Jelenlegi hely

Baba-mama párbeszéd – értem, vagy félreértem?

Kapcsolati zavarok korai felismerése – 2. rész
A kapcsolati sérülések a baba által nap mint nap megtapasztalt viselkedésekből származnak.

A kapcsolat minőségét leginkább a mindennapi interakciók határozzák meg. A mama-baba párbeszéd is szociális interakció: kölcsönös egymásra hatás, üzenetek, jelzésváltások, kommunikáció, melynek fő ismérvei a hatásgyakorlás, a függés és az érintkezés

Az anya és a baba is hatással szeretne lenni a másikra, talán kölcsönösen lenyűgözni egymást, talán az örömöt kifejezni, hogy milyen jó is együtt… persze nem mindig ilyen optimális a helyzet. Van, amikor a függésből sosem lesz függetlenség, s van, amikor az érintkezés egyáltalán nem kedves, gyengéd vagy kölcsönös. A 4-5 hónapos baba már jó kommunikációs partnere anyjának, és ebben a kapcsolati helyzetben, az egymásra hatások hálójában már megmutatkozhatnak azok a korai feszültségek, diszharmóniák, amelyek előre jelzik a kötődési, kapcsolati problémákat. Daniel Stern, az anya-gyermek interakciókkal behatóan foglalkozó kutató felhívja a figyelmünket arra, hogy nem a nagy, durva, traumatikus események hatása lesz a legnagyobb – az egészséges kapcsolat alakulása szempontjából az apró napi történések, kommunikációs események, közlések, üzenetek a meghatározóak... A kapcsolati sérülések tehát a baba által nap mint nap megtapasztalt viselkedésekből származnak. Ha pedig a vizsgálatok zavart jeleznek, a viselkedésmintázatok elemzése igen pontos eszközt ad a szakember kezébe, hogy segíteni tudjon a változtatásban, a kapcsolat javításában.

Minden helyzet egyúttal interakciós helyzet is, legyen szó akár gondozásról, etetésről, altatásról, pelenkázásról, sétáról – a szabad játéknak azonban kitüntetett szerepe van a kapcsolatépítésben, a kutatók is elsősorban ezt vizsgálják. Mi is jelenik meg ezekben a helyzetekben?  Mivel nemcsak szavakban, hanem gesztusokkal, mimikával, mosollyal, grimaszokkal, hangsúlyokkal, dajkanyelvvel, mozgással és ezer úton-módon kommunikálunk, a nyílt és rejtett üzenetek sokszor nincsenek egymással összhangban. Az elemzés egyik fontos momentuma, hogy feltárja ezeket az ellentmondásos üzeneteket, amelyek az esetek többségében a mama előtt is rejtettek. El tudjuk képzelni, mennyire összezavarhatja a babát az ilyen anyai viselkedés. Hogyan igazodjon ki ezen, honnan tudja, melyiket higgye el? A babáknak szerencsére ebben az életkorban még igen érzékeny „antennái” vannak, nagyon is pontosan dekódolják anyjuk hozzájuk intézett üzeneteit, hozzáállását, elfogadó vagy éppen elutasító attitűdjét, véleményét. És mindig az igazságra érzékenyek, tehát nem lehet megtéveszteni őket egy kis jópofizással, ha a mama éppen a pokolba kívánja a babázást, mert legszívesebben éppen máshol lenne. A babák, tekintve, hogy még az ún. „elsődleges gondolkodási folyamatok” jellemzőek rájuk, megérzik, pontosabban „meglátják” a tudattalanba rejtett, de a mindennapos kommunikációs viselkedési jegyekben pontosan tetten érhető megnyilvánulásokat, és azokat kezelik kész tényként. Ezekre a hatásokra, benyomásokra fognak aztán reagálni, ezekre dolgozzák ki válaszaikat, viselkedéses stratégiáikat a csecsemők – például arra, amikor az anya erőltetett, széles mosollyal az arcán szóban dicséri csecsemőjét, miközben esetleg nem néz rá, vagy a mosoly csak a száján van, a tekintetéből hiányzik, esetleg közben durván lefogja babája kalimpáló karjait, vagy elhallgattatja egy cumival.

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 6. és 2015. 1. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2017 december – 2018 januári számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2017. december – 2018. január

  • Szerencsés természeted van?

    Szerencsés természete van – szoktuk mondani az olyan emberre, aki valahogy mindig a talpára esik, akit nem törnek meg a kudarcok, akinek, bármi történjék is, van ereje és kedve továbblépni. Vajon az effajta szerencsére születni kell? Vagy ezen a téren is igaz, hogy mindenki a maga szerencséjének kovácsa?

