Jelenlegi hely

A szorongás illata

Úgy tűnik, az empátiát a másik ember illatába kódolt érzelmek alapozzák meg

Az emberi test természetes szaga egyre kevésbé trendi. Nők és férfiak egyaránt igyekeznek mindent megtenni, hogy kipárolgásukat elleplezzék, mesterséges illatokba csomagolják. 

Hiába: a személyközi kommunikációból nem lehet kiiktatni a szagokat. Agyunk másképpen reagál a másik ember szorongásból származó izzadságára, mint ha az illető sportolás miatt verejtékezik. Nem csoda, hogy természetes szagburkunk elfedésére mindent meg akarunk tenni, mert a szag „fertőz”: a szorongás illata a kommunikációs partnerben is szorongást kelt. Úgy tűnik, az empátiát a másik ember illatába kódolt érzelmek alapozzák meg.

Vannak, akik szinte szemfényvesztő pontossággal felismerik a másik ember szorongását – még akkor is, ha az illető viselkedése nem tükrözi azt. Klasszikus példa: a tanár, aki mindig azt a diákot hívja ki felelni, aki nem készült. Hogy szúrja ki? Valószínűleg kiszimatolja.

A testek illatát, szagi vonatkozásainkat általában nem tekintjük kellemesnek. (Talán mert félünk, hogy ezek lelepleznek bennünket…?) A kozmetikai ipar meglovagolja ezt az ellenérzést, és minden lehetséges eszközzel rá akar venni, hogy kipárolgásunkat fojtsuk el izzadásgátlókkal, majd helyettesítsük mesterséges illatokkal. Pedig egymás pillanatnyi állapotának, érzelmeinek felismerésében a szagokkal történő kemoszenzoros kommunikáció alapvető fontosságú. A szagok és érzelmek kapcsolatáról már korábban is volt szó lapunkban: a sztriptíztáncosnők borravalója és a másik ember szexuális irányultságának felismerése ugyancsak a testszag érzékeléséhez, idegrendszeri feldolgozásához kötődik. Tanulságos, hogy az agy érzelmeket feldolgozó rétegét, a limbikus rendszert korábban „szaglóagynak” nevezték – ez is rávilágít, hogy az emberi illatok és érzelmek milyen szorosan összefonódnak...

Szaglásunk – bár nem olyan jó, mint a kutyáké – nagyon érzékeny műszer. Az orrunk felszínén található, idegvégződésekben gazdag szaglóhámon a másik ember testének illatából viszonylag kevés, a levegőben terjedő molekula is ingerületet hoz létre. Ezek az ingerek aztán a limbikus rendszerbe kerülnek. Így a másik ember testének kipárolgása (legalábbis a feldolgozásnak ebben a kezdeti szakaszában) nem kerül ugyan a tudatosságba, de az alatta lévő szinten „körbejár” agyunkban. S mivel a szagok és az érzelmek a limbikus rendszerben összefonódnak, hangulatunkra, érzelmi állapotunkra is hat a kommunikációs partner bőréről elpárolgó izzadságban található kémiai információ. És fordítva: egyes érzelmi állapotok is felerősítik a szagok iránti érzékenységünket, még ha ez nem is tudatosul bennünk.

A legjelentősebb érzelem ebből a szempontból a szorongás: az a diffúz, egész hangulatunkat meghatározó félelem, amelynek nincsen meghatározott tárgya. A szorongó ember testszaga a másik emberben is szorongást kelt. Az utóbbi évek idegtudományi kutatásai ezt már nem csupán az érzések szintjén igazolták, de feltárták a folyamat agyi hátterét is... 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2015. 1. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 június–júliusi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. június–július

  • Ismerj el és szeress, bármi áron!

    Az embereket komolyan foglalkoztatja, mit gondolnak róluk, milyenek mások szemében. Ahogy minket látnak, az befolyásolja azt, ahogy viselkednek velünk. Jó okunk van tehát, hogy nagyon is érdekeljen, mit gondolnak rólunk mások. Az élet két fő területén fontos nekünk, hogy minél pozitívabb kép alakuljon ki rólunk: egyrészt a képességeink, másrészt a kedvelhetőségünk kapcsán.

  • Az elengedés művészete

    A fiatal felnőttkor egyik legnehezebb feladata a szülőktől való optimális távolság kialakítása. Sokszor sem a szülők, sem a fiatalok nem tudják, hogy mit is jelent a leválás és az elengedés. A családok életében két intenzív erő vív egymással: az egyik az egyéni elkülönülésért, az autonómia megéléséért vívott harc, a másik a családi összetartásért folytatott küzdelem. Az egyik kifelé tol a családból, a másik befelé húz.

  • Hallgassunk a szívünkre? – Testi folyamataink észlelése, érzelmeink szabályozása

    Elakad a lélegzetünk, mert valamilyen meglepő, rossz vagy éppen jó hírt kaptunk. Történik valamilyen esemény, amire reagálunk. Tudatosan vagy nem, ez mindenképpen valamiféle igazodást, alkalmazkodást jelent. A pszichológia nyelvén: szabályozzuk az érzelmeinket. Ennek módszerei természetesen nagyon változatosak…

  • Történetmesélő állatok

    Megtudjuk-e valaha, hogy mi jár az állatok fejében? Mit hisznek, mire vágynak, töprengenek-e valamin? Hasonlítanak-e a gondolataik az emberi gondolatokhoz – már ha vannak egyáltalán gondolataik? És mi a helyzet a történetekkel? Értik-e az állatok a történeteket? Vannak-e saját történeteik?

ÉS MÉG: Egy parkoló lelke – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaMiért olyan fontos, hogy szeressenek?Az elutasítástól való félelemKiút a céltalanságbólHogyan győzhető le minden szenvedés? A Buddha filozófiája • Tévhitek a mozaikcsaládokrólRejtélyes reklámhatásSokszínű segítőtársunk: a ló • „Virágba borult csillagok” – Népi motívumkincsünk üzenetének felhasználása a művészetterápiában • “Hinni akarunk a csodákban” – interjú Vavrek Zsolt brókerrel • Ez itt a jótett helyeKérdezni, kérdezni, kérdezni? A kérdezés, mint a dominancia álarca • Kongresszusok, konferenciákA pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Akik a harmincas és negyvenes éveikben keveset mozognak, kisebb aggyal rendelkeznek két évtizeddel később.

Egyre több olyan gyerek kerül a gyermekpszichológusok látóterébe, akik lelki okokból szenvednek visszatérő fejfájástó

Mi áll az utóbbi évek genomikai forradalmának hátterében?

Minél hosszabb ideig figyelünk egy arcot, annál valószínűbb, hogy rokonszenvesnek, sőt: vonzónak fog tűnni számunkra.

Azok az idősek, akik elvesztik a szaglásukat, nagyobb mértékben vannak kitéve a demencia kockázatának.

Az utóbbi években több kutatás összefüggést talált a mozgás és az idegrendszer fejlődése között – rövid összefoglalón