Jelenlegi hely

A hipszterszakáll kvantummodellje

avagy miért lesz az individualista törekvések legnagyobb részéből óhatatlanul normakövetés?
Már tegnap olyan voltam, mint amilyen te akarsz lenni holnap...

Kockás ing, tetoválások, hosszú szakáll és kipödrött bajusz, zokni nélkül viselt mokaszin, felhajtott nadrágszár – az egyediségre törekvő városi fiatalok, a hipszterek egyenviselete… Miközben a hipszter-filozófia alaptétele, hogy „Légy egyedi, légy más, mint az átlag”, az ehhez az irányzathoz tartozó fiatalok kinézete (fogalmazzunk így) eléggé hasonló – hogy lehetséges ez?  

Erre a kínzó kérdésre egy új interdiszciplináris szakterület, a komputációs idegtudomány kínál választ. Egy különleges ötvözet, a spinüveg hő hatására bekövetkező változásainak matematikai modellezésével kimutatták, hogy sok részecske látszólag kaotikus mozgása idővel összeadódó és összehangolódó hullámokba rendeződik. Mindez az emberi viselkedésre visszafordítva azt jelenti, hogy minél nagyobb erővel törekszünk a többiektől való különbözőségre, annál inkább fogunk egymáshoz idomulni. Azon túl, hogy milyen színű kockák legyenek a téli flanelingünkön vagy milyen márkájú szakállviasszal igazítsuk be arcszőrzetünket, ezek az eredmények arra is rávilágítanak, hogyan zajlik a döntéshozatal az agy neuronhálózatában, a befektetési stratégiák kidolgozásában, általában az emberi közösségekben.

Ki a hipszter? – Mark Greif irodalomtudós, a New York-i New School Egyetem adjunktusa a New York Times-ban megjelent 2010-es cikkében arra a következtetésre jutott: hipszter az, „aki úgy tesz, mintha egy újdonság feltalálója vagy első alkalmazója lenne: büszkesége abból fakad, hogy ő előre tudja – netán ő dönti el –, mi lesz a világ többi lakója számára cool.” Vagyis: a hipszter az a személy, aki már tegnap olyan volt, amilyen holnap mindenki akar lenni. Legalábbis ezt hiszi magáról. Földközelibb meghatározás, a Wikipédia vonatkozó szócikke szerint a szó „azokat a középosztálybeli, urbánus fiatalokat jelöli, akik egységes szubkultúrát alkotnak összetett ízlésvilágukkal, különc viselkedésükkel, a mainstreamtől távol álló divatjukkal”. Ennek fényében szomorú, hogy ha bemész egy hipszterek által (tegnapig) előszeretettel látogatott szórakozóhelyre, (tegnapig) egy csomó ugyanolyan fiatalt láttál. A hipszterség ikonikus kelléke a hosszú, dús, de gondosan fazonírozott szakáll. Megfelelő hormonokkal és szőrhagymákkal megáldott hipszterlordok a szakáll mellett (vagy helyett) pödrött, waxolt bajuszcsodákat villantanak. A ladyket extravagáns frizuracsodákról és különleges, az utcán biztosan szembe nem jövő ruha-összeállításokról lehet felismerni.

Valami mégis hiányzik az igazi egyediséghez. Az interneten dögivel találni „A húsz ultimate hipszter-kellék” és „Hogyan legyünk hipszterek?” tanácsadókat, sőt még „hipszter-coach” is felajánlja segítségét. Miért lesz mégis óhatatlanul mindenki ugyanolyan, aki arra törekszik, hogy más legyen, mint a többiek?

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2015. 3. számában olvasható

 

A Mindennapi Pszichológia
2018 augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. június–július

  • A „menetiránynak megfelelően” élj!

    Sokan panaszkodnak arra, hogy az élet gyorsvonati sebességgel szalad el mellettük, ők pedig pusztán szemlélői, de nem résztvevői az eseményeknek. Mikor is élünk? A fogantatástól a halál pillanatáig tartó időszak tulajdonképpen csak az a pici vízszintes vonal a két évszám közt, egy sírkövön. Mi fér ebbe bele? Mit tekintünk Életnek?

