Jelenlegi hely

Hálás szívvel köszönöm...

A hála szerepe a párkapcsolatban
Hálánk kifejezése azt az érzést hordozza partnerünk számára, hogy figyelünk rá, értékeljük, szükségünk van rá

A tartósan boldog párkapcsolatokra John Gottmann szerint az jellemző, hogy minden egyes negatív interakcióra (legyen az egy kiadós veszekedés vagy akár csak egy rossz mondat, amivel megbántjuk a másikat) öt pozitív jut – vagyis ötször olyan gyakran fejezzük ki szeretetünket, gondoskodásunkat, elfogadásunkat, nagyrabecsülésünket vagy épp hálánkat a társunk felé, mint ahányszor hangot adunk csalódottságunknak, haragunknak vagy egyet nem értésünknek. 

Cikkek: 

Eszerint a pozitív érzelmek (esetünkben a hála) megélése és kimutatása duplán is hasznos, hisz ezáltal hozzájárulunk ahhoz, hogy kapcsolatunk jobban működjön, ami pedig személyes boldogságunknak is fontos eleme. Másrészt a pozitív érzelmek magas szintje önmagában is hozzájárul ahhoz, hogy mindennapjainkat elégedetten éljük...

Pszichológiai értelemben a hála olyan helyzetekben jelenik meg, amikor azt tapasztaljuk, hogy a másik ember szándékosan és önzetlenül tesz valamit, ami számunkra kellemes, hasznos, vagy bármilyen szempontból kedvező következménnyel jár. Tehát ha mintegy véletlenül, a másik tudatos szándékától függetlenül történik velünk valami jó, akkor ez eltölthet minket pozitív érzésekkel (örömmel például), de hálát nem érzünk iránta, mint ahogy akkor sem, ha jótevőnk a tettéért bármilyen ellenszolgáltatást vár. Utóbbi esetben inkább lekötelezettnek érezzük magunkat, ami távolról sem egy kellemes és vágyott érzelmi állapot...

Tágabb értelemben a hála életszemléletünk része, azt az attitűdöt jelenti, hogy felismerjük, megbecsüljük – és nem tekintjük magától értetődőnek – mindazt, ami jó van az életünkben. Számos tudományos kutatás igazolta, hogy a hála gyakori átélése boldogabbá és egészségesebbé tesz. Hogy miért? Mert a hála „vonzza” az olyan pozitív érzelmeket, mint az öröm, a remény vagy a megelégedettség, és összeegyeztethetetlen az irigységgel, a keserűséggel vagy a sértődöttséggel. Így a hálatelt emberek több pozitív – és kevesebb negatív – érzelmet élnek át, életüket teljesebbnek, jövőjüket biztatóbbnak érzik. Könnyebben meg tudnak birkózni a nehézségekkel, mert minden helyzetben képesek szem előtt tartani életük pozitív aspektusait. Mindezzel összefüggésben jobban érzik magukat a testükben, immunrendszerük jobban működik, jobban ki tudják védeni a stressz negatív hatásait, s az átlagoshoz képest ritkábbak körükben a kardiovaszkuláris és a pszichés megbetegedések...

Általában véve elmondható, hogy a hála átélése és kifejezése erősíti és stabilabbá teszi társas kapcsolatainkat, legyen az barátság, szerelem vagy munkahelyi ismeretség. A hálatelt embereket barátságosabbnak, előzékenyebbnek, segítőkészebbnek, empatikusabbnak látjuk – ez a „pozitív kisugárzás” segíti őket új kapcsolatok kialakításában s a meglévők ápolásában is.

A párkapcsolat kezdeti szakaszában, amikor a másik majd’ minden vonása, véleménye, mozdulata kedves számunkra, gyakran fejezzük ki a hálánkat és nagyrabecsülésünket mindazért, amit párunkban szerethetőnek vélünk, és ami miatt úgy érezzük, hogy szükségünk van rá. Idővel azonban ez a hangsúly áthelyeződik mindarra, ami bosszant benne… Mintha elfelejtenénk, miért is éppen őt választottuk – és ezzel együtt azt is, hogy mi miért lettünk választva.

 A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 6. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. június–július

  • A „menetiránynak megfelelően” élj!

