Jelenlegi hely

Az apaság születése

Az apai impulzusok már a csecsemőkortól kedvezően befolyásolják a gyermekek mozgás-, értelmi és érzelmi fejlődését

Az apaság születése mélyen a családba és a társadalomba ágyazott folyamat – egy sor jelentős próbát kell kiállni, megküzdeni, megtanulni, megérni… 

Szerző: 

Napjainkban a tradicionális társadalmak szerves részét képező rítusok híján nagy szükség van arra, hogy a férfiak támogatást kapjanak szüleiktől a saját család alapításához. Nagy részük családalapítása idején hagyja el először a biztonságos „szülői fészket” – s ez a lépés sokszor az első gyermek érkezésével is együtt jár, így aztán az önállósodást kísérő kihívások egy időben zajlanak a saját szülői szerepek kimunkálásával.

A ma apává váló férfiak egyik jellegzetes nehézsége, hogy legtöbbjük életéből hiányzik a követendő apai minta. Szerencsés az, aki saját élményből meríthet, és ösztönösen rábízhatja magát belső képeire, intuíciójára. Vannak persze olyanok is, akikben a belső hang óvatosságra int: „Olyan apa biztosan nem akarok lenni, mint amilyen az én apám volt!”.  A tagadás megfogalmazása azonban önmagában nem elégséges egy új apakép kialakításához. Hosszú évek kitartó belső és külső munkájának végeredménye a tudatos, én-azonos apaság.  

...a várandósság idején a férfiakban is zajlanak hormonális változások, amelyek majd a gyermek megszületését követően is folytatódnak. Storey és munkatársai anyák és apák hormonkoncentrációjának változásában izgalmas hasonlóságokat mutattak ki a szülés előtti és utáni időszakban. A prolactin- és kortizolszint a szülés előtt és után megemelkedett, a szülést követően pedig a tesztoszteron-szintben nagymértékű csökkenés következett be.  A megnövekedett prolactin- és kortizolszint a szülői válaszkészséget, a gondozói magatartást támogatja, a tesztoszteron csökkenése pedig elsősorban a férfi versengő viselkedését és az ehhez tartozó szexuális érdeklődést tompítja. Figyelemre méltó, hogy ez a változás azoknál a férfiaknál volt kifejezett, akik érzelmileg erőteljesebben vonódtak be a babavárásba, és a baba minden rezdülésére érzékenyen reagáltak újszülöttjük gondozása során. További érdekes eredmény, hogy a férfiak hormonális válaszait saját párjuk hormonális változása okozza – azaz a várandós partnerrel való tartós kontaktus, azon belül a ferromonok (szaglás) által történő kommunikáció alapozza meg az apai viselkedés biológiai alapjait.

Gettlernek és munkatársainak köszönhetően 2011 óta azt is tudjuk, hogy a versengést és a szexuális érdeklődést aktiváló tesztoszteron is támogatóan hat a férfiak párkereső, majd utódgondozó magatartására. Az „alapjáraton” magas tesztoszteronszintet mutató férfiak öt éven belül nagy valószínűséggel megházasodnak, és amint apai szerepbe kerülnek, eredeti magas tesztoszteron-értékük nagymértékben lecsökken. A kisbabájuk gondozásába intenzíven bevonódó apák esetében a tesztoszteron-csökkenés kifejezettebb, mint azoké, akik kevésbé veszik ki részüket a „babázásban”. A csecsemőjükkel egy ágyban és egy légtérben alvó apák reggeli tesztoszteron-szintje alacsonyabb, mint a külön szobában hálóké. A babához való fizikai közelség tehát segíti az apákat abban, hogy aktív gondozóvá váljanak – egyben csökkenti annak valószínűségét, hogy szexuális kíváncsiságuk más irányba sodorja őket... A várandósság és az újszülöttről való gondoskodás idején zajló specifikus hormonális mintázatok sora tehát nemcsak az anyák kiváltsága. Biológiai szinten a férfiakat is előkészítik arra, hogy az anya mellett maradjanak, és utódaikat az anyához hasonló odaadással gondozzák...

 A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 6. számában olvasható

 

 

A Mindennapi Pszichológia
2017 december – 2018 januári számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2017. december – 2018. január

  • Szerencsés természeted van?

    Szerencsés természete van – szoktuk mondani az olyan emberre, aki valahogy mindig a talpára esik, akit nem törnek meg a kudarcok, akinek, bármi történjék is, van ereje és kedve továbblépni. Vajon az effajta szerencsére születni kell? Vagy ezen a téren is igaz, hogy mindenki a maga szerencséjének kovácsa?

