Jelenlegi hely

A vonakodó („talán”) férfiak

Útkeresés a tartós, elköteleződés nélküli párkapcsolatok labirintusában – a férfiak szemüvegén keresztül

Az előző számban megjelent „Hátha Nők” című írásban az évek óta tartó, de elköteleződés nélküli párkapcsolatok problematikáját boncolgattam, a „Hátha – feleségül vesz – Nők” szemszögéből. 

Cikkek: 

Tudnunk kell azonban: ahhoz, hogy az ilyen típusú tartós együttélés fennmaradhasson, két fél szükséges. A „Hátha” nő partnere a „Talán – elveszem feleségül, talán nem – Férfi”.  Ők ketten együtt alkotják az „egy helyben toporgunk” párkapcsolatot, melyben kettejük különböző elvárásai, várakozásai szakadékot képezhetnek közöttük, mely szakadék miatt elégedetlenség, boldogtalanság és ezzel együtt elbizonytalanodás ütheti fel a fejét a kapcsolatban. Ennek csökkentését pont egymástól várják… Olyan csapdahelyzet ez, amiből igen nehéz elfogadható kiutat találni.

A „Hátha Nő” a „Talán Férfival” éveken át együtt él – többek között azért, mert szereti, mert ragaszkodik hozzá. Mert azt reméli, hogy majd „jövő nyáron végre megkéri a kezemet”, vagy „hátha egyszer csak azzal állít haza, hogy gyermeket akar tőlem”. A „Hátha Nő” el akar köteleződni, így minden reménykeltő mozzanatot ezzel összefüggésben értelmez. El akar köteleződni, mert attól fél, hogy a férfi nélkül egyedül marad – „nem kellek majd senkinek” –, esetleg kifut a gyermekvállalás idejéből. Azt gondolja, hogy így még mindig nagyobb esélye van a baba megfoganásának, mint egy új – egyelőre nem létező – kapcsolatban, ezért nem lép ki belőle. Képes meggyőzni magát arról, hogy nem érdemel jobbat, hogy fontosabb a párkapcsolat, mint egy leendő gyermek. Az ilyen, lemondásra késztető együttélésekben való bennrekedés az idő múlásával egyre jobban csökkenti a „Hátha Nő” magabiztosságát, így saját magában elbizonytalanodva még nehezebben hozza meg azt a döntést, hogy kilép a kapcsolatból. Vagyis pont az a férfi mélyíti el a bizonytalanságérzését, akitől a megerősítést várja.

A „Talán Férfi” viszont nem akar, nem mer vagy nem tud elköteleződni partnere mellett – de a konfliktusok elkerülése érdekében erről általában nem értesíti a társát. A „Talán Férfit” is a saját félelmei tartják a kapcsolat hálójában. Kilépni nem mer, benne maradni pedig nem jó neki. A „Hátha Nő” inkább az együtt maradás irányába hajtaná a kapcsolatot – legalábbis egy ideig –, a „Talán Férfi” pedig a kapcsolatból kifelé vezető utat választaná, ha megtalálná.

A férfiak jelentős hányada előbb vagy utóbb eljut egy olyan állomásra az életében, hogy el mer és el is tud köteleződni egy társ mellett, közös jövőt tervez vele, gyermeket vállal, közös vagyont gyűjt – de vannak jó néhányan, akik igen bátortalanok. Benne vannak egy párkapcsolatban, együtt élik a mindennapokat, általában egy fedél alatt is élnek, olyan dolgokat csinálnak, mint a házasságban élő kortársaik, csak egy különbség van: a „Talán Férfiak” nem mondják ki partnerüknek és/vagy a rokonaiknak, barátaiknak, hogy ők már együtt akarnak maradni a párjukkal, együtt tervezik a jövőt, közösek a céljaik. Nem történik meg a továbblépés a kapcsolatukban, nem történik meg az elköteleződés. Pedig az ilyen lebegő kapcsolatokban ennek igen nagy jelentősége lenne, hiszen ezáltal mindkét fél ugyanazt tudná a kapcsolatról – kevésbé kéne a fantáziákra, hiedelmekre hagyatkozni és így csökkenhetne a benne rejlő bizonytalanság...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 6. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. június–július

  • A „menetiránynak megfelelően” élj!

