Jelenlegi hely

Elmerülni a szégyenben

Vélhetően mi magunk is éreztünk már cselekvőképességünket akadályozó, kisebbrendűséggel, tehetetlenséggel, félénkséggel s az elrejtőzés vágyával együtt járó állapotot – vagyis mélyen szégyenkeztünk.

Szerző: 

A szégyen másodlagos, úgynevezett önértékelési érzelem, amely gyermekkorban, 2-3 éves korban jelenik meg, és más önértékelési érzelmekkel együtt (mint például a bűntudat és a büszkeség) elsősorban a szociális kihívásoknak való megfelelésben játszik nagy szerepet. A bűntudatot korábban gyakran összemosták a szégyennel, holott a két érzelem között alapvető különbségeket lehet megfogalmazni. Lényeges eltérés, hogy szégyenünk az énünkre, míg bűntudatunk a viselkedésünkre vonatkozik. Vagyis ha szégyenkezünk, azt érezzük, nem olyanok vagyunk, amilyenek lenni szeretnénk, míg bűntudat esetén a probléma forrása az, hogy úgy látjuk, megbántottunk valakit vagy rosszat tettünk valakivel. Szégyen esetén teljes valónkat érezzük elfogadhatatlannak és emiatt gyakran megbénulunk, lefagyunk, míg bűntudatnál jóvátételi cselekvéseken gondolkodunk, például igyekszünk bocsánatot kérni...

A szégyen teljesen adaptív, egészséges jelenségnek tekinthető mindaddig, amíg átmenetileg, a megszégyenítő helyzetek érzelmi reakciójaként jelenik meg. Ugyanakkor bizonyos – többnyire gyermekkorban gyökerező – tényezők hatására könnyen olyan internalizálódott, krónikus, identitásunk részét képező állapottá válhat, mely állandó vagy hosszan tartó szégyenkezést, gyötrődést eredményez. Ezt az állapotot nevezhetjük krónikus szégyennek. Úgy tűnik, az erős krónikus szégyennel élő személyek a megszégyenítő helyzetekre erőteljesebb reakciókat adnak, s körükben gyakoribb a különböző mentális zavarok kialakulása...

A szégyen kialakulásához nem szükséges az, hogy az egyén bármi rosszat cselekedjen. Maga a szégyenélmény egy titok vagy egy vélt hiányosság hatására is kialakulhat.

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 5. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 június–júliusi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. június–július

  • Ismerj el és szeress, bármi áron!

    Az embereket komolyan foglalkoztatja, mit gondolnak róluk, milyenek mások szemében. Ahogy minket látnak, az befolyásolja azt, ahogy viselkednek velünk. Jó okunk van tehát, hogy nagyon is érdekeljen, mit gondolnak rólunk mások. Az élet két fő területén fontos nekünk, hogy minél pozitívabb kép alakuljon ki rólunk: egyrészt a képességeink, másrészt a kedvelhetőségünk kapcsán.

  • Az elengedés művészete

    A fiatal felnőttkor egyik legnehezebb feladata a szülőktől való optimális távolság kialakítása. Sokszor sem a szülők, sem a fiatalok nem tudják, hogy mit is jelent a leválás és az elengedés. A családok életében két intenzív erő vív egymással: az egyik az egyéni elkülönülésért, az autonómia megéléséért vívott harc, a másik a családi összetartásért folytatott küzdelem. Az egyik kifelé tol a családból, a másik befelé húz.

  • Hallgassunk a szívünkre? – Testi folyamataink észlelése, érzelmeink szabályozása

    Elakad a lélegzetünk, mert valamilyen meglepő, rossz vagy éppen jó hírt kaptunk. Történik valamilyen esemény, amire reagálunk. Tudatosan vagy nem, ez mindenképpen valamiféle igazodást, alkalmazkodást jelent. A pszichológia nyelvén: szabályozzuk az érzelmeinket. Ennek módszerei természetesen nagyon változatosak…

  • Történetmesélő állatok

    Megtudjuk-e valaha, hogy mi jár az állatok fejében? Mit hisznek, mire vágynak, töprengenek-e valamin? Hasonlítanak-e a gondolataik az emberi gondolatokhoz – már ha vannak egyáltalán gondolataik? És mi a helyzet a történetekkel? Értik-e az állatok a történeteket? Vannak-e saját történeteik?

ÉS MÉG: Egy parkoló lelke – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaMiért olyan fontos, hogy szeressenek?Az elutasítástól való félelemKiút a céltalanságbólHogyan győzhető le minden szenvedés? A Buddha filozófiája • Tévhitek a mozaikcsaládokrólRejtélyes reklámhatásSokszínű segítőtársunk: a ló • „Virágba borult csillagok” – Népi motívumkincsünk üzenetének felhasználása a művészetterápiában • “Hinni akarunk a csodákban” – interjú Vavrek Zsolt brókerrel • Ez itt a jótett helyeKérdezni, kérdezni, kérdezni? A kérdezés, mint a dominancia álarca • Kongresszusok, konferenciákA pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Egyre több olyan gyerek kerül a gyermekpszichológusok látóterébe, akik lelki okokból szenvednek visszatérő fejfájástó

Fontos, hogy a kicsiket felnőtt segítse át a forgalmas útszakaszokon.

Noha a dicséret rendkívül hatékony motivációs eszköz, nem árt, ha a tanárok és a szülők okosan bánnak a szavakkal.

Akik sok időt töltenek kisgyerekek társaságában, feltehetőleg észrevettek már olyan eseményeket, amikor a gyerekek me

Azok a gyerekek, akik olyan korhatáros filmet néztek, amiben fegyverek szerepeltek, egy kísérlet során hosszabb ideig játszottak a nekik adott hatástalanított fegyverrel, és a...

Ha a család együtt tud időt szánni a természet felfedezésére, akkor önmagukról is rengeteget tanulhatnak.