  • „Rövid távon az amatőr is szakít”

    Stratégának kell lenni, matematikusnak, tapasztaltnak és fegyelmezettnek – véli a nagyközönség, és inkább távol is marad az online pókertől. Pedig a felsorolt képességek a játéknak csak a 20 százalékát adják, a többi pszichológia és szerencse – mutat rá Bence, akit ma is simán megkopaszthat egy amatőr játékos, bár tíz éve hivatásos pókeres.

  • Lélektelenül – Antiszociális és pszichopátiás személyek a társadalomban

    Az irodalom vagy a filmművészet a pszichopátiás karakter számos hiteles ábrázolásával nyűgözte le – vagy éppen ejtette irtózatba – a közönséget. A lélektelen, mások érzései iránt közömbös, céljaikat számító hidegvérrel elérő, kriminális személyek azonban az antiszociális magatartások spektrumának csak kisebb részét teszik ki. Az amoralitás lólába éppúgy kilóg az autópályán mindenkit leszorító, a mozgássérültek számára fenntartott parkolóba lelkifurdalás nélkül beálló kigyúrt „terepjárós”, mint a kapcsolatról kapcsolatra vándorló, érzelmi és anyagi károkat maga után hagyó sármos házasságszédelgő esetében.

  • Alhasi titkok

    A hétköznapokban akkor érezzük jól magunkat, ha nem veszünk tudomást az alhasban elhelyezkedő szervekről… A szobatisztaságra való szoktatás elfelejtett emlékei ugyanúgy nyomot hagynak az idegrendszerben, mint a kultúra, amelyben felnőttünk – s amely évszázadokig szégyellni- és titkolnivalónak bélyegezte az ürítési funkciókat és a nemiséget. Ám amit tilos szavakba önteni, érthetetlen nyelven kommunikálhat velünk: fájdalom, furcsa érzés, gyenge működés, görcsösség formájában.

  • El tudunk-e képzelni egy fenntarthatóbb világot?

    Mit gondoljunk erről az egész fenntarthatósági történetről, amikor ezer meg ezer egymásnak ellentmondó információ kering körülöttünk, és megbízhatónak feltüntetett tudósok állítanak mindenfélét – és annak pont a szöges ellentétét is? Olyan bonyolultnak látszik az egész, mi pedig olyan elenyészően kicsi fogaskeréknek tűnünk a nagy rendszerben.

  • Életveszélyben: családi vállalkozások

    Reneszánsza van a kisméretű, illetve a családi vállalkozásoknak, ámulatba esünk a semmiből született „minicégek” láttán, csodáljuk, amikor valaki a maga erejéből hozta létre… A legtöbb mikrovállalkozás nem a tudatosan hosszú távú tervezés eredményeként jött létre – ez bennük egyébként a szép –, hanem valamiből való menekülésként. Szabadságkeresés, önmegvalósítás, a függetlenség iránti nagyon rokonszenves igény volt a háttérben – később azonban éppen e faktorok válnak majd a fenntarthatóság és a növekedés akadályává

ÉS MÉG: Szerencse – holtomiglan – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Introvertáltak egy zajos világbanA játékká varázsolt matematika. Dienes Zoltán pszichobiográfiája • A szerencse bűvöletében„Az isteni szikra csak az agyi neuronjaink játéka” • Péntek 13A csimpánzok okosabbak a gyerekeknél? A „Homo Technicus” születése • „Hogyan mondjam el neked?”Rangok és szerepek az iskolai osztályban – egy iskolapszichológus szemével • Újragondolt engedelmesség – Mit tudtunk meg valójában a Milgram-kísérletből? • Zaklatás vagy udvarlás?Orvosként a menekülttáborban – börtöngyakorlattal • Állati függőségek • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Miként vélekedik a gyermekvállalásról, illetve a művi terheségmegszakításról? Töltse ki kérdőívünket!

A férfiak kezdetben a jóval fiatalabb feleség mellett a leginkább elégedettek, ugyanez a nőkre is jellemző: a legjobban a jóval fiatalabb férjnek örülnek.

Egy friss kutatás szerint az amerikai gyerekek mintegy felének van tévéje a szobájában hétéves korára, de a 24 órás tévéhasználatot a szülő képtelen ellenőrizni.

Úgy tűnik, egyre több az olyan tartós párkapcsolat, melyben a felek nem költöznek össze.

A szülők rendszeres kettesben töltött ideje elengedhetetlenül fontos a párkapcsolat – és ilyesformán a gyerekek – szempontjából is.

Ha a család együtt tud időt szánni a természet felfedezésére, akkor önmagukról is rengeteget tanulhatnak.