Jelenlegi hely

Zene és gyógyítás

Amikor a szavak szintjén, azaz verbális terápiákkal nem vagy csak nehezen tudunk dolgozni, érdemes a zeneterápiához fordulni.

Egy pszichotrauma feloldásakor, ott, ahol a szavak megtorpannak, gyakran csak a zene segítségével tudunk továbbhaladni. Egy-egy ilyen pszichotrauma olyan, mint az éjszakai Hold. Nagyon messze van tőlünk, de mindig kísér. A zeneterápia segítségével képessé válhatunk arra, hogy ezeket a lelki megrázkódtatásokat – úgymond – időbe és térbe helyezzük, azaz „lehorgonyozzuk” őket a múlt megfelelő időpontjához, és onnantól nem kell tovább „cipelnünk” e terheket. 

Cikkek: 

A magyar nyelvben él egy szó, az „elragadtatás”. A zene terápiás célokra történő felhasználása során a kliens egyfajta módosult tudatállapotba kerül, melynek során az élmény „elragadja” egy lelkiállapotból s egy másikba repíti, olyan – képzeletbeli – helyre és időbe, ahol közelebb tud férkőzni a problémája megoldását jelentő kulcsokhoz. Képletes értelemben a lélek néhány ajtaja csak violinkulccsal (időnként basszuskulccsal) nyílik...

Betegségeket nem lehet gyógyítani, betegeket azonban igen. A gyógyításnak testi-lelki-szellemi szinten egyaránt hatnia kell. Ha adott esetben nem sikerül egy betegséget megszüntetni, a beteg lelkiállapotát, gondolkodásmódját még akkor is egyensúlyban lehet tartani...

A köztudattal ellentétben „programzenék” nem léteznek – azaz nincs olyan zenei alkotás, amely mindenki számára egyaránt megfelel egy adott probléma (pl. szívbetegségek, migrén stb.) kezelésére. Ennek oka egyszerűen az, hogy különbözőek vagyunk, és zenei ízlésünk, emlékeink, tapasztalataink nagymértékben befolyásolnak bennünket abban, hogy bizonyos zenei „beavatkozásokra” hogyan reagálunk. Egy relaxációs célra szánt alkotás adott esetben akár megrázó is lehet olyasvalaki számára, aki azt a zenét éppen valamilyen tragikus esemény kapcsán (pl. temetésen) hallotta.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2015. 3. számában olvasható

 

 

 

 

 
Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2020 február–március

  • Rugalmas gyereket akarjunk nevelni, ne tökéleteset!

    Hogyan lehet megőrizni és tudatosan fejleszteni a serdülők egyik szupererejét, a pszichológiai rugalmasságot? Hogyan kerülhetjük el, hogy célirányos gondolkodásunk túlzott merevségbe csapjon át, s megfosszon minket kreativitásunktól, humorunktól, az önfeledt élményektől – és nemritkán a lelki egészségünktől is? A PPKE BÉTA projektjének kamaszokról szóló cikksorozatának zárásaként ezekre a kérdésekre keressük a választ.

  • A társas elszigeteltség ezer arca: űrpszichológiai párhuzamok

    A magányosságot sokszor korunk népbetegségének címkézik, és egyre több írás szól arról, hogy tegyünk valamit ellene. Nem könnyű megfogalmazni, pontosan mi is ez, és miért szenvedünk tőle. A kutatók egyetérteni látszanak abban, hogy a magányosság szubjektív és negatív élmény, ami nagyrészt abból fakad, hogy az egyén szakadékot észlel társas kapcsolatainak vágyott és valóságos mennyisége és minősége között.

  • Virtuális valósággal a „fekete kutya” ellen

    A problémát kevésbé ismerő emberek többnyire úgy kezelik a depressziót, mintha az pusztán hangulati zavar lenne. „Szomorú? Vidítsuk fel!” – gondolják. Valójában azonban a depresszió betegség. Az örömre való képtelenség. A beteg tehát nem azért nem boldog, vidám, mert nem akar az lenni, hanem azért, mert abban az állapotában képtelen arra, hogy az legyen. Nem azért nem száll fel a boldogság hajójára, mert nem akar jegyet venni, hanem azért, mert nincs pénze jegyre.

  • Amikor a pszichológus házhoz megy – Tapasztalatok az online terápiáról

    A 21. században már szinte az egész életünket az online térben éljük – mégis még mindig sokan vonakodnak attól, hogy ha pszichológusról van szó, akkor is ezt a formát válasszák, hiszen úgy vélik, személyes kapcsolat nélkül nem lennének képesek megnyílni valakinek. Mindeközben egyre többen költöznek külföldre, ahol a várttal ellentétben a kerítés nem mindig van kolbászból, s a problémák idegenben sem mindig tűnnek el..

  • Rólam szól!(?) Ilyen vagyok!(?) - avagy miért hiszünk a horoszkópban?

    Érezte már úgy, hogy az aznapi horoszkóp vagy a szerencsesütiben rejlő üzenet egyenesen Önnek szól? Mintha az üdítőital kupakjában lévő mondat pontosan az aktuális élethelyzetére utalna? „A napokban próbálj meg jobban figyelni magadra!”. Esetleg megoldásokat ajánl munkahelyi problémáira: „A feszült munkahelyi légkörben kerüld a konfliktust a főnököddel!”. Ez biztosan nem lehet véletlen! – gondolhatjuk sokan.

ÉS MÉG: A valóságszelídítő – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Amivel egymásnak tartozunk • Miért csalnak a szociálpszichológusok? • Konfliktusok márpedig vannak – Valakinek meg kell mondania, mi hogy legyen… • Fájdalom és magányosság • Csendre ítélve • Miről szól a némaság? • Mit tesz velünk a stressz? – A krónikus stressz hatása idegrendszerünkre. • Nincs kudarc, csak újraértelmezett cél! • A sabbatical: lehetőség vagy veszély? Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Ahogyan ez haváriák esetén lenni szokott, az új koronavírus-járvány kapcsán is megjelentek a tévhitek, egy súlyos problémára egyszerű módszereket kínáló megoldások. A ...

A klienseikkel való személyes találkozás helyett a pszichológusok is átváltanak távterápiára?

Hogyan őrizhetjük meg pozitív szemléletünket és csökkenthetjük a világjárvány kiváltotta szorongást?

Miért és mitől félek az önmagammal való találkozással kapcsolatban? Ez az igazi Pandora-szelence. Nem tudhatjuk, mit rejt a mély, s az sem megjósolható, miként hat ránk és...

A családterápia alapfeltevése, hogy a családon belül megjelenő érzelmi és viselkedési nehézség, tünet nemcsak az egyénhez tartozik, hanem a családi rendszer működésének zavarát...

A terapeuta a pszichés zavarok szakértője, a kliens viszont a saját problémájának a szakembere, hiszen ő ismeri legjobban a saját nehézségeit...