Jelenlegi hely

Ha megszólal a „vészcsengő”

Nem biztos, hogy szorongásunk, félelmünk fő tárgya az, amiről mi magunk azt hisszük…

A félelmekkel, szorongásokkal nem az a probléma, hogy vannak, hanem az, hogy az egyén szempontjából megterhelő mértékük korlátozhatja a személyiség fejlődési lehetőségeit, mindennapi életét – és pszichés tünetet okozhat.

Ugyanakkor a félelmeknek, szorongásoknak fontos lélektani jelentősége van: jelzések hogy valami olyasmi zajlik a külvilágban vagy a személyiségen belül, amire érdemes felfigyelni. Mintegy pszichés vészcsengőként szolgál: „Légy óvatos, nézz körül, tájékozódj, mert valami számodra kellemetlen történhet!” Csakhogy nem biztos, hogy szorongásunk, félelmünk fő tárgya az, amiről mi magunk azt hisszük…

Az eltüntetett szorongás

Bármilyen meglepő is, az egyén nincs mindig tudatában szorongásának, félelmének. Azért van ez így, mert amikor nagyon megterhelő lenne a szituációban születő rossz érzés, akkor az a személyiség védelme érdekében elhárítódik. Ez persze nem tudatos folyamat – nem akarjuk csinálni, hanem megtörténik velünk, s gyakran a környezet számára sem ismerhető fel a szorongás, a félelem.

Iván, a magas beosztásban dolgozó középkorú férfi alvászavara miatt kért segítséget. Egyik terápiás ülést így kezdte: „Húzós napom volt tegnap. Hazaszóltam, hogy ma később megyek, mert kocsikázni akartam egy kicsit. Kimentem az autópályára, szerencsére volt elég kamion.…  nagyon szeretek kamiont előzni. Amikor kerülöm, olyan közel húzódom hozzá, amennyire csak lehet,  mert imádom azt a pillanatot, amikor kikerülök az árnyékából. Ott van egy légörvény… Készülök rá, mert tudom, hogy amikor befejezem az előzést, nagyon erősen kézben kell tartanom az autót, nehogy  a felezőkorláthoz csapódjak.… És persze minél gyorsabban hajtok, annál nagyobb az erő, amivel az előzés befejezésekor találkozom… Ma 170-nel mentem, de nem kell félni,már rutinos vagyok. A z előzésben érzem az erőmet… néha közben azt mondom magamnak: „Jól van, még mindig te vagy a kormányos!” Az óra hátralévő részében kiderült, hogy nem egyszerűen húzós napja volt, hanem nagyon szorongáskeltő is. „Átszervezés lesz a munkahelyemen, és megsúgták, hogy valószínűleg én is repülök… de azért ez nem akkora tragédia, Legfeljebb máshol leszek főnök... Nem én leszek az első, aki így jár – van egy barátom, fogalmam sincs róla, mi van most vele, de azt hallottam, hogy iszik… Lehet, hogy nem talált munkát?”

Iván szorongott? Igen! Miből lehetett ezt tudni? Egyfelől mert ő ugyan könnyeden beszélt, de én, miközben hallgattam, szorongást és aggodalmat éltem át testi épségének veszélyeztetése és munkahelye elvesztésének a lehetősége miatt. Még a torkom is kiszáradt.  Másrészt nem véletlen, hogy eszébe jutott munkanélkülivé vált és vélhetően lecsúszott barátja…

A pszichoanalitikus elméletek között szerepel a „résztvevő megfigyelés” fogalma. Ennek lényege: ha úgy figyelünk valamire, hogy bele is tudunk feledkezni abba, amit látunk, hallunk, akkor ilyenkor keletkező gondolataink, benyomásaink, érzéseink összefüggésben vannak azzal, ami a szemünk előtt zajlik. Nem véletlen, hogy Ivánt hallgatva szorongást éltem át. Ő laza volt, én szorongtam – a tőle hallottak miatt. Csak én éltem át az ő érzéseit. Előfordul, hogy ha valami nagyon erős szorongással kerül szembe az egyén, akkor – hangsúlyozom, nem tudatosan – úgy próbálja hárítani, hogy a jelen lévő másikra tolja át.  Valójában Iván nagyon is szorongott a várható munkahelyi változások miatt. Érzései elől a kockázatos előzési manőverekbe menekült, aminek sikere azt az érzést biztosította, hogy képes uralni a körülötte történő eseményeket – azaz nincs mitől félnie.

Belső félelem, ami külső veszéllyé alakul

Nemcsak a felnőttekre, de a gyerekekre is jellemző lehet, hogy akkor is szoronganak, ha az nem látszik rajtuk. A passzív, visszahúzódó, bizonytalan, aggodalmaskodó viselkedésben könnyen felismerhető a szorongás, a félelem. Ha ezek az egyén jellemző viselkedésformái, már pszichés tünetnek tekinthetők...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2015. 1. számában olvasható

 

                                  

A Mindennapi Pszichológia
2019 április–májusi számában
ezekről olvashat:

2019 április–május

  • „Átjössz dumálni? Úgy kivagyok…” – Együttes rumináció a baráti kapcsolatban

    A barátok közötti egyenrangú kapcsolatban kiemelt szerepet kap egymás kölcsönös segítése, támogatása – ennek egyik legfontosabb módja egymás problémáinak megvitatása, átbeszélése. A közeli kapcsolatok nyújtotta intimitás alapvető emberi szükséglet. Nem mindegy, hogy ez az intimitás egy baráti kapcsolatban min alapul: negatív érzéseket előhívó, szinte vég nélküli közös rágódáson, ami bár megszilárdítja a barátságot, de rosszabb hangulathoz vezet, vagy olyan önfeltáráson, ami szélsőségektől mentesen segíti a problémák kommunikációját.

