Jelenlegi hely

Az apaság születése

Az apai impulzusok már a csecsemőkortól kedvezően befolyásolják a gyermekek mozgás-, értelmi és érzelmi fejlődését

Az apaság születése mélyen a családba és a társadalomba ágyazott folyamat – egy sor jelentős próbát kell kiállni, megküzdeni, megtanulni, megérni… 

Szerző: 

Napjainkban a tradicionális társadalmak szerves részét képező rítusok híján nagy szükség van arra, hogy a férfiak támogatást kapjanak szüleiktől a saját család alapításához. Nagy részük családalapítása idején hagyja el először a biztonságos „szülői fészket” – s ez a lépés sokszor az első gyermek érkezésével is együtt jár, így aztán az önállósodást kísérő kihívások egy időben zajlanak a saját szülői szerepek kimunkálásával.

A ma apává váló férfiak egyik jellegzetes nehézsége, hogy legtöbbjük életéből hiányzik a követendő apai minta. Szerencsés az, aki saját élményből meríthet, és ösztönösen rábízhatja magát belső képeire, intuíciójára. Vannak persze olyanok is, akikben a belső hang óvatosságra int: „Olyan apa biztosan nem akarok lenni, mint amilyen az én apám volt!”.  A tagadás megfogalmazása azonban önmagában nem elégséges egy új apakép kialakításához. Hosszú évek kitartó belső és külső munkájának végeredménye a tudatos, én-azonos apaság.  

...a várandósság idején a férfiakban is zajlanak hormonális változások, amelyek majd a gyermek megszületését követően is folytatódnak. Storey és munkatársai anyák és apák hormonkoncentrációjának változásában izgalmas hasonlóságokat mutattak ki a szülés előtti és utáni időszakban. A prolactin- és kortizolszint a szülés előtt és után megemelkedett, a szülést követően pedig a tesztoszteron-szintben nagymértékű csökkenés következett be.  A megnövekedett prolactin- és kortizolszint a szülői válaszkészséget, a gondozói magatartást támogatja, a tesztoszteron csökkenése pedig elsősorban a férfi versengő viselkedését és az ehhez tartozó szexuális érdeklődést tompítja. Figyelemre méltó, hogy ez a változás azoknál a férfiaknál volt kifejezett, akik érzelmileg erőteljesebben vonódtak be a babavárásba, és a baba minden rezdülésére érzékenyen reagáltak újszülöttjük gondozása során. További érdekes eredmény, hogy a férfiak hormonális válaszait saját párjuk hormonális változása okozza – azaz a várandós partnerrel való tartós kontaktus, azon belül a ferromonok (szaglás) által történő kommunikáció alapozza meg az apai viselkedés biológiai alapjait.

Gettlernek és munkatársainak köszönhetően 2011 óta azt is tudjuk, hogy a versengést és a szexuális érdeklődést aktiváló tesztoszteron is támogatóan hat a férfiak párkereső, majd utódgondozó magatartására. Az „alapjáraton” magas tesztoszteronszintet mutató férfiak öt éven belül nagy valószínűséggel megházasodnak, és amint apai szerepbe kerülnek, eredeti magas tesztoszteron-értékük nagymértékben lecsökken. A kisbabájuk gondozásába intenzíven bevonódó apák esetében a tesztoszteron-csökkenés kifejezettebb, mint azoké, akik kevésbé veszik ki részüket a „babázásban”. A csecsemőjükkel egy ágyban és egy légtérben alvó apák reggeli tesztoszteron-szintje alacsonyabb, mint a külön szobában hálóké. A babához való fizikai közelség tehát segíti az apákat abban, hogy aktív gondozóvá váljanak – egyben csökkenti annak valószínűségét, hogy szexuális kíváncsiságuk más irányba sodorja őket... A várandósság és az újszülöttről való gondoskodás idején zajló specifikus hormonális mintázatok sora tehát nemcsak az anyák kiváltsága. Biológiai szinten a férfiakat is előkészítik arra, hogy az anya mellett maradjanak, és utódaikat az anyához hasonló odaadással gondozzák...

 A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 6. számában olvasható

 

 

A Mindennapi Pszichológia
2019. október–novemberi számában
ezekről olvashat:

2019 október–november

  • Mi kell ahhoz, hogy szépen írjon egy fiú?