    Sokan panaszkodnak arra, hogy az élet gyorsvonati sebességgel szalad el mellettük, ők pedig pusztán szemlélői, de nem résztvevői az eseményeknek. Mikor is élünk? A fogantatástól a halál pillanatáig tartó időszak tulajdonképpen csak az a pici vízszintes vonal a két évszám közt, egy sírkövön. Mi fér ebbe bele? Mit tekintünk Életnek?

  • Légy főszereplője saját életednek!

    „Amikor megszületünk, hercegnek vagy királykisasszonynak születünk, csak az élet csókjaitól válhatunk békává.” Miért vagyunk statiszták a saját életünkben? Hogy történhetett ez? Eric Berne szavai szerint világra jöttünkkor főhősnek érkeztünk saját színpadunkra. Akkor még a permanens jelen állapota uralkodott. Ha épp jókedvünk volt, belemosolyogtunk a világba, ha pedig ráeszméltünk, hogy „nem kerek a világ”, bátran üvölthettünk, kifejezve autentikus érzéseinket.

  • Kíváncsi csecsemők – Már egyévesen megértik, miről beszélnek mások

    A beszédtanulás, mint csak az emberre jellemző képesség roppant időigényes és nehéz feladat. Mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az első nyelv elsajátítása legkevesebb 5-7 évet vesz igénybe, holott az idegrendszeri érés ebben a periódusban legfogékonyabb. Ennek egyik oka, hogy a beszéd megértése és a beszéd produkciója sokkal összetettebb kognitív folyamat, mint azt korábban a kutatók feltételezték.

  • Energiaháború: létezik-e a csí?

    Régóta dúl a háború két csoport között. A szembenálló felek több kérdésben is másképp gondolkoznak. Az ellentétek leginkább az „energia”, életerő, csí, prána… létezésének kérdése körül bontakoznak ki… A két fél közt persze ritka a nyílt agresszió, inkább saját köreikben: rendelőikben, konferenciáikon, fesztiváljaikon támadják a másik felet, néha tévényilatkozatokkal, honlapokkal, röplapokkal igyekeznek a maguk oldalára állítani a közvéleményt.

  • Reménytelenül

    Az öngyilkosság tabutéma, még a róla való gondolkodás is bénító lehet. Kiválthat elutasítást, haragot, szégyent, szomorúságot vagy dühöt, vagy egyszerűen csak nem akarunk foglalkozni vele. Ugyanakkor megkerülhetetlen, mert Magyarország kifejezetten rossz helyen szerepel az öngyilkossági statisztikákban, de azért is, mert minden befejezett öngyilkosság legalább hat ember – közeli barát, családtag, kolléga, osztálytárs – életét érinti közvetlenül.

ÉS MÉG: Éleslátás – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • „Ne hagyd, hogy elmenjen melletted az élet”„Másodiknak lenni lehet jó életstratégia” – Beszélgetés dr. Lénárt Ágotával • Az „elvesztett apaság” – férfiak és a művi abortuszMinden nőnek kell egy jó barátnő!Bullying az iskolai közösségekbenSzívügyeink – Hitek és tévhitek az anyagcsere zavarainak és a szív- és érrendszer betegségeinek összefüggéseiről • Csillagászat a sejtjeinkben – avagy bioritmus és testi-lelki egészség • Emlékezz a tanulásért – és ne fordítva! Egy új oktatási módszer alapjai • Amit csak a Küklopsz látDemencia, életvég, döntések • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A nőkhöz képest nagyon kevés kutatás foglalkozik a férfiak oldaláról a terhességmegszakításra adott érzelmi reakciókkal, annak pszichés következményeivel.

Néha előtörnek olyan képek is, amikor komorak voltunk és féltünk, ezért dühösen győzködtük, majd kerültük egymást.

Természetes módon összeillünk-e a szerelmünkkel, a partnerünkkel, a feleségünkkel, a férjünkkel, vagy csupán megpróbálunk összeilleszteni tökéletesen soha össze nem illő...

És bár ez az érzelmi igény teljesen jogosnak látszik, mégis gyakran látjuk azt, hogy sokan mintha szántszándékkal ker

Nem filmismertető és nem is kritika vár az olvasóra, hanem a barátság extrákkal rövid hazai körképe.

Miként vélekedik a gyermekvállalásról, illetve a művi terheségmegszakításról? Töltse ki kérdőívünket!