Jelenlegi hely

Szerezd meg most!

Azonnali kielégülés és komfortzóna
Az azonnali kielégülésre való törekvés emberi lényünk egyik alapvető oldala

Fogott már diétába azért, hogy egészségesebben éljen és leadjon pár kilót, de kezdeti lendülete alábbhagyott, mert nem tudott ellenállni az édességek és a finom, de hizlaló ételek csábításának? Rácsodálkozott már arra, hogy a mai tinédzserek mintha hozzánőttek volna a számítógépükhöz és az internethez, ahol intenzív virtuális társasági életet élnek, de csak ritkán mennek át a barátaikhoz? És arra, hogy miért száll fel az emberek többsége a tömött villamosra akkor is, amikor száz méterrel mögötte jön egy másik, amin bőven van hely? 

Szerző: 

A fenti, jól ismert jelenségek hátterének egyik kulcseleme az azonnali kielégülésre való törekvés, mely emberi lényünk egyik alapvető oldala. Evolúciós örökségünk, mely történetünk kezdetén túlélésünket segítette, mai világunkban kiteljesedésünk, elégedettségünk, lelki békénk és egészségünk veszélyeztetője.

Jobban járunk, ha a veszélyek mellett legalább annyi figyelmet szentelünk lehetőségeinkre is, ezért fogalmazzuk át az  előző mondatot: az önmegvalósításunk, boldogságunk felé vezető úton az azonnali kielégülést akaró oldalunk egy „kapuőr”, akit legyőzve előrébb jutunk célunk felé.

Az evolúciós pszichológia szempontjai segítenek megértenünk, miért épült be mélyen agyműködésünkbe – és így viselkedésünkbe – az azonnali kielégülésre való hajlamunk.

Ha a táplálkozás példáját nézzük, az ősi, civilizáció előtti viszonyok között a megszerzett táplálék elfogyasztásának halasztása veszteségekkel és kockázatokkal járt, ugyanis a fogyasztás késleltetésének mértékével arányosan nő a kockázata annak, hogy egy rivális fajtárs vagy csoport felbukkanjon és megkaparintsa élelmünket. Hasonló a helyzet a szexuális lehetőségekkel, vagy veszély esetén a menedéket adó helyek elfoglalásával – a késlekedés ilyenkor a szaporodási vagy túlélési esélyeket fenyegeti.

Az azonnaliság belső követelése markánsan rányomja bélyegét társadalmunkra. Gyorséttermekben (gyorsan felszívódó ételeket) eszünk, ha okostelefonunkon 3-4 másodpercnél tovább töltődik egy alkalmazás, keresünk egy gyorsabbat, a webáruházak 24 órán belüli szállításra törekednek, hogy gyorsaságukkal több fogyasztót vonzzanak magukhoz. Az autó, a kiszolgálás, a javítás, a diéta, a szolárium stb. akkor jó, ha gyors – vagy turbó. Áruházláncok olyan alkalmazásokat terveznek, melyek egy keresett árucikk helyét jelzik a vásárlónak az üzletben – megelőzve, hogy a keresésben türelmét vesztve átmenjen egy másik boltba.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2015. 2. számában olvasható

 

 

A Mindennapi Pszichológia
2018 június–júliusi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. június–július

  • Ismerj el és szeress, bármi áron!

    Az embereket komolyan foglalkoztatja, mit gondolnak róluk, milyenek mások szemében. Ahogy minket látnak, az befolyásolja azt, ahogy viselkednek velünk. Jó okunk van tehát, hogy nagyon is érdekeljen, mit gondolnak rólunk mások. Az élet két fő területén fontos nekünk, hogy minél pozitívabb kép alakuljon ki rólunk: egyrészt a képességeink, másrészt a kedvelhetőségünk kapcsán.

  • Az elengedés művészete

    A fiatal felnőttkor egyik legnehezebb feladata a szülőktől való optimális távolság kialakítása. Sokszor sem a szülők, sem a fiatalok nem tudják, hogy mit is jelent a leválás és az elengedés. A családok életében két intenzív erő vív egymással: az egyik az egyéni elkülönülésért, az autonómia megéléséért vívott harc, a másik a családi összetartásért folytatott küzdelem. Az egyik kifelé tol a családból, a másik befelé húz.

  • Hallgassunk a szívünkre? – Testi folyamataink észlelése, érzelmeink szabályozása

    Elakad a lélegzetünk, mert valamilyen meglepő, rossz vagy éppen jó hírt kaptunk. Történik valamilyen esemény, amire reagálunk. Tudatosan vagy nem, ez mindenképpen valamiféle igazodást, alkalmazkodást jelent. A pszichológia nyelvén: szabályozzuk az érzelmeinket. Ennek módszerei természetesen nagyon változatosak…

  • Történetmesélő állatok

    Megtudjuk-e valaha, hogy mi jár az állatok fejében? Mit hisznek, mire vágynak, töprengenek-e valamin? Hasonlítanak-e a gondolataik az emberi gondolatokhoz – már ha vannak egyáltalán gondolataik? És mi a helyzet a történetekkel? Értik-e az állatok a történeteket? Vannak-e saját történeteik?

ÉS MÉG: Egy parkoló lelke – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaMiért olyan fontos, hogy szeressenek?Az elutasítástól való félelemKiút a céltalanságbólHogyan győzhető le minden szenvedés? A Buddha filozófiája • Tévhitek a mozaikcsaládokrólRejtélyes reklámhatásSokszínű segítőtársunk: a ló • „Virágba borult csillagok” – Népi motívumkincsünk üzenetének felhasználása a művészetterápiában • “Hinni akarunk a csodákban” – interjú Vavrek Zsolt brókerrel • Ez itt a jótett helyeKérdezni, kérdezni, kérdezni? A kérdezés, mint a dominancia álarca • Kongresszusok, konferenciákA pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Mitől lesz a vérfagyasztó sikoly igazán vérfagyasztó? A válasz nem a hangerőben, hanem a frekvenciában rejlik.

A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma  a Kincsek a város alatt c. kiállításához kapcsolódóan irodalmi pályázatot hirdet.

A szexizmus a megkülönböztető bánásmód számtalan formáját eredményezi, szélsőséges esetben legitimizálja a nők elleni erőszakot

Az ajakméretet 50 százalékkal szükséges növelni ahhoz, hogy – legalábbis saját szemünkben – az ideális méretet elérjük.

A kooperatív kommunikációs feladatok során a kutyák viselkedése sokkal jobban hasonlított a gyerekekére, mint a csimpánzoké.