Jelenlegi hely

Hálás szívvel köszönöm...

A hála szerepe a párkapcsolatban
Hálánk kifejezése azt az érzést hordozza partnerünk számára, hogy figyelünk rá, értékeljük, szükségünk van rá

A tartósan boldog párkapcsolatokra John Gottmann szerint az jellemző, hogy minden egyes negatív interakcióra (legyen az egy kiadós veszekedés vagy akár csak egy rossz mondat, amivel megbántjuk a másikat) öt pozitív jut – vagyis ötször olyan gyakran fejezzük ki szeretetünket, gondoskodásunkat, elfogadásunkat, nagyrabecsülésünket vagy épp hálánkat a társunk felé, mint ahányszor hangot adunk csalódottságunknak, haragunknak vagy egyet nem értésünknek. 

Cikkek: 

Eszerint a pozitív érzelmek (esetünkben a hála) megélése és kimutatása duplán is hasznos, hisz ezáltal hozzájárulunk ahhoz, hogy kapcsolatunk jobban működjön, ami pedig személyes boldogságunknak is fontos eleme. Másrészt a pozitív érzelmek magas szintje önmagában is hozzájárul ahhoz, hogy mindennapjainkat elégedetten éljük...

Pszichológiai értelemben a hála olyan helyzetekben jelenik meg, amikor azt tapasztaljuk, hogy a másik ember szándékosan és önzetlenül tesz valamit, ami számunkra kellemes, hasznos, vagy bármilyen szempontból kedvező következménnyel jár. Tehát ha mintegy véletlenül, a másik tudatos szándékától függetlenül történik velünk valami jó, akkor ez eltölthet minket pozitív érzésekkel (örömmel például), de hálát nem érzünk iránta, mint ahogy akkor sem, ha jótevőnk a tettéért bármilyen ellenszolgáltatást vár. Utóbbi esetben inkább lekötelezettnek érezzük magunkat, ami távolról sem egy kellemes és vágyott érzelmi állapot...

Tágabb értelemben a hála életszemléletünk része, azt az attitűdöt jelenti, hogy felismerjük, megbecsüljük – és nem tekintjük magától értetődőnek – mindazt, ami jó van az életünkben. Számos tudományos kutatás igazolta, hogy a hála gyakori átélése boldogabbá és egészségesebbé tesz. Hogy miért? Mert a hála „vonzza” az olyan pozitív érzelmeket, mint az öröm, a remény vagy a megelégedettség, és összeegyeztethetetlen az irigységgel, a keserűséggel vagy a sértődöttséggel. Így a hálatelt emberek több pozitív – és kevesebb negatív – érzelmet élnek át, életüket teljesebbnek, jövőjüket biztatóbbnak érzik. Könnyebben meg tudnak birkózni a nehézségekkel, mert minden helyzetben képesek szem előtt tartani életük pozitív aspektusait. Mindezzel összefüggésben jobban érzik magukat a testükben, immunrendszerük jobban működik, jobban ki tudják védeni a stressz negatív hatásait, s az átlagoshoz képest ritkábbak körükben a kardiovaszkuláris és a pszichés megbetegedések...

Általában véve elmondható, hogy a hála átélése és kifejezése erősíti és stabilabbá teszi társas kapcsolatainkat, legyen az barátság, szerelem vagy munkahelyi ismeretség. A hálatelt embereket barátságosabbnak, előzékenyebbnek, segítőkészebbnek, empatikusabbnak látjuk – ez a „pozitív kisugárzás” segíti őket új kapcsolatok kialakításában s a meglévők ápolásában is.

A párkapcsolat kezdeti szakaszában, amikor a másik majd’ minden vonása, véleménye, mozdulata kedves számunkra, gyakran fejezzük ki a hálánkat és nagyrabecsülésünket mindazért, amit párunkban szerethetőnek vélünk, és ami miatt úgy érezzük, hogy szükségünk van rá. Idővel azonban ez a hangsúly áthelyeződik mindarra, ami bosszant benne… Mintha elfelejtenénk, miért is éppen őt választottuk – és ezzel együtt azt is, hogy mi miért lettünk választva.

 A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 6. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2017 december – 2018 januári számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2017. december – 2018. január

  • Szerencsés természeted van?

    Szerencsés természete van – szoktuk mondani az olyan emberre, aki valahogy mindig a talpára esik, akit nem törnek meg a kudarcok, akinek, bármi történjék is, van ereje és kedve továbblépni. Vajon az effajta szerencsére születni kell? Vagy ezen a téren is igaz, hogy mindenki a maga szerencséjének kovácsa?

