Jelenlegi hely

Az éjszaka démonai – rémálmok és lidércek a hálószobában

A rémálmok gyakorisága összefüggést mutat egyes személyiségjellemzőkkel.

Bizonyos esetekben a képzelet démonai helyett a valóság rémképei zavarják meg az ember álmát. A baleset, erőszak, háború vagy természeti katasztrófa áldozataivá válók esetében előfordul, hogy a trauma rendkívül mély, egyes esetekben kóros emléknyomot hagy bennük...

Szerző: 

Rémisztő álmok persze nemcsak a súlyos traumát elszenvedők alvását zavarhatják meg – a pszichésen egészséges emberek is átélhetnek változatos tartalmú, nyomasztó álomélményeket. A müncheni álomkutató, Michael Schredl vizsgálata szerint a német egyetemisták leggyakrabban tapasztalt „rémálom-témái” a zuhanás, a fizikai támadás vagy üldözöttség élménye, a hozzátartozó vagy barát halála és a nyomasztó vizsgaálmok. Az időnként megjelenő rémálmok, akárcsak az alvásparalízis, teljesen ártalmatlan jelenségnek, nappali gondolataink, aggodalmaink és szorongásaink teljesen természetes álombeli megnyilvánulásainak tekinthetők.

A finn elmefilozófus, Antti Revensuo elképzelése szerint a rémálmok nemcsak hogy nem károsak, hanem éppenséggel egy adaptív, a túlélés szempontjából előnyös mentális szimuláció megnyilvánulásai, amikor az élőlény az elme „játékterében” felelevenítheti a rá váró potenciális veszélyeket, fenyegetéseket, és mindenfajta kockázat nélkül begyakorolhatja a megfelelő viselkedéses válaszokat. Az elképzelés értelmében tehát, ha arról álmodunk, hogy partnerünk elhagy bennünket, akkor nemcsak ezzel kapcsolatos félelmeink aktiválódnak, hanem az álom szimulációs terében felkészülhetünk a nyomasztó élményt kísérő érzéseinkre, és kipróbálhatunk bizonyos viselkedésformákat is, amelyek hatékonyságát az ébredés után mérlegelhetjük.

Elképzelhető, hogy a rémálmok ilyen hasznos célokat is szolgálhatnak, ugyanakkor a heti rendszerességgel megjelenő, ébredés után is szenvedést okozó álmokat már kóros jelenségnek tekinti a klinikai alváskutatás. Meglepő, hogy habár a lakosság mintegy 4 százaléka szenved gyakori rémálmoktól, a rémálom-zavarnak nevezett jelenség az alváskutatás meglehetősen elhanyagolt területe. Mivel a szorongásos, depressziós vagy más mentális zavarokban szenvedők körében is viszonylag gyakran tapasztalhatók rémálmok, elterjedt az a később tévesnek bizonyuló elképzelés, miszerint azok a nappali pszichopatológiai tünetek éjszakai lenyomatai lennének. Az elmúlt évek kutatásai azonban egyértelműen arra utalnak, hogy a rémálom-zavar és a mentális (ébrenléti) zavarok, habár erősíthetik egymás hatását, valójában más-más tőről fakadnak.

A rémálmok gyakorisága ugyanakkor összefüggést mutat egyes személyiségjellemzőkkel. Az élénkebb képzelettel, fantáziálásra való hajlammal, és az érzelmi ingerekre való fokozott érzékenységet jelző neuroticizmussal jellemezhető személyek gyakrabban számolnak be intenzív, esetenként negatív érzelmi színezetű álomélményekről.  Ernest Hartmann a rémálmokat gyakran átélőket „vékony én-határú” személyeknek írta le. Elképzelése szerint ezek az emberek kevésbé választják szét a fantáziát a valóságtól, nincs szilárd identitásuk, így sokkal könnyebben azonosulnak egy másik ember élményvilágával, ugyanakkor jellemző rájuk a szokatlan élmények iránti nyitottság, a kreativitás és a művészi hajlam.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2015. 1. számában olvasható

 

A Mindennapi Pszichológia
2019 augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2019 augusztus–szeptember

  • Megértés vagy megbocsátás?

