Jelenlegi hely

Az apaság születése

Az apai impulzusok már a csecsemőkortól kedvezően befolyásolják a gyermekek mozgás-, értelmi és érzelmi fejlődését

Az apaság születése mélyen a családba és a társadalomba ágyazott folyamat – egy sor jelentős próbát kell kiállni, megküzdeni, megtanulni, megérni… 

Szerző: 

Napjainkban a tradicionális társadalmak szerves részét képező rítusok híján nagy szükség van arra, hogy a férfiak támogatást kapjanak szüleiktől a saját család alapításához. Nagy részük családalapítása idején hagyja el először a biztonságos „szülői fészket” – s ez a lépés sokszor az első gyermek érkezésével is együtt jár, így aztán az önállósodást kísérő kihívások egy időben zajlanak a saját szülői szerepek kimunkálásával.

A ma apává váló férfiak egyik jellegzetes nehézsége, hogy legtöbbjük életéből hiányzik a követendő apai minta. Szerencsés az, aki saját élményből meríthet, és ösztönösen rábízhatja magát belső képeire, intuíciójára. Vannak persze olyanok is, akikben a belső hang óvatosságra int: „Olyan apa biztosan nem akarok lenni, mint amilyen az én apám volt!”.  A tagadás megfogalmazása azonban önmagában nem elégséges egy új apakép kialakításához. Hosszú évek kitartó belső és külső munkájának végeredménye a tudatos, én-azonos apaság.  

...a várandósság idején a férfiakban is zajlanak hormonális változások, amelyek majd a gyermek megszületését követően is folytatódnak. Storey és munkatársai anyák és apák hormonkoncentrációjának változásában izgalmas hasonlóságokat mutattak ki a szülés előtti és utáni időszakban. A prolactin- és kortizolszint a szülés előtt és után megemelkedett, a szülést követően pedig a tesztoszteron-szintben nagymértékű csökkenés következett be.  A megnövekedett prolactin- és kortizolszint a szülői válaszkészséget, a gondozói magatartást támogatja, a tesztoszteron csökkenése pedig elsősorban a férfi versengő viselkedését és az ehhez tartozó szexuális érdeklődést tompítja. Figyelemre méltó, hogy ez a változás azoknál a férfiaknál volt kifejezett, akik érzelmileg erőteljesebben vonódtak be a babavárásba, és a baba minden rezdülésére érzékenyen reagáltak újszülöttjük gondozása során. További érdekes eredmény, hogy a férfiak hormonális válaszait saját párjuk hormonális változása okozza – azaz a várandós partnerrel való tartós kontaktus, azon belül a ferromonok (szaglás) által történő kommunikáció alapozza meg az apai viselkedés biológiai alapjait.

Gettlernek és munkatársainak köszönhetően 2011 óta azt is tudjuk, hogy a versengést és a szexuális érdeklődést aktiváló tesztoszteron is támogatóan hat a férfiak párkereső, majd utódgondozó magatartására. Az „alapjáraton” magas tesztoszteronszintet mutató férfiak öt éven belül nagy valószínűséggel megházasodnak, és amint apai szerepbe kerülnek, eredeti magas tesztoszteron-értékük nagymértékben lecsökken. A kisbabájuk gondozásába intenzíven bevonódó apák esetében a tesztoszteron-csökkenés kifejezettebb, mint azoké, akik kevésbé veszik ki részüket a „babázásban”. A csecsemőjükkel egy ágyban és egy légtérben alvó apák reggeli tesztoszteron-szintje alacsonyabb, mint a külön szobában hálóké. A babához való fizikai közelség tehát segíti az apákat abban, hogy aktív gondozóvá váljanak – egyben csökkenti annak valószínűségét, hogy szexuális kíváncsiságuk más irányba sodorja őket... A várandósság és az újszülöttről való gondoskodás idején zajló specifikus hormonális mintázatok sora tehát nemcsak az anyák kiváltsága. Biológiai szinten a férfiakat is előkészítik arra, hogy az anya mellett maradjanak, és utódaikat az anyához hasonló odaadással gondozzák...

 A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 6. számában olvasható

 

 

A Mindennapi Pszichológia
2018 december – 2019 januári számában
ezekről olvashat:

2018 december – 2019 január

  • Mit kockáztatsz?