    Sokan panaszkodnak arra, hogy az élet gyorsvonati sebességgel szalad el mellettük, ők pedig pusztán szemlélői, de nem résztvevői az eseményeknek. Mikor is élünk? A fogantatástól a halál pillanatáig tartó időszak tulajdonképpen csak az a pici vízszintes vonal a két évszám közt, egy sírkövön. Mi fér ebbe bele? Mit tekintünk Életnek?

  • Légy főszereplője saját életednek!

    „Amikor megszületünk, hercegnek vagy királykisasszonynak születünk, csak az élet csókjaitól válhatunk békává.” Miért vagyunk statiszták a saját életünkben? Hogy történhetett ez? Eric Berne szavai szerint világra jöttünkkor főhősnek érkeztünk saját színpadunkra. Akkor még a permanens jelen állapota uralkodott. Ha épp jókedvünk volt, belemosolyogtunk a világba, ha pedig ráeszméltünk, hogy „nem kerek a világ”, bátran üvölthettünk, kifejezve autentikus érzéseinket.

  • Kíváncsi csecsemők – Már egyévesen megértik, miről beszélnek mások

    A beszédtanulás, mint csak az emberre jellemző képesség roppant időigényes és nehéz feladat. Mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az első nyelv elsajátítása legkevesebb 5-7 évet vesz igénybe, holott az idegrendszeri érés ebben a periódusban legfogékonyabb. Ennek egyik oka, hogy a beszéd megértése és a beszéd produkciója sokkal összetettebb kognitív folyamat, mint azt korábban a kutatók feltételezték.

  • Energiaháború: létezik-e a csí?

    Régóta dúl a háború két csoport között. A szembenálló felek több kérdésben is másképp gondolkoznak. Az ellentétek leginkább az „energia”, életerő, csí, prána… létezésének kérdése körül bontakoznak ki… A két fél közt persze ritka a nyílt agresszió, inkább saját köreikben: rendelőikben, konferenciáikon, fesztiváljaikon támadják a másik felet, néha tévényilatkozatokkal, honlapokkal, röplapokkal igyekeznek a maguk oldalára állítani a közvéleményt.

  • Reménytelenül

    Az öngyilkosság tabutéma, még a róla való gondolkodás is bénító lehet. Kiválthat elutasítást, haragot, szégyent, szomorúságot vagy dühöt, vagy egyszerűen csak nem akarunk foglalkozni vele. Ugyanakkor megkerülhetetlen, mert Magyarország kifejezetten rossz helyen szerepel az öngyilkossági statisztikákban, de azért is, mert minden befejezett öngyilkosság legalább hat ember – közeli barát, családtag, kolléga, osztálytárs – életét érinti közvetlenül.

ÉS MÉG: Éleslátás – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • „Ne hagyd, hogy elmenjen melletted az élet”„Másodiknak lenni lehet jó életstratégia” – Beszélgetés dr. Lénárt Ágotával • Az „elvesztett apaság” – férfiak és a művi abortuszMinden nőnek kell egy jó barátnő!Bullying az iskolai közösségekbenSzívügyeink – Hitek és tévhitek az anyagcsere zavarainak és a szív- és érrendszer betegségeinek összefüggéseiről • Csillagászat a sejtjeinkben – avagy bioritmus és testi-lelki egészség • Emlékezz a tanulásért – és ne fordítva! Egy új oktatási módszer alapjai • Amit csak a Küklopsz látDemencia, életvég, döntések • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A nőkhöz képest nagyon kevés kutatás foglalkozik a férfiak oldaláról a terhességmegszakításra adott érzelmi reakciókkal, annak pszichés következményeivel.

Néha előtörnek olyan képek is, amikor komorak voltunk és féltünk, ezért dühösen győzködtük, majd kerültük egymást.

Természetes módon összeillünk-e a szerelmünkkel, a partnerünkkel, a feleségünkkel, a férjünkkel, vagy csupán megpróbálunk összeilleszteni tökéletesen soha össze nem illő...

És bár ez az érzelmi igény teljesen jogosnak látszik, mégis gyakran látjuk azt, hogy sokan mintha szántszándékkal ker

Nem filmismertető és nem is kritika vár az olvasóra, hanem a barátság extrákkal rövid hazai körképe.

Miként vélekedik a gyermekvállalásról, illetve a művi terheségmegszakításról? Töltse ki kérdőívünket!