    Ötezer ismétlést is igényelhet egy helytelenül elsajátított mozdulatsor kijavítása a kutatások szerint. Ennek ellenére alap-mozgásformákat egyáltalán nem, vagy nem szakértőktől tanulnak a gyerekek, illetve gyakran nincs elég idejük a tökéletesítésre. Serdülőkről szóló cikksorozatunkban most a finommozgások fejlődésével kapcsolatos praktikus tudnivalókat mutatjuk be: kiderül például, hogy miért írnak szebben a lányok, miként érdemes felkészülni egy zeneórára és mit ér egy edzés, ha fejben végezzük.

  • Éljünk az élet napos oldalán! Az életközépi válság újragondolása – 1.

    „Mi az életem értelme?”, „Mitől vagyok én hasznos ebben a világban?”, „Mit tettem le eddig az asztalra?” A választól függően akár 180 fokos fordulatot is vehet az életünk... A magunknak adott válaszok alapján vagy azt a következtetést vonjuk le, hogy úgy alakult az életünk, ahogy elvártuk, megálmodtuk vagy szerettük volna, vagy éppen nem. Ha a végső következtetés nem kedvező, akkor elégedetlenséget, elkeseredettséget, céltalanságot érezhetünk, melyek mentális, de akár fizikai problémákat is okozhatnak.

  • Elektromágneses túlérzékenység

    Az utóbbi időben növekszik az aggodalom a különféle technológiai újításokkal és az újabbnál újabb mesterséges anyagokkal kapcsolatban. Valószínűleg mindannyian jó pár ilyen aggályt fel tudnánk sorolni: az élelmiszeradalékok, a növényvédőszerek túlzott használata, vagy az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok megjelenése. Ezek közé tartoznak az elektromágneses terekkel (vagy konkrétabban a mobiltelefonokkal, bázisállomásaikkal, a magasfeszültségű távvezetékekkel vagy a közeljövőben bevezetésre kerülő 5G hálózatokkal stb.) kapcsolatos félelmek.

  • A meggyőzés kiskapui

    A sématerápia célja az egészséges felnőtt mód megerősítése. Az ilyen felnőtt készségei: képes felismerni, elismerni, érvényesíteni, adaptívan kielégíteni alap érzelmi szükségleteit; képes mások szükségleteit is figyelembe venni, illetve saját szükségleteinek kielégítését hosszú távú céljai – vagy a másikkal való kölcsönösség fenntartása – érdekében késleltetni; önmagával, élményeivel szemben elfogadó, nehézségeit a közös emberi természet részének és nem másoktól elkülönítő vonásnak tartja. Kedvesen és együttérzéssel képes önmaga felé fordulni.

  • Ha eljön Damoklész...

    A gyógyult kifejezést csak azoknál a pácienseknél használják, akik elérkeztek az ötéves remisszió, azaz a betegség tünetmentességének mérföldkövéhez. Ha arról kérdeznénk őket, mi volt a legnehezebb számukra az elmúlt 5 év alatt, akkor szinte kivétel nélkül a kontrollvizsgálatokat kísérő szorongást említenék, vagy a daganat esetleges kiújulásával kapcsolatos rettegést.

ÉS MÉG: Polihisztor születik – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Komoly kapcsolatra férfi kerestetik...Isten rabságbanMiért nehéz megváltozni?Megbocsássunk-e az ellenünk vétkezőknek? • A tik, a jéghegy csúcsa – Tik-zavarok és társuló problémák gyermekkorban • „Együtt dolgozunk a családtagokkal” – A családterápia • A gyengék ereje – A kisebbségi befolyásolás pszichológiája • A magzat létrejötte és megmaradása: a természet csodájaMit mutat a pupilla? – avagy hogyan segíthet megérteni az emberi döntéshozatal sajátosságait? • „A fizetésemelésnek szaga van” – Beszélgetés Zólyomi Zsolttal • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A családterápia alapfeltevése, hogy a családon belül megjelenő érzelmi és viselkedési nehézség, tünet nemcsak az egyénhez tartozik, hanem a családi rendszer működésének zavarát...

Az 1960-as évekig egy férfi és egy nő együttélése gyakorlatilag kizárólag házasságon alapulhatott. Az ettől eltérő módozatokat a társadalom elutasította - manapság azonban az...

A kólikaként is emlegetett kórkép legtöbbször ártalmatlan, nincs mérhető, kimutatható elváltozás a hátterében, de súl

Hogy mi a helyes álláspont, az elsősorban nem jogi, hanem tudományos kérdés.

Ennek a kialakítása pedig a szülőn múlik, és bizony nem csak úgy, hogy büntetésképpen eltiltja a képernyőtől a gyerek

A család nőtagját erotizálhatja a súlygyarapodás kiváltása, hiszen jó étkeket tesz az asztalra, örömforráshoz juttatja párját.