  • „Rövid távon az amatőr is szakít”

    Stratégának kell lenni, matematikusnak, tapasztaltnak és fegyelmezettnek – véli a nagyközönség, és inkább távol is marad az online pókertől. Pedig a felsorolt képességek a játéknak csak a 20 százalékát adják, a többi pszichológia és szerencse – mutat rá Bence, akit ma is simán megkopaszthat egy amatőr játékos, bár tíz éve hivatásos pókeres.

  • Lélektelenül – Antiszociális és pszichopátiás személyek a társadalomban

    Az irodalom vagy a filmművészet a pszichopátiás karakter számos hiteles ábrázolásával nyűgözte le – vagy éppen ejtette irtózatba – a közönséget. A lélektelen, mások érzései iránt közömbös, céljaikat számító hidegvérrel elérő, kriminális személyek azonban az antiszociális magatartások spektrumának csak kisebb részét teszik ki. Az amoralitás lólába éppúgy kilóg az autópályán mindenkit leszorító, a mozgássérültek számára fenntartott parkolóba lelkifurdalás nélkül beálló kigyúrt „terepjárós”, mint a kapcsolatról kapcsolatra vándorló, érzelmi és anyagi károkat maga után hagyó sármos házasságszédelgő esetében.

  • Alhasi titkok

    A hétköznapokban akkor érezzük jól magunkat, ha nem veszünk tudomást az alhasban elhelyezkedő szervekről… A szobatisztaságra való szoktatás elfelejtett emlékei ugyanúgy nyomot hagynak az idegrendszerben, mint a kultúra, amelyben felnőttünk – s amely évszázadokig szégyellni- és titkolnivalónak bélyegezte az ürítési funkciókat és a nemiséget. Ám amit tilos szavakba önteni, érthetetlen nyelven kommunikálhat velünk: fájdalom, furcsa érzés, gyenge működés, görcsösség formájában.

  • El tudunk-e képzelni egy fenntarthatóbb világot?

    Mit gondoljunk erről az egész fenntarthatósági történetről, amikor ezer meg ezer egymásnak ellentmondó információ kering körülöttünk, és megbízhatónak feltüntetett tudósok állítanak mindenfélét – és annak pont a szöges ellentétét is? Olyan bonyolultnak látszik az egész, mi pedig olyan elenyészően kicsi fogaskeréknek tűnünk a nagy rendszerben.

  • Életveszélyben: családi vállalkozások

    Reneszánsza van a kisméretű, illetve a családi vállalkozásoknak, ámulatba esünk a semmiből született „minicégek” láttán, csodáljuk, amikor valaki a maga erejéből hozta létre… A legtöbb mikrovállalkozás nem a tudatosan hosszú távú tervezés eredményeként jött létre – ez bennük egyébként a szép –, hanem valamiből való menekülésként. Szabadságkeresés, önmegvalósítás, a függetlenség iránti nagyon rokonszenves igény volt a háttérben – később azonban éppen e faktorok válnak majd a fenntarthatóság és a növekedés akadályává

ÉS MÉG: Szerencse – holtomiglan – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Introvertáltak egy zajos világbanA játékká varázsolt matematika. Dienes Zoltán pszichobiográfiája • A szerencse bűvöletében„Az isteni szikra csak az agyi neuronjaink játéka” • Péntek 13A csimpánzok okosabbak a gyerekeknél? A „Homo Technicus” születése • „Hogyan mondjam el neked?”Rangok és szerepek az iskolai osztályban – egy iskolapszichológus szemével • Újragondolt engedelmesség – Mit tudtunk meg valójában a Milgram-kísérletből? • Zaklatás vagy udvarlás?Orvosként a menekülttáborban – börtöngyakorlattal • Állati függőségek • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Miként vélekedik a gyermekvállalásról, illetve a művi terheségmegszakításról? Töltse ki kérdőívünket!

A kapcsolatfüggő mindig szeretni fogja a másikat, bármit is tesz vele – a függetlenségfüggő vagy énfüggő azonban egy idő után nem fogja szeretni a másikat, bármit is tesz érte...

A férfiak kezdetben a jóval fiatalabb feleség mellett a leginkább elégedettek, ugyanez a nőkre is jellemző: a legjobban a jóval fiatalabb férjnek örülnek.

Vajon hogyan alakulnak az egység és különbözőség, illetve az „idegenség” élményei a szerelemben, amikor intenzív a vo

A felelősség hárítása igen megterhelő úgy a környezet, mint a kapcsolatban élő felek számára. 

Úgy tűnik, egyre több az olyan tartós párkapcsolat, melyben a felek nem költöznek össze.