Jelenlegi hely

Szex, szerelem, vágyak

Sok pár heteket, hónapokat, akár éveket vár a „spontán” vágyra

A szerelem közismerten fokozza a szexuális vágyat.  Azonban az is előfordul, hogy a nagy szerelem egyfajta furcsa, „légies” idealizálásba fordul, amit a szerelmes nem akar „bemocskolni” a testiséggel.... 

Szerző: 

A szerelem, sőt, akár a szeretet szexuális gátlásokat is okozhat. Ez nem új jelenség, például a hagyományos magyar paraszti kultúra kutatása során a férfiak azt mondták, azért jártak a falu „macájához”, mert azzal olyanokat is meg lehetett tenni, amit az ember a feleségével, akit tisztel, nem tesz meg. Nem kell itt extremitásokra, bizarr magatartásokra gondolni, ebbe a körbe tartoztak már a misszionárius póztól eltérő pozíciók is. Hasonló jelenségekkel ma is gyakran találkozunk, különösen a férfiaknál. Ezek a férfiak egyfajta „tiszteletből” „visszafogják” magukat a szerelmükkel, sok mindent nem tesznek meg vele, amit egyébként kedvelnek. Nem beszélnek „csúnyán”, kerülik a „durvább” megnyilvánulásokat, ilyen-olyan okokból megalázónak tartott magatartásokat, pl. az orális, anális szexet, bizonyos közösülési pózokat, stb. Persze sokszor kiderül, hogy a női partner kifejezetten kedveli ezeket, vágyik rájuk, de ilyen irányú vágyait nem – vagy nem elég nyilvánvalóan – fejezi ki. Nem ritka az sem, hogy a nők nyíltan elmondják a kívánságaikat, ám a férfi mégsem tudja leküzdeni a gátlásait. A férfiak egy része minden olyan nővel szemben így viselkedik, akivel mélyebb, intimebb kapcsolatba kerül, sokan csak a közös gyermek megszületése után. Az ő esetükben mintegy összekeveredik az anya és a nő, már nem képesek „megalázni” gyermekük anyját – holott az nagyon vágyna erre...

Gyakran látjuk azt is, hogy ezek a férfiak éppen azért tartanak szeretőt, netán azért veszik igénybe szexmunkások szolgáltatásait, mert csak az ilyen, mélyebb érzelmektől mentes kapcsolatokban képesek „elengedni” magukat. Hasonló jelenségeket ritkábban nőknél is tapasztalunk, ők azonban nem a szerelem „lealacsonyítása” miatt aggódnak. Többnyire arról van szó, hogy tudatosan-tudattalanul attól félnek, önmagukat „alacsonyítják le”. Természetesen mindezek mögött kulturális hatások is állnak...

A szakirodalomban is találkozunk a „spontán vágy” kifejezéssel, de erősen megkérdőjelezhető, hogy ez a valóságban létezik-e? A környezet folyamatosan bombáz minket különféle szexuális ingerekkel. Lépten-nyomon szexuálisan izgató dolgokat látunk, szexuális tartalmú verbális közlések jutnak el hozzánk másoktól, különféle médiumokból, szexuálisan izgató illatanyagok, ún. feromonok keringenek körülöttünk a levegőben, stb. Ilyen körülmények között nehéz „spontaneitásról” beszélni. De legyen a tudomány gondja, hogy ki tudja-e mutatni, mikor spontán a vágy, és mikor „felkeltett”…

Gyakran tapasztaljuk, hogy az emberek várják, mikor támad „spontán” szexuális vágyuk...  A partner is elkezd várni. Várja, mikor lesz a másiknak „spontán” vágya, várja, hogy „majd szól”. Sok pár heteket, hónapokat, akár éveket vár a „spontán” vágyra, figyelmen kívül hagyva, hogy a dinamika inkább fordított – minél ritkábbak a szexuális megerősítések, annál kevésbé jön „spontán” a vágy. Annál inkább szaporodnak, erősödnek a gátlások...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2015. 3.számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019. december – 2020. januári számában
ezekről olvashat:

2019 december – 2020 január

  • Tudnak-e a gépek szeretni?