    A mai kor embere irtózik a kellemetlenségektől, és – távoli őseivel ellentétben – a mindennapi életben nem is kell veszélyeket vállalnia. S mivel nem tud megküzdeni semmiért, az igazi öröm lehetőségét is elveszítette, írja Konrad Lorenz A civilizált emberiség nyolc halálos bűne című könyvében. Az emberi életet régebben jellemző „nagyszabású hullámhegyekből és -völgyekből alig észlelhető fodrozódás” lett. Ám rengetegen vannak, akik nem elégszenek meg a „fodrozódással”, és önként – ráadásul úgy tűnik, teljesen értelmetlenül – rendkívül kockázatos cselekvésekre vállalkoznak.

  • Párkapcsolati tojáshéjtánc – avagy borderline partnerrel az élet

    A párkapcsolat egy borderline személyiségzavarban szenvedő emberrel leginkább valamiféle tojáshéjtáncként írható le. Partnerének ugyanis olyan feszültségekre és kapcsolati történésekre kell felkészülnie, amelyek nem kevés szenvedést okozhatnak. A viharos párkapcsolati események hátterében (elsősorban) a borderline fél – és valamennyire partnere – korai kötődésbeli és alapvetően kedvezőtlen kapcsolati tapasztalatai állnak.

  • Aikido testnek és léleknek – a béke harcművészete

    A harcművészet szó hallatán gyakran az agresszió, a sérülések jutnak eszünkbe. De létezik egy harcművészeti ág, mely kifejezetten a békét, a nem ártást hirdeti, miközben mégis egy hatékony önvédelmi technika. Az aikidózás elősegíti a testi egészség megtartását, ugyanakkor a lélekre, pszichére gyakorolt hatásai olyan sokrétűek, hogy egyes esetekben már akár hatékonyabb lehet, mint egy pszichoterápia.

  • Rejtett üzenetek a társalgásban

    A rejtett jelentések születésének igazi terepe a társalgás világa. A társalgás sok mindent megmutat arról, milyen emberek is vagyunk – feszültek vagy lazák, körülményesek vagy rámenősek; arról, hogy mi is fontos számunkra, milyen az általános értékrendünk, s épp most a szendvics fontosabb számunkra vagy egy fiú érdeklődő tekintete; és arról is, aktuálisan milyen érzelmi állapotban vagyunk.

  • Virtuális valósággal a medve ellen

    „Hova futsz?” „Üldöz a medve!” – kiáltja kétségbeesetten az emberünk. „Milyen medve?” – hangzik a kézenfekvő kérdés. Főhősünk megáll, hátranéz – és nem ért semmit. „Ha nincs medve, nem kell futni” – gondolja, ugyanakkor érzi testében azt a feszültséget, amely vagy harcra, vagy futásra kényszerítené. Feszült, de fogalma sincs arról, miért.

ÉS MÉG:Mese egy szelfiről – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Döntés, választás, sors„A tökéletesség kényszerében élünk” • Anyád lehetnék – Korkülönbség a párkapcsolatban • Függés és függetlenségMi uraljuk a játékot – vagy a játék ural minket? Gyermekek a videojátékok bűvkörében • A ruha teszi – vagy nem teszi – az embert?Tekintsünk máshogy (is) a depresszióra! A karácsonyi nagy zabálás társadalomlélektanaA kávézás pszichológiája • Nézzünk a szavak mögé • Formát adni a lehetetlennek • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Amikor ugyanis eszik, ő győzi le a világot, ellenkező esetben a világ győzi le őt. És ez hatalmas különbség.

A különböző interaktív alkalmazások között is a videojátékok a legvonzóbbak, s egyre több szülő fél attól, hogy gyermeke függővé válhat, vagy esetleg már azzá is vált.

2014 decemberében szívmelengető interjú ismertette meg olvasóinkat a Honvéd Kórház Koraszülött Centrumának  munkájával, a pici babák életének megmentéséért folytatott...

Mindez azt jelenti, hogy ezek a gyerekek fokozott mértékben ki vannak téve a szívbetegség, a rák vagy a cukorbetegség

A nőkhöz képest nagyon kevés kutatás foglalkozik a férfiak oldaláról a terhességmegszakításra adott érzelmi reakciókkal, annak pszichés következményeivel.

Válás, elhagyás, mostoha, szerencsétlen sorsú gyerekek, lojalitáskonfliktusok… Asszociációk, melyek eszünkbe jutnak, ha meghalljuk a szót: mozaikcsalád.