  • Légy főszereplője saját életednek!

    „Amikor megszületünk, hercegnek vagy királykisasszonynak születünk, csak az élet csókjaitól válhatunk békává.” Miért vagyunk statiszták a saját életünkben? Hogy történhetett ez? Eric Berne szavai szerint világra jöttünkkor főhősnek érkeztünk saját színpadunkra. Akkor még a permanens jelen állapota uralkodott. Ha épp jókedvünk volt, belemosolyogtunk a világba, ha pedig ráeszméltünk, hogy „nem kerek a világ”, bátran üvölthettünk, kifejezve autentikus érzéseinket.

  • Kíváncsi csecsemők – Már egyévesen megértik, miről beszélnek mások

    A beszédtanulás, mint csak az emberre jellemző képesség roppant időigényes és nehéz feladat. Mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az első nyelv elsajátítása legkevesebb 5-7 évet vesz igénybe, holott az idegrendszeri érés ebben a periódusban legfogékonyabb. Ennek egyik oka, hogy a beszéd megértése és a beszéd produkciója sokkal összetettebb kognitív folyamat, mint azt korábban a kutatók feltételezték.

  • Energiaháború: létezik-e a csí?

    Régóta dúl a háború két csoport között. A szembenálló felek több kérdésben is másképp gondolkoznak. Az ellentétek leginkább az „energia”, életerő, csí, prána… létezésének kérdése körül bontakoznak ki… A két fél közt persze ritka a nyílt agresszió, inkább saját köreikben: rendelőikben, konferenciáikon, fesztiváljaikon támadják a másik felet, néha tévényilatkozatokkal, honlapokkal, röplapokkal igyekeznek a maguk oldalára állítani a közvéleményt.

  • Reménytelenül

    Az öngyilkosság tabutéma, még a róla való gondolkodás is bénító lehet. Kiválthat elutasítást, haragot, szégyent, szomorúságot vagy dühöt, vagy egyszerűen csak nem akarunk foglalkozni vele. Ugyanakkor megkerülhetetlen, mert Magyarország kifejezetten rossz helyen szerepel az öngyilkossági statisztikákban, de azért is, mert minden befejezett öngyilkosság legalább hat ember – közeli barát, családtag, kolléga, osztálytárs – életét érinti közvetlenül.

ÉS MÉG: Éleslátás – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • „Ne hagyd, hogy elmenjen melletted az élet”„Másodiknak lenni lehet jó életstratégia” – Beszélgetés dr. Lénárt Ágotával • Az „elvesztett apaság” – férfiak és a művi abortuszMinden nőnek kell egy jó barátnő!Bullying az iskolai közösségekbenSzívügyeink – Hitek és tévhitek az anyagcsere zavarainak és a szív- és érrendszer betegségeinek összefüggéseiről • Csillagászat a sejtjeinkben – avagy bioritmus és testi-lelki egészség • Emlékezz a tanulásért – és ne fordítva! Egy új oktatási módszer alapjai • Amit csak a Küklopsz látDemencia, életvég, döntések • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A megzavart bioritmus egyik legkorábban kialakuló következménye a megzavart alvás és az inszomnia.

A legjobb barátnőnkkel ott folytatjuk, ahol abbahagytuk, mindegy, mennyi idő telt el az utolsó találkozás óta.

Lovaink nemcsak folyamatosan tükrözik és formálják belső pszichofiziológiai állapotunkat, de megmutatják azt is, hogy milyen társaik vagyunk.

Akik a harmincas és negyvenes éveikben keveset mozognak, kisebb aggyal rendelkeznek két évtizeddel később.

Ott, ahol nincs háziorvos, többen halnak meg idő előtt, mint azokon a településeken, ahol van.

Egyre több olyan gyerek kerül a gyermekpszichológusok látóterébe, akik lelki okokból szenvednek visszatérő fejfájástó