Jelenlegi hely

Hogyan értik meg a számokat az óvodások?

...a gyerekek ráébrednek: a tárgyak számolása nem egyfajta kiszámolósdi játék, hanem az a mennyiség megállapítását szolgálja

A gyerekek 3-4 éves koruk körül kezdik megérteni, hogy mi is a számolás, kialakítva ezzel a számmegértés felnőttkori alapját. Legtöbben azt gondolhatják, hogy az óvodások akkortól értik meg a számokat, amikor elkezdik a körülöttük lévő tárgyakat megszámolni rámutatással és a számnevek kimondásával, holott sok esetben a gyerekek ezt nem is számolásnak gondolják. 

Szerző: 

Hogy világosabban láthassuk, hová is kell a gyerekeknek eljutniuk, tekintsük át röviden, mit tudnak már csecsemőkoruk óta a számokról. Ahogyan arról egy korábbi lapszámban bővebben is írtunk (Mindennapi Pszichológia 2014/4. szám), a csecsemők már két mentális rendszerrel is rendelkeznek, amelyekkel a mennyiségeket megértik. Egyrészt használhatják az úgynevezett tárgyfájl rendszert, amellyel a tárgyak mozgását lehet követni, és amellyel egyszerre 3-4 tárgy követhető. Ez a rendszer közvetve a tárgyak számosságát is megállapíthatja, a rendszer korlátjából adódóan azonban a 3-4 fölötti mennyiséget már nem tudja érzékelni. Másrészt a babák rendelkezésére áll a közelítő mennyiségi rendszer, amely nagyobb mennyiségeket is követni tud. Azonban ez a rendszer pontatlan: 1 évesnél fiatalabb babáknál legalább 2-3-szoros különbségnek kell lennie két mennyiség (pl. ponthalmaz) között, hogy a mennyiségi eltérés látható legyen. Mindkét rendszer „megért” valamit a számokból, de csak korlátokkal. A korlátok ismeretében a probléma jól látható: valamilyen módon olyan rendszereket kell bevetni, amelyek képesek lehetnek nagyobb (3-4 feletti) értékek pontos megértésére is. Ezt a feladatot a gyerekek tipikusan 3-4 éves koruk környékén oldják meg. Hogyan történik mindez?

A számok pontos megértésének több fázisa is van. Az egyik első szakasz jól ismert lehet a gyakorló szülőknek és pedagógusoknak:  a gyerekek elmondják a számsorozatot („egykettőháromnégy”), mint egy mondókát, miközben ezeket a szavakat nem gondolják számoknak, hanem csak egy versikének, amilyet máskor is mondogatni szoktak. Jól mutatja a versike jelleget az a helyzet, amikor az egyik kutatásunkban a számsor ismeretét mérendő azt kérdeztük az egyik 3 évestől, hogy tudja-e folytatni azt a sort, hogy „egykettőhárom”. Az óvodásunk gondolkodás nélkül rávágta, hogy „Persze. Egy kettő három négy öt hat hét nyolc aki bújt aki nem megyek”. Vajon mit gondolnak a gyerekek, mit jelent ez a mondóka? Jó eséllyel semmit, hiszen éppen tanulják a nyelvet, és tudják azt is, hogy nem ismerhetnek minden szót. Ezen túl némelyik mondókának, versikének később sem lesz jelentése: meg tudná például valaki mondani, hogy mit jelent a „csiribiri” vagy az „ecc-pecc”? (A szövegszerkesztő helyesírás-ellenőrzője például nem.) A gyerekek tehát nem feltétlenül csodálkoznak azon, ha valamit nem értenek – attól még mondogathatják.

Egy második fázisban a gyerekek a mondóka közben már mutogatnak is tárgyakra, azonban könnyen látható: ez sem jelenti azt, hogy megértenék a számok lényegét. Ilyenkor ugyanis gyakran feltűnően rosszul végzik a dolgukat: egyes tárgyakat kihagynak, másokra többször mutatnak, időnként a számnevek helyes sorozatához sem ragaszkodnak. Ez számukra még mindig csak egy olyasmi játék, mint amikor egy versikére vagy dalra mozognak vagy táncolnak.

A következő fázis már helyes számolásnak tűnik. Ekkor a tárgyakon már megfelelően mennek sorba, nem hagynak ki egyet sem, nem számolnak kétszer egy tárgyat, és a számneveket is megfelelő sorrendben mondják. Ilyenkor, ha eléjük teszünk például 6 golyót, és megkérdezzük tőlük, hogy mennyi golyó van előttük, akkor sorra végigszámolják őket, és helyesen eljutnak a hatig. Úgy tűnhet, hogy a gyerekek végre megtanultak számolni. Pedig még nem…

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2015. 2. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019. október–novemberi számában
ezekről olvashat:

2019 október–november

  • Mi kell ahhoz, hogy szépen írjon egy fiú?

    Ötezer ismétlést is igényelhet egy helytelenül elsajátított mozdulatsor kijavítása a kutatások szerint. Ennek ellenére alap-mozgásformákat egyáltalán nem, vagy nem szakértőktől tanulnak a gyerekek, illetve gyakran nincs elég idejük a tökéletesítésre. Serdülőkről szóló cikksorozatunkban most a finommozgások fejlődésével kapcsolatos praktikus tudnivalókat mutatjuk be: kiderül például, hogy miért írnak szebben a lányok, miként érdemes felkészülni egy zeneórára és mit ér egy edzés, ha fejben végezzük.

  • Éljünk az élet napos oldalán! Az életközépi válság újragondolása – 1.

    „Mi az életem értelme?”, „Mitől vagyok én hasznos ebben a világban?”, „Mit tettem le eddig az asztalra?” A választól függően akár 180 fokos fordulatot is vehet az életünk... A magunknak adott válaszok alapján vagy azt a következtetést vonjuk le, hogy úgy alakult az életünk, ahogy elvártuk, megálmodtuk vagy szerettük volna, vagy éppen nem. Ha a végső következtetés nem kedvező, akkor elégedetlenséget, elkeseredettséget, céltalanságot érezhetünk, melyek mentális, de akár fizikai problémákat is okozhatnak.

  • Elektromágneses túlérzékenység

    Az utóbbi időben növekszik az aggodalom a különféle technológiai újításokkal és az újabbnál újabb mesterséges anyagokkal kapcsolatban. Valószínűleg mindannyian jó pár ilyen aggályt fel tudnánk sorolni: az élelmiszeradalékok, a növényvédőszerek túlzott használata, vagy az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok megjelenése. Ezek közé tartoznak az elektromágneses terekkel (vagy konkrétabban a mobiltelefonokkal, bázisállomásaikkal, a magasfeszültségű távvezetékekkel vagy a közeljövőben bevezetésre kerülő 5G hálózatokkal stb.) kapcsolatos félelmek.

  • A meggyőzés kiskapui

    A sématerápia célja az egészséges felnőtt mód megerősítése. Az ilyen felnőtt készségei: képes felismerni, elismerni, érvényesíteni, adaptívan kielégíteni alap érzelmi szükségleteit; képes mások szükségleteit is figyelembe venni, illetve saját szükségleteinek kielégítését hosszú távú céljai – vagy a másikkal való kölcsönösség fenntartása – érdekében késleltetni; önmagával, élményeivel szemben elfogadó, nehézségeit a közös emberi természet részének és nem másoktól elkülönítő vonásnak tartja. Kedvesen és együttérzéssel képes önmaga felé fordulni.

  • Ha eljön Damoklész...

    A gyógyult kifejezést csak azoknál a pácienseknél használják, akik elérkeztek az ötéves remisszió, azaz a betegség tünetmentességének mérföldkövéhez. Ha arról kérdeznénk őket, mi volt a legnehezebb számukra az elmúlt 5 év alatt, akkor szinte kivétel nélkül a kontrollvizsgálatokat kísérő szorongást említenék, vagy a daganat esetleges kiújulásával kapcsolatos rettegést.

ÉS MÉG: Polihisztor születik – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Komoly kapcsolatra férfi kerestetik...Isten rabságbanMiért nehéz megváltozni?Megbocsássunk-e az ellenünk vétkezőknek? • A tik, a jéghegy csúcsa – Tik-zavarok és társuló problémák gyermekkorban • „Együtt dolgozunk a családtagokkal” – A családterápia • A gyengék ereje – A kisebbségi befolyásolás pszichológiája • A magzat létrejötte és megmaradása: a természet csodájaMit mutat a pupilla? – avagy hogyan segíthet megérteni az emberi döntéshozatal sajátosságait? • „A fizetésemelésnek szaga van” – Beszélgetés Zólyomi Zsolttal • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Van egy kiskamasz gyermeke, akinek folyton kiesnek a kezéből a dolgok és a legértékesebb tárgyakat is képes leverni a lakásban? Higgye el, nem azért csinálja, mert nem hallgat...

A Tourette-zavar (TZ) – vagy korábbi nevén Tourette-szindróma – egy tünetegyüttes, mely spektrumzavarnak tekinthető, és melynek központi tünete az akaratlan hangadás vagy...

Egy hosszú távú vizsgálat alapján egyáltalán nem olyan vészes a helyzet, mint ahogyan azt a korábbi kutatások alapján

Milyen intézkedést várnak el egy jó vezetőtől a csecsemők? A kérdés abszurdnak tűnik, ám egy most végzett kutatásból kiderül, hogy egyáltalán nem az!

Akkoriban a dolgoknak még magától értetődő módon volt tétje, súlya, jelentése.