Jelenlegi hely

A csend hatalma

Az egyedüllét, mint az egészségmegőrzés, a betegségből való gyógyulás egyik fontos tényezője
Hogyan találjuk meg a nyugalmunkat e rohanó világban, ahol egybemosódik a jel és a zaj?

„Amióta a családom megtudta, hogy súlyos beteg vagyok, folyton a kedvemben akarnak járni, programokat csinálnak nekem, állandóan megyünk valahova. Én mosolygós arccal közreműködök, mert nem akarom őket megbántani. Nem tudom, hogy mondjam el nekik anélkül, hogy megbántanám őket, de én csak egy kis egyedüllétre vágyom, amikor magammal lehetek.” 

Ehhez hasonló kijelentéseket sok pácienstől hallottunk már. Vajon miért válik ilyen fontossá „Damoklész kardja alatt” a saját magunkkal töltött idő? Milyen lehetőséget rejt az egyedüllét, mely akár egy komoly betegségből való gyógyulásunkat is előrelendítheti? Bár a magány az üresség érzésével jár együtt, a fent említett „elvonulás” során nem vagyok magányos, hiszen magammal vagyok, amikor a külső zajok elhalkulásával belső mivoltom szólhat hozzám. A mai világban folyton azt halljuk, hogy mi, emberek társas lények vagyunk, a modern technológiai vívmányok segítségével pedig egy másodperc alatt kapcsolatba léphetünk valakivel. A legfrissebb kutatások azonban azt bizonyítják, hogy az egyedül eltöltött idő éppoly fontos, mint emberi kapcsolataink. A csend elfogadása pedig az önismeret, a bizonytalanságtűrés és az egyéniség integritásának mércéje is. Lelkünk sokszor figyelmeztet bennünket, hogy lassítsunk és próbáljunk befelé figyelni. Sajnálatos módon ez a „luxus” sok esetben nem fér bele a napi rutinba. A folyamatos feszített tempó azonban visszaüthet – akár valamilyen betegség formájában is...

Ön is ismer olyan embert, aki bekapcsolja a tv-t, rádiót, amint hazaér, csak hogy szóljon valami? Vagy akinél egész éjszaka megy a tv, mert máshogy képtelen aludni? A tanulmányok szerint öt perc csend után a legtöbben kényelmetlenül kezdik érezni magukat. Vajon mi történik ilyenkor? Az elcsendesedés során az ember találkozik saját lelkével. Ha sokáig csendben vagyunk, akkor elkezdünk gondolkodni, és nem biztos, hogy ezek a gondolatok tetszeni fognak nekünk. Ez magyarázat lehet arra, miért menekülnek előle oly sokan. Az érettebb személyiség általában szeret egyedül lenni. Szenteljünk magunkra minél több időt, hiszen a belső nyugalom megtalálásával felfedezhetjük valódi önmagunkat, s ráléphetünk a magasabb tudatosság felé vezető útra... 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2015. 2. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019 június–júliusi számában
ezekről olvashat:

2019 június–július

  • A kulturális sokk és az időutazás

    A globalizáció egyre gyakrabban teremt kultúraváltási helyzeteket. Diákok külföldre mennek tanulni, nemzetközi intézmények a dolgozóikat más országokba küldik, a jobb körülmények reményében egész családok váltanak hazát, illetve gyakran emberek tömegeinek kell akaratuk ellenére menekültként a saját kultúrájuktól eltérő országban folytatni életüket. A kulturális sokk fogalma tehát mindinkább előtérbe kerül.

  • Megbízható tanúk-e a gyermekek?

    A feltételezések szerint a gyerekek a felnőtteknél hajlamosabbak arra, hogy hamis emlékekről számoljanak be. Mennyire megbízhatóak tehát tanúvallomásaik? Vajon képesek-e megbízhatóan, torzításmentesen mesélni egy eseményről? Mennyire befolyásolhatók a kérdező által? Mit lehet tenni annak érdekében, hogy minél megbízhatóbb tanúvallomásokat kapjunk?

  • „Elég magas lesz kosarasnak?” – A fiatalok fejlettségi szintjéről nem a naptár árulkodik. De akkor mi?

    Képlékeny határokkal fészkelte be magát a serdülőkor a gyermek- és a felnőttlét közé. A fejlődési szakasz meghatározása nemcsak izgalmas elméleti kérdés: fontos oktatási, egészségügyi, büntetőjogi implikációkat rejt magában, hogy mennyire tartunk érettnek valakit. Miért van az, hogy kizárólag a naptár alapján hozunk ilyen döntéseket? A PPKE BÉTA projektjének serdülőkorról szóló cikksorozata most a biológiai kor becslési eljárásait mutatja be.

  • Légy önmagad terapeutája! A kognitív pszichoterápia

    Pszichés zavarokban szenvedők gyakran eltúlozzák, rendkívül szubjektíven értelmezik a helyzetüket, ami intenzív érzelmi állapotokhoz vezet, és ez megfordítva is igaz: erősen zaklatott, dühös vagy stresszes állapotban sérül a valóság objektív felfogása. Felfokozott érzelmi állapotban szélsőségesen negatívan vagy pozitívan értékeljük az egyes helyzeteket, és ez ráadásul még a cselekedeteinket is befolyásolja. Miután mind a tapasztalat, mind a klinikai pszichológiai kutatások azt bizonyítják, hogy az érzelmi problémák forrása gyakran a torzult, hibás gondolkodás, a kognitív viselkedésterápia célja az alaposabb önismeret.

  • Muzsikus a díványon – Személyiség és zenei teljesítményszorongás

    Képzeljük csak el, hogy érezheti magát egy alapvetően zárkózott, érzékeny és kissé szorongó ember, amikor ki „kell” állnia több száz ember elé, és az addig a próbatermek magányában csiszolgatott művet rá szegeződő szempárok százainak kereszttüzében kell hibátlanul bemutatnia?

ÉS MÉG: Egy gallér üzenete – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaHová tűntek az érzelmek?A háttérbe szorított szolidaritás. Összetartozás, együttérzés, közösségvállalás • „Ne forgasd ki a szavaimat!” – Szalmabábok a vitában • Túl a babonán – avagy a kényszerek markábanKulináris terápiaA trollok pszichológiájaAz agy öregedése – az időskori demenciák • Motiváció: tényleg szükség van rá?Egy jó tér csodákat művelhet – Beszélgetés Sylvester Ádám építésszel • Az örökmozgó szem • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A tetoválást viselők nagy része sokáig győzködi magát arról, hogy jó döntés volt magára varratnia az adott mintát.

Vajon egy drágább önvezető autó megvásárlásával privilégiumot is lehet majd vásárolni? Bizonyos márkák vagy autóosztályok szoftvere úgy lesz már finomhangolva, hogy az adott...

A 65 év felettiek táplálkozása külön odafigyelést igényel, fontos számukra a fehérjebevitel, a rendszeres folyadékfogyasztás.  Három, változatosan összeállított főétkezést...

Hiába teljesen egészséges valaki, ha a munkájában a „menedzserbetegségnek” is nevezett burnout veszélye fenyegeti, nála is könnyen kialakulhat szívbetegség.

Számos korábbi hiedelem  megdőlt, például, hogy ne együnk semmit este 8 után, vagy, hogy mindenképpen kell reggelizni, ennek ellenére aki vigyázni kíván a szívére, annak...

A hasi panaszok, bőrproblémák, ízületi fájdalmak és egyéb ritka elváltozások okai között napjainkban elsőként a glutén- és laktózérzékenységre gondolunk.