Jelenlegi hely

Tévedni emberi dolog

(De mi jön utána…?)
Az orvosi hibák gyakoribbak annál, mint amit korábban feltételeztek...

„Tévedni emberi dolog.” Ez a gyakran hