Jelenlegi hely

A (jó vagy rossz) előérzet

Az előérzet, az „intellektuális jövőbelátás” minden pontja erősen változó érzelmi-hangulati állapottal jellemezhető.

Egy baráti társaságban esett szó a megérzésről, előérzetről, intuícióról. Nagyon meglepődtem, amikor tanult, jól felkészült és művelt ismerősöm „elővezette véleményét” a problémáról. 

Szerinte a „hatodik érzék az a képességünk, mellyel képesek vagyunk a szubsztilis dimenzió, avagy az angyalok, szellemek, a mennyország stb. érzékelésére. Magyarázatként annyit, hogy a szubsztilis dimenzió túlmutat az öt érzékszerv világán, és csak a hatodik érzékszervünkkel tudjuk érzékelni. Szerinte van ilyen… Tudom, hogy folynak kutatások ennek bizonyítására – de azt is tudom, hogy minden szándék ellenére eddig még nem sikerült ilyet felfedezni...

Akkor ott beszélgetés közben valahol elveszítettem a fonalat – ám a probléma „belakta” az agyam.  Érdekelt, hogy a szakemberek vajon mit írnak róla, számomra ugyanis ez a probléma nem létezett, mert a ráérzés, az előérzet, a megérzés és az intuíció belesimult az életembe. A ráérzésre mindig úgy tekintettem, mint egy jó ötletre. Az előérzeteim a jövőre történő felkészülést szolgálták.  A sok lehetőség közül sokszor a megérzéseimre hallgatva válogattam ki azokat, amelyek a megoldást szolgálták a hozzájuk kapcsolódó bizonytalanságokkal együtt. Azt persze tudtam, hogy biztosra soha sem mehetek, de számoltam azzal is, hogy közben korrigálhatom a terveimet. És mindig vártam az intuíciókra, amelyek egyediségüknél, eredetiségüknél fogva a tudás új elemeit hordozták.

Ha jók a megérzéseink, akkor viszonylag egyenes úton és gyorsan haladunk előre.  Ha nem, akkor baj van. Idegen helyen különösen fontos, hogy teret engedjünk előérzetünknek, ami többnyire óvatosságra int. Általában veszélyforrásokra figyelmeztet, és egész létünket a veszélyforrások feltárására, elkerülésére irányítja. Ha elegendő ismerettel, tudással rendelkezünk az adott területen, akkor ennek pontossága az észlelt és feldolgozott információk mennyiségétől és minőségétől függ. Az biztos, hogy tapasztalatainkat az agyunk elraktározza és szükség esetén elővarázsolja, ami az alapérzelmek programjai szerint zajlik. Ha nem lenne ilyen képességünk, baj lenne a világhoz történő alkalmazkodásunkkal is. Mert rá kell éreznünk a jóra, hogy évezzük a világot – de arra is, ami veszélyt jelent számunkra...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2015. 3. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019. október–novemberi számában
ezekről olvashat:

2019 október–november

  • Mi kell ahhoz, hogy szépen írjon egy fiú?

    Ötezer ismétlést is igényelhet egy helytelenül elsajátított mozdulatsor kijavítása a kutatások szerint. Ennek ellenére alap-mozgásformákat egyáltalán nem, vagy nem szakértőktől tanulnak a gyerekek, illetve gyakran nincs elég idejük a tökéletesítésre. Serdülőkről szóló cikksorozatunkban most a finommozgások fejlődésével kapcsolatos praktikus tudnivalókat mutatjuk be: kiderül például, hogy miért írnak szebben a lányok, miként érdemes felkészülni egy zeneórára és mit ér egy edzés, ha fejben végezzük.

  • Éljünk az élet napos oldalán! Az életközépi válság újragondolása – 1.

    „Mi az életem értelme?”, „Mitől vagyok én hasznos ebben a világban?”, „Mit tettem le eddig az asztalra?” A választól függően akár 180 fokos fordulatot is vehet az életünk... A magunknak adott válaszok alapján vagy azt a következtetést vonjuk le, hogy úgy alakult az életünk, ahogy elvártuk, megálmodtuk vagy szerettük volna, vagy éppen nem. Ha a végső következtetés nem kedvező, akkor elégedetlenséget, elkeseredettséget, céltalanságot érezhetünk, melyek mentális, de akár fizikai problémákat is okozhatnak.

  • Elektromágneses túlérzékenység

    Az utóbbi időben növekszik az aggodalom a különféle technológiai újításokkal és az újabbnál újabb mesterséges anyagokkal kapcsolatban. Valószínűleg mindannyian jó pár ilyen aggályt fel tudnánk sorolni: az élelmiszeradalékok, a növényvédőszerek túlzott használata, vagy az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok megjelenése. Ezek közé tartoznak az elektromágneses terekkel (vagy konkrétabban a mobiltelefonokkal, bázisállomásaikkal, a magasfeszültségű távvezetékekkel vagy a közeljövőben bevezetésre kerülő 5G hálózatokkal stb.) kapcsolatos félelmek.

  • A meggyőzés kiskapui

    A sématerápia célja az egészséges felnőtt mód megerősítése. Az ilyen felnőtt készségei: képes felismerni, elismerni, érvényesíteni, adaptívan kielégíteni alap érzelmi szükségleteit; képes mások szükségleteit is figyelembe venni, illetve saját szükségleteinek kielégítését hosszú távú céljai – vagy a másikkal való kölcsönösség fenntartása – érdekében késleltetni; önmagával, élményeivel szemben elfogadó, nehézségeit a közös emberi természet részének és nem másoktól elkülönítő vonásnak tartja. Kedvesen és együttérzéssel képes önmaga felé fordulni.

  • Ha eljön Damoklész...

    A gyógyult kifejezést csak azoknál a pácienseknél használják, akik elérkeztek az ötéves remisszió, azaz a betegség tünetmentességének mérföldkövéhez. Ha arról kérdeznénk őket, mi volt a legnehezebb számukra az elmúlt 5 év alatt, akkor szinte kivétel nélkül a kontrollvizsgálatokat kísérő szorongást említenék, vagy a daganat esetleges kiújulásával kapcsolatos rettegést.

ÉS MÉG: Polihisztor születik – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Komoly kapcsolatra férfi kerestetik...Isten rabságbanMiért nehéz megváltozni?Megbocsássunk-e az ellenünk vétkezőknek? • A tik, a jéghegy csúcsa – Tik-zavarok és társuló problémák gyermekkorban • „Együtt dolgozunk a családtagokkal” – A családterápia • A gyengék ereje – A kisebbségi befolyásolás pszichológiája • A magzat létrejötte és megmaradása: a természet csodájaMit mutat a pupilla? – avagy hogyan segíthet megérteni az emberi döntéshozatal sajátosságait? • „A fizetésemelésnek szaga van” – Beszélgetés Zólyomi Zsolttal • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Vannak, akikben szorongást kelt a gondolat, hogy az időskorral olyan gyógyíthatatlan betegségek alakulhatnak ki, mint például az Alzheimer-kór; vagy a fizikai képességek olyan...

Nyiri Gábor és kutatócsoportjának új kutatási irányokat kijelölő eredményét a világ vezető tudományos szakfolyóirata,

Ezek a gyerekek szenvednek attól, hogy szinte folyamatos kritikában és szidásban részesülnek

A tinik agyát szokták egy olyan új autóhoz hasonlítani, amelyben alacsonyabb állást mutat a kilométeróra.

A felfedezés segít abban, hogy megértsük, mi az a nyelv, amit az idegsejtek használnak.

Cikksorozatunkban bemutatjuk konferenciánk főbb témáit és előadóit – Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor