Jelenlegi hely

Grafománia

Ők az „igazság bajnokai”, akik leveleikben aztán „megmondják”.

Sokféle mániát, kényszert, szenvedélyt, függőséget ismer a pszichológiai és pszichiátria szakirodalom, azonban közülük a grafomániáról, az íráskényszerről – vagy inkább a kényszeres írhatnékról – kevés szó esik. 

Szerző: 

Olyasfajta függőség ez, mint pl. az extrém sportok iránti rajongás, de más addikciókra is emlékeztet. Fizikailag is hasonló tüneteket produkál. Nemcsak maga az írás jelent felfokozott lelki állapotot, de a válaszra való várakozás is. A válaszra, amely szinte soha nem hoz megnyugvást…

Hogy is néz ki a folyamat? Az érintettet kezdi hatalmába keríteni a vágy. A sóvárgás, amit a szakirodalom cravingnek nevez. Ha érzi, hogy nem lenne helyénvaló, próbál küzdeni ellene, de az íráskényszer felülkerekedik. Megírja művét, amelyet meglehetősen öntetszelgő módon kiválónak tart, majd megkönnyebbül, és elégedetten dől hátra. Ez a kielégülés pillanata – ami nem tart sokáig. Ha még mindig tisztában van azzal, hogy talán nem cselekedett helyesen, vagy időközben ráébred erre, óhatatlanul bekövetkezik a bűntudat. De még megmarad a válaszra várás izgalma. A feloldó válaszé. De ezek a válaszok ritkán nyújtanak vigaszt, ritkán oldoznak fel. És akkor jön a kétségbeesés. Ami megint csak bűntudattal és szorongással jár. És ugye, a szorongást oldani kell, amit mindenki a maga által választott „szerrel” vagy cselekvéssel, viselkedési addikcióval enyhít. Így aztán hamarosan jön az új craving, különben is a kapott válaszra felelni kell, illik, szükséges, muszáj. Circulus vitiosus…

Azokról az „amatőr” grafománokról beszélünk tehát, akik minden érzésüket, főleg indulatukat, véleményüket valamiféle régi vagy modern levélformában fejezik ki – mániákusan... Mindenki számára ismerős az ún. „lépcsőházi” gondolkodás, amikor is a megfelelő riposzt csak jóval az adott és megfelelő pillanat után jut eszünkbe. Ez főleg a félszegebb, gátlásosabb emberek számára lehet ismerős, akik utólag „jól tudják”, mit is kellett volna mondaniuk, mi lett volna a legjobb „visszavágás”. De akkor jöhet a levél! Itt van idő átgondolni, megformálni szavaikat, véleményüket, és még az azonnali, esetleg megsemmisítő válasz fenyegető lehetősége sincs jelen, amikor is újabb azonnali riposztra lenne szükség, amire sokan nem képesek. Ó, a levél! Remek kifejezési forma. Átgondolhatom, élhetek kiváló (de csak írásban érvényesülő) verbális képességeimmel. Biztonságban vagyok. Nem vagyok ott, amikor a „művemet” – amit többnyire valóban műnek tekintek, – olvassák. Választ ugyan kaphatok, akár lehengerlőt is, de arra megint ott van az írásbeli reagálás lehetősége, melyben – és csak ebben – tehetséges vagyok. Kisebb a kockázat.   

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2015. 1. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2017 december – 2018 januári számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2017. december – 2018. január

  • Szerencsés természeted van?

    Szerencsés természete van – szoktuk mondani az olyan emberre, aki valahogy mindig a talpára esik, akit nem törnek meg a kudarcok, akinek, bármi történjék is, van ereje és kedve továbblépni. Vajon az effajta szerencsére születni kell? Vagy ezen a téren is igaz, hogy mindenki a maga szerencséjének kovácsa?

  • „Rövid távon az amatőr is szakít”

    Stratégának kell lenni, matematikusnak, tapasztaltnak és fegyelmezettnek – véli a nagyközönség, és inkább távol is marad az online pókertől. Pedig a felsorolt képességek a játéknak csak a 20 százalékát adják, a többi pszichológia és szerencse – mutat rá Bence, akit ma is simán megkopaszthat egy amatőr játékos, bár tíz éve hivatásos pókeres.

  • Lélektelenül – Antiszociális és pszichopátiás személyek a társadalomban

    Az irodalom vagy a filmművészet a pszichopátiás karakter számos hiteles ábrázolásával nyűgözte le – vagy éppen ejtette irtózatba – a közönséget. A lélektelen, mások érzései iránt közömbös, céljaikat számító hidegvérrel elérő, kriminális személyek azonban az antiszociális magatartások spektrumának csak kisebb részét teszik ki. Az amoralitás lólába éppúgy kilóg az autópályán mindenkit leszorító, a mozgássérültek számára fenntartott parkolóba lelkifurdalás nélkül beálló kigyúrt „terepjárós”, mint a kapcsolatról kapcsolatra vándorló, érzelmi és anyagi károkat maga után hagyó sármos házasságszédelgő esetében.

  • Alhasi titkok

    A hétköznapokban akkor érezzük jól magunkat, ha nem veszünk tudomást az alhasban elhelyezkedő szervekről… A szobatisztaságra való szoktatás elfelejtett emlékei ugyanúgy nyomot hagynak az idegrendszerben, mint a kultúra, amelyben felnőttünk – s amely évszázadokig szégyellni- és titkolnivalónak bélyegezte az ürítési funkciókat és a nemiséget. Ám amit tilos szavakba önteni, érthetetlen nyelven kommunikálhat velünk: fájdalom, furcsa érzés, gyenge működés, görcsösség formájában.

  • El tudunk-e képzelni egy fenntarthatóbb világot?

    Mit gondoljunk erről az egész fenntarthatósági történetről, amikor ezer meg ezer egymásnak ellentmondó információ kering körülöttünk, és megbízhatónak feltüntetett tudósok állítanak mindenfélét – és annak pont a szöges ellentétét is? Olyan bonyolultnak látszik az egész, mi pedig olyan elenyészően kicsi fogaskeréknek tűnünk a nagy rendszerben.

  • Életveszélyben: családi vállalkozások

    Reneszánsza van a kisméretű, illetve a családi vállalkozásoknak, ámulatba esünk a semmiből született „minicégek” láttán, csodáljuk, amikor valaki a maga erejéből hozta létre… A legtöbb mikrovállalkozás nem a tudatosan hosszú távú tervezés eredményeként jött létre – ez bennük egyébként a szép –, hanem valamiből való menekülésként. Szabadságkeresés, önmegvalósítás, a függetlenség iránti nagyon rokonszenves igény volt a háttérben – később azonban éppen e faktorok válnak majd a fenntarthatóság és a növekedés akadályává

ÉS MÉG: Szerencse – holtomiglan – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Introvertáltak egy zajos világbanA játékká varázsolt matematika. Dienes Zoltán pszichobiográfiája • A szerencse bűvöletében„Az isteni szikra csak az agyi neuronjaink játéka” • Péntek 13A csimpánzok okosabbak a gyerekeknél? A „Homo Technicus” születése • „Hogyan mondjam el neked?”Rangok és szerepek az iskolai osztályban – egy iskolapszichológus szemével • Újragondolt engedelmesség – Mit tudtunk meg valójában a Milgram-kísérletből? • Zaklatás vagy udvarlás?Orvosként a menekülttáborban – börtöngyakorlattal • Állati függőségek • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A médiában nagy túlzásokkal bemutatott események hatására sok honfitársunk bizalmatlanná, sőt ellenségessé vált a külföldről hozzánk érkezőkkel szemben.

A kritikák és elutasítás minden lehetséges forrását igyekeznek elkerülni, megmenekülve ezzel a lehetséges megszégyenüléstől.

Biztosan ismerünk olyan embert (vagy akár mi magunk vagyunk ilyenek), aki hihetetlenül érzékeny bizonyos hangokra, például amikor valaki hangosan rág, nyel vagy szuszog, és ezt...

Magyarországon minden huszadik, közel félmillió ember betegszik meg élete során a depresszió valamelyik formájában.

A nehezen kezelhető depresszió terápiájának kitűnő kiegészítő módszere lehet a jóga.

A kamaszok önsértő viselkedése napjainkban kifejezetten gyakori, a vizsgálatok alapján 15-46 százalékuk életében legalább egyszer megsebzi magát