  • Agyunk öregedése

    Vannak, akikben szorongást kelt a gondolat, hogy az időskorral olyan gyógyíthatatlan betegségek alakulhatnak ki, mint például az Alzheimer-kór; vagy a fizikai képességek olyan mértékben korlátozódhatnak, hogy még a sarki élelmiszerüzletbe is kihívás eljutni. Nyugtalanító lehet a közelgő elmúlás gondolata is. Mások szerint az öregedés egyértelmű jele a bosszantó lassulás, feledékenység, a jelentéktelennek tűnő problémák felnagyítása, a beszűkülés, a körülményeskedés. Ugyanakkor optimista, pozitív gondolatok is megfogalmazódnak az öregedéssel kapcsolatban…

  • Pszichodinamikus terápiák

    A köznyelvben gyakran használjuk ezeket a kifejezéseket: analizálom magamat, elfojtottam a vágyaimat, kivetítettem másokra valamit, a tudattalanom üzent nekem. De mit is jelentenek ezek a szófordulatok? Tudjuk, hogy valahonnan Freudtól és a pszichoanalízisből eredeztethetők – de vajon értjük-e pontosan a 21. században a pszichoanalitikus gondolkodás lényegi elemeit, és tudjuk-e használni azokat problémáink kezelésében? Van-e értelme a mai kor emberének pszichoanalízissel vagy pszichodinamikus terápiákkal foglalkozni?

  • Lehet-e a függőséget gyógyítani? Az addikciós zavarok terápiás kihívásai

    Rögtön az egyik legjelentősebb kérdés: motivált-e a kliens a változásra? Merthogy nemritkán tapasztaljuk azt, hogy bár az illető eljön a rendelésre, voltaképpen nem saját elhatározásából, hanem a környezeti nyomásnak eleget téve jelent meg. A függőség ugyanis Janus-arcú zavar: egyfelől elvesz az egyéntől (pl. kapcsolatokat, munkahelyet, fizikai és mentális egészséget), másfelől azonban jutalmazza is. Szorongást old, menekülési útvonalat biztosít számára, kielégíti pillanatnyi intimitás-szükségletét, vagy éppen izgalomban tartja, stimulálja.

  • „Az okos ember lavórba lógatja a lábát!”

    Elsőként kapják a történeteket az átélt kínzásokról, megerőszakolásról, brutális férjekről, menekülésről, félelemről, megaláztatásról. De nincs idő megemészteni a hallottakat, mert míg az egyik oldalukon mesél az események elszenvedője, a másik oldalon ott a terapeuta, aki várja a fordítást, hogy segíthessen. Anyanyelvi szintű nyelvtudás, kulturális-szociológiai ismeretek, problémamegoldó-és beleérző képesség, precizitás, és ütésálló mentális felkészültség. Ennyi kell, és az ember máris terápiás tolmács…

ÉS MÉG: Élmény fénytörésben – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa – Hírek • Egy kattintásra a boldogságMiért rágódunk?„Átjössz dumálni? Úgy kivagyok…” – Együttes rumináció a baráti kapcsolatban • Jó-e nekünk a nosztalgia?Tények és érzelmek a vitábanHiszem, ha mondomMiből lesz a felnőtt agy? – A serdülőkort nem átvészelni, hanem megérteni kell • Nem elrontották – így született. Az ADHDAgyunk öregedéseDepresszió vagy hormonbetegség? • A PSZICHOTERÁPIÁRÓL – MINDENKINEK • Pszichodinamikus terápiákA munka örömeVirtuális virtuózokLehet-e a függőséget gyógyítani? – 2. rész • „Az okos ember lavórba lógatja a lábát!” Neked főztem, egyél még! – A feeder, aki kórosan „zabáltat” • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A család nőtagját erotizálhatja a súlygyarapodás kiváltása, hiszen jó étkeket tesz az asztalra, örömforráshoz juttatja párját.

Valódi segítséget szeretnénk nyújtani abban, hogy szükség esetén mindenki meg tudja találni a maga vagy hozzátartozója számára legmegfelelőbb pszichológiai segítséget.

Cikksorozatunkban bemutatjuk konferenciánk főbb témáit és előadóit – Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor

Cikksorozatunkban bemutatjuk konferenciánk főbb témáit és előadóit – Dr. Lukács Krisztina PhD

Talán nem is gondolnánk rá, hogy egy értekezlet – vagy egy kínos otthoni szóváltás – után jelentkező kellemetlen tünetek esetleg nem a sebtében elfogyasztott gyorsételnek,...

Vajon hogyan befolyásolják a különféle életesemények az emberek egészségi állapotát?