    A düh, a neheztelés, a felháborodás, illetve – ha mi magunk cselekedtünk helytelenül – a bűntudat azt jelzik, hogy a másikat (vagy magunkat) felelősnek tartjuk és hibáztatjuk az általa elkövetett rossz cselekedet miatt. Ezen érzelmek felfüggesztése, elhalványulása pedig azt mutatja, hogy a másikat részben vagy egészben felmentjük a felelősség alól.

  • Elmés gépek

    Ha a számítógép nem azt csinálja, amit szerettünk volna, vagy – utasításaink ellenére – egyáltalán nem csinál semmit, nehéz megállni, hogy ne veszekedjünk vele úgy, mint egy emberrel. Sokszor nem is vagyunk képesek rá, és feszülten beszélünk, sőt kiabálunk hozzá: „Miért nem csinálod?”, „Ne bosszants már!”, „Direkt csinálod velem?”. Mintha lennének hitei, vágyai, szándékai, és képes volna önálló döntéseket hozni – azaz lenne elméje.

  • Stressztűrésre berendezkedve

    Az ember számos – és sokféle – tudattalan stratégiát alkalmaz, amelyeknek a segítségével pszichés feszültségeit igyekszik csökkenteni, megszüntetni. Az én-védelem lehet „leépítő” és „felépítő” – vagyis az elhárító mechanizmusok lehetnek az alkalmazkodást nehezítők, akár meggátlóak is, és lehetnek adaptívak, a megküzdést segítők.

  • Sématerápia

    A sématerápia célja az egészséges felnőtt mód megerősítése. Az ilyen felnőtt készségei: képes felismerni, elismerni, érvényesíteni, adaptívan kielégíteni alap érzelmi szükségleteit; képes mások szükségleteit is figyelembe venni, illetve saját szükségleteinek kielégítését hosszú távú céljai – vagy a másikkal való kölcsönösség fenntartása – érdekében késleltetni; önmagával, élményeivel szemben elfogadó, nehézségeit a közös emberi természet részének és nem másoktól elkülönítő vonásnak tartja. Kedvesen és együttérzéssel képes önmaga felé fordulni.

  • „A nagy megvilágosodás szemfényvesztés”

    Ő az első ember, aki kenuval szelte át az Atlanti-óceánt, és az első magyar, aki az Antarktisz széléről indulva, elérte a Déli-sarkot. Van, hogy egyedül küzd, van, hogy csapatban, van, hogy fagyási sérülésektől béna a fél arca, és van, hogy addig üvölt a hullámokat szidva, míg teljesen elmegy a hangja. Én arra keresem Rakonczay Gábornál a választ, hogy mi történik pontosan az ember lelkében a semmi közepén, mitől lesz egy csapatból jó csapat…

ÉS MÉG: Kulcs-kérdés – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaAz önigazolásról – avagy azt hiszed, józan döntéseket hozol • „Brit tudósok bebizonyították” – A tudományos zsargon manipulatív technikái • Csavargók és otthonülők – a tanulás evolúciós ökológiája • Nem lusták, csak kialvatlanokMegbízható tanúk-e a gyermekek?Gyermekek, akik „kilógnak” a sorbólÉgi és földi utakSématerápiaBoldogságvásárAz agy öregedése – mit tehetünk szellemi frissességünk megőrzéséért? • Traumafeldolgozás művészetterápiávalEgyszerűen nem tudok tévedni • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Örökmozgó gyermeke lomha tinédzserré vált, aki hétvégén délben kel, iskolaidőben pedig alig lehet reggelente kirimánkodni az ágyból? Higgye el, nem lusta ő, csak kialvatlan....

Fáradtság, fejfájás, ingerlékenység, koncentrációs zavar, izzadás – amennyiben valaki kellő mennyiségű alvás ellenére is ilyen tünetekkel ébred, annak hátterében éjszakai...

Acsády László, Mátyás Ferenc, Komlósi Gergely és munkatársaik (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, illetve MT

Rossz alvási szokások mellett az egyébként egészséges embereknél is nagyobb a szívbetegségek kockázata.

A megzavart bioritmus egyik legkorábban kialakuló következménye a megzavart alvás és az inszomnia.