek közötti együttműködésben jelentős (lehetne) a szerepük. A fentiekből tehát két dolog következik: 1) ha bármiben együttműködünk valakivel, szerződést /megállapodást kell kötnünk vele, és 2) tisztáznunk kell, hogy referenciakeretünkben vannak-e eltérések a megállapodásunkat, együttműködésünket vagy együttes tevékenységünket/időtöltésünket érintő kérdésekben...

Bizonyára bárki előtt világos, hogy ha pl. három pár hirtelen ötletből kiindulva közös hétvégi kikapcsolódást tervez egy vízparti üdülőhelyen, de addig nem ismerték egymást közelről, a megállapodás előtt tisztázni kell, ki mit ért kellemes kikapcsolódáson. Lehet, hogy Judit és Szabolcs – sportkedvelők lévén – szívesen töltenék idejüket futással, esetleg evezéssel, tenisszel vagy fallabdával. Anett és Krisztián talán a korzón sétálna egyet, megnézné a kirakatokat, meg azt, hogy mit viselnek a többiek, aztán keresne egy sokáig nyitva tartó zenés szórakozóhelyet. A kicsit idősebb, csendes természetű Blanka és Iván viszont inkább kisétálna a mólóra, elüldögélne egy padon a vizet nézve és csendesen beszélgetve. Bármelyik választás helyénvaló, ha nem akarja bármelyik pár a sajátját a többiekre erőltetni. Csak egyeztetniük kell a preferenciáikat és megegyezni abban, hol, mivel és mennyi időt töltenek szívesen együtt – ha viszont bárki a többiek számára szervezne programot annak előfeltételezésével, hogy ami nekik jó, az a többieknek is az lesz, az legalábbis kínos kompromisszumot eredményezne.

Ha ugyanez a kérdés egy tartósan együtt élő párnál merül fel, az akár hatalmi harcokhoz is vezethet – hacsak nem kötnek jó kompromisszumos megállapodást – akár saját erősségeik felhasználásával, akár párterápia vagy -tanácsadás segítségével...

A határok tisztázása ugyancsak fontos bármilyen személyközi helyzetben ahhoz, hogy valaki ne váljék kiszolgáltatottá.

Összefoglalva tehát mit javasolhatunk?  Ha új kapcsolatba lépünk, vagy meglévő kapcsolatunkban valamilyen változás történik, érdemes alaposan megbeszélnünk a másik féllel, mit vár tőlünk, mit önmagától. Meg kell állapodni az együttműködésünkről, egyeztetnünk elvárásainkat, esetleg azt is tisztázni, ki mit ért egyes fogalmakon (mint pl. „elégséges”, „megfelelő”, „jó” stb.). Ezeknek a meghatározásoknak pontosnak, minden résztvevő számára világosnak, érthetőnek kell lenniük!

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2015. 4. számában olvasható

 

 

 

 

 

 




 

A Mindennapi Pszichológia
2018 június–júliusi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. június–július

  • Ismerj el és szeress, bármi áron!

    Az embereket komolyan foglalkoztatja, mit gondolnak róluk, milyenek mások szemében. Ahogy minket látnak, az befolyásolja azt, ahogy viselkednek velünk. Jó okunk van tehát, hogy nagyon is érdekeljen, mit gondolnak rólunk mások. Az élet két fő területén fontos nekünk, hogy minél pozitívabb kép alakuljon ki rólunk: egyrészt a képességeink, másrészt a kedvelhetőségünk kapcsán.

  • Az elengedés művészete

    A fiatal felnőttkor egyik legnehezebb feladata a szülőktől való optimális távolság kialakítása. Sokszor sem a szülők, sem a fiatalok nem tudják, hogy mit is jelent a leválás és az elengedés. A családok életében két intenzív erő vív egymással: az egyik az egyéni elkülönülésért, az autonómia megéléséért vívott harc, a másik a családi összetartásért folytatott küzdelem. Az egyik kifelé tol a családból, a másik befelé húz.

  • Hallgassunk a szívünkre? – Testi folyamataink észlelése, érzelmeink szabályozása

    Elakad a lélegzetünk, mert valamilyen meglepő, rossz vagy éppen jó hírt kaptunk. Történik valamilyen esemény, amire reagálunk. Tudatosan vagy nem, ez mindenképpen valamiféle igazodást, alkalmazkodást jelent. A pszichológia nyelvén: szabályozzuk az érzelmeinket. Ennek módszerei természetesen nagyon változatosak…

  • Történetmesélő állatok

    Megtudjuk-e valaha, hogy mi jár az állatok fejében? Mit hisznek, mire vágynak, töprengenek-e valamin? Hasonlítanak-e a gondolataik az emberi gondolatokhoz – már ha vannak egyáltalán gondolataik? És mi a helyzet a történetekkel? Értik-e az állatok a történeteket? Vannak-e saját történeteik?

ÉS MÉG: Egy parkoló lelke – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaMiért olyan fontos, hogy szeressenek?Az elutasítástól való félelemKiút a céltalanságbólHogyan győzhető le minden szenvedés? A Buddha filozófiája • Tévhitek a mozaikcsaládokrólRejtélyes reklámhatásSokszínű segítőtársunk: a ló • „Virágba borult csillagok” – Népi motívumkincsünk üzenetének felhasználása a művészetterápiában • “Hinni akarunk a csodákban” – interjú Vavrek Zsolt brókerrel • Ez itt a jótett helyeKérdezni, kérdezni, kérdezni? A kérdezés, mint a dominancia álarca • Kongresszusok, konferenciákA pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Jólesik, ha megdicsérnek. Kinek nem? Elégedetten nézel végig a jól elvégzett munkán. Büszke vagy az eredményeidre.

A legtöbb mikrovállalkozás nem a tudatosan hosszú távú tervezés eredményeként jött létre – ez bennük egyébként a szép

„Ne nyúljon a kormányhoz!” – hallatszik az utasítás az új Ford Fiesta bemutatóján tartott tesztvezetésen egy lesötétí

A tűsarok nem csupán a férfiaknak tetszik nagyon - a nők is magabiztosabbak benne.

Nemcsak a stressz oldásában, de a figyelem összpontosításában is segít öt perc videójáték a munkahelyen.

Nagyon meglepődünk, ha azt látjuk, hogy egy olyan sportágban, mint például az úszás, egy átlagos genetikával rendelkező személy kiváló teljesítményt képes elérni.