    A szeretetre való képesség az ember lehetősége, melynek valóra váltása a felnövekvés társas környezetétől, a szülő-gyermek kapcsolatban megtapasztalt szeretetteljes élményektől függ. Bármilyen bonyolult és sokoldalú is legyen a mesterséges intelligencia, érzésekre nem lesz programozható, mivel nem áll mögötte az autonóm életvezetést lehetővé tevő testi és szellemi erők fejlődéstörténete. Nincs benne semmi, ami az emberi érzések két nagy erőforrását, a szexualitást és az agressziót hordozná. A gépek nem szoronganak, nem félnek, nem remélnek.

  • Megalkuvás és megátalkodottság között

    Mire jó egy kompromisszum? Arra, hogy eláruljam a vágyaimat? Vagy arra, hogy igazodva a valósághoz, megvalósítsam belőlük legalább azt, ami megvalósítható? A kompromisszum során vajon lemondok önmagamról? Igazodom másokhoz? Vagy egyensúlyt teremtek az éppen adott helyzetben? Hogyan kell jó kompromisszumokat kötni?

  • Kudarc és siker között

    Mindannyian tudunk olyan emberekről, vállalkozásokról, politikai szervezetekről, akik, illetve amelyek sorozatos kudarcok után végleg elbuktak – vagy éppen sikert arattak. Hogyan lehet eljutni a kudarctól a sikerig? Mi különbözteti meg az örök vesztesektől azokat, akik végül győzni tudtak?

  • E-mail zűrzavar: miért nem értjük egymást?

    Valószínűleg sokan ismerik azt a frusztráló érzést, amikor a világosan és szabatosan megfogalmazott e-mailjükre értelmetlen – vagy a tárgytól teljesen eltérő – választ kapnak. Ugyanígy sokaknak ismert az a helyzet, amikor egy beérkező e-mail fölött töprengve próbálják kitalálni, vajon mit is akart mondani a levél szerzője. Az e-mailek írói és fogadói aztán szerepet cserélve bosszankodnak a másikon, aki nem tud értelmesen fogalmazni, vagy nem képes felfogni a legegyszerűbb dolgokat sem.

  • Pszichoterápia és önsegítés integrációja a Minnesota-rendszerű terápiákban

    A Minnesota-rendszerű terápia a pszichológiai terápiák önálló úton járó, kissé deviáns fivére. Elválaszthatatlan az Anonim Alkoholisták és a mintájukra kialakuló egyéb 12 lépéses csoportok szellemiségétől és gyakorlatától... A Minnesota-program a pácienseknek azon körével foglalkozik, akiknél az érzelem- és feszültségkezelés elégtelen volta szenvedélybetegségbe, addikcióba torkollott.

ÉS MÉG: Pedig a stratégiám tökéletes volt… – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Boldogságkereső • Az önismeret ára • A sikeres tárgyalás nem a tárgyalóasztalnál kezdődik • Kell-e különórára járnia, ha nem akar? • Mindennapi életünk a tik árnyékában – Egy Tourette-szindrómás kisfiú édesanyjának beszámolója • „Találd ki, mire vágyom” – Egy nárcisztikus párkapcsolata • Éljünk az élet napos oldalán! – Az életközépi válság újragondolása 2. • Érvényes-e még ma is az idősek bölcsessége? • Életközépi karrierváltás: tényleg létezik?• Ami a színfalak mögött zajlik – a krónikus stressz rejtelmei • A bosszú • „A testképet illetően nincs realitás!” – Beszélgetés dr. Juhász Péterrel • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Törvényszerű, hogy partnereinket saját belső rendezettségünknek, integráltságunk fokának megfelelően választjuk – nincs ezzel másképp a nárcisztikus ember sem.

Egy férfitól – mióta világ a világ – azt várjuk el, hogy legyen olyan, akire támaszkodni lehet, aki szeretni tud, aki bátor és határozott.

A családterápia alapfeltevése, hogy a családon belül megjelenő érzelmi és viselkedési nehézség, tünet nemcsak az egyénhez tartozik, hanem a családi rendszer működésének zavarát...

Az 1960-as évekig egy férfi és egy nő együttélése gyakorlatilag kizárólag házasságon alapulhatott. Az ettől eltérő módozatokat a társadalom elutasította - manapság azonban az...

Egy párkapcsolat kezdeti szakaszában ma nagyon gyakran nem látni sem a bizalmat, sem a türelmet, de még a nyugalmat sem. Úgy tűnik, ma nem lehet hinni a másiknak...

De vajon hová vezet ez a folyamat? Milyen hatással van ez a kapcsolatainkra és a gyerekeinkre?