  • „Rövid távon az amatőr is szakít”

    Stratégának kell lenni, matematikusnak, tapasztaltnak és fegyelmezettnek – véli a nagyközönség, és inkább távol is marad az online pókertől. Pedig a felsorolt képességek a játéknak csak a 20 százalékát adják, a többi pszichológia és szerencse – mutat rá Bence, akit ma is simán megkopaszthat egy amatőr játékos, bár tíz éve hivatásos pókeres.

  • Lélektelenül – Antiszociális és pszichopátiás személyek a társadalomban

    Az irodalom vagy a filmművészet a pszichopátiás karakter számos hiteles ábrázolásával nyűgözte le – vagy éppen ejtette irtózatba – a közönséget. A lélektelen, mások érzései iránt közömbös, céljaikat számító hidegvérrel elérő, kriminális személyek azonban az antiszociális magatartások spektrumának csak kisebb részét teszik ki. Az amoralitás lólába éppúgy kilóg az autópályán mindenkit leszorító, a mozgássérültek számára fenntartott parkolóba lelkifurdalás nélkül beálló kigyúrt „terepjárós”, mint a kapcsolatról kapcsolatra vándorló, érzelmi és anyagi károkat maga után hagyó sármos házasságszédelgő esetében.

  • Alhasi titkok

    A hétköznapokban akkor érezzük jól magunkat, ha nem veszünk tudomást az alhasban elhelyezkedő szervekről… A szobatisztaságra való szoktatás elfelejtett emlékei ugyanúgy nyomot hagynak az idegrendszerben, mint a kultúra, amelyben felnőttünk – s amely évszázadokig szégyellni- és titkolnivalónak bélyegezte az ürítési funkciókat és a nemiséget. Ám amit tilos szavakba önteni, érthetetlen nyelven kommunikálhat velünk: fájdalom, furcsa érzés, gyenge működés, görcsösség formájában.

  • El tudunk-e képzelni egy fenntarthatóbb világot?

    Mit gondoljunk erről az egész fenntarthatósági történetről, amikor ezer meg ezer egymásnak ellentmondó információ kering körülöttünk, és megbízhatónak feltüntetett tudósok állítanak mindenfélét – és annak pont a szöges ellentétét is? Olyan bonyolultnak látszik az egész, mi pedig olyan elenyészően kicsi fogaskeréknek tűnünk a nagy rendszerben.

  • Életveszélyben: családi vállalkozások

    Reneszánsza van a kisméretű, illetve a családi vállalkozásoknak, ámulatba esünk a semmiből született „minicégek” láttán, csodáljuk, amikor valaki a maga erejéből hozta létre… A legtöbb mikrovállalkozás nem a tudatosan hosszú távú tervezés eredményeként jött létre – ez bennük egyébként a szép –, hanem valamiből való menekülésként. Szabadságkeresés, önmegvalósítás, a függetlenség iránti nagyon rokonszenves igény volt a háttérben – később azonban éppen e faktorok válnak majd a fenntarthatóság és a növekedés akadályává

ÉS MÉG: Szerencse – holtomiglan – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Introvertáltak egy zajos világbanA játékká varázsolt matematika. Dienes Zoltán pszichobiográfiája • A szerencse bűvöletében„Az isteni szikra csak az agyi neuronjaink játéka” • Péntek 13A csimpánzok okosabbak a gyerekeknél? A „Homo Technicus” születése • „Hogyan mondjam el neked?”Rangok és szerepek az iskolai osztályban – egy iskolapszichológus szemével • Újragondolt engedelmesség – Mit tudtunk meg valójában a Milgram-kísérletből? • Zaklatás vagy udvarlás?Orvosként a menekülttáborban – börtöngyakorlattal • Állati függőségek • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Miként vélekedik a gyermekvállalásról, illetve a művi terheségmegszakításról? Töltse ki kérdőívünket!

A férfiak kezdetben a jóval fiatalabb feleség mellett a leginkább elégedettek, ugyanez a nőkre is jellemző: a legjobban a jóval fiatalabb férjnek örülnek.

Egy friss kutatás szerint az amerikai gyerekek mintegy felének van tévéje a szobájában hétéves korára, de a 24 órás tévéhasználatot a szülő képtelen ellenőrizni.

Úgy tűnik, egyre több az olyan tartós párkapcsolat, melyben a felek nem költöznek össze.

A szülők rendszeres kettesben töltött ideje elengedhetetlenül fontos a párkapcsolat – és ilyesformán a gyerekek – szempontjából is.

Ha a család együtt tud időt szánni a természet felfedezésére, akkor önmagukról is rengeteget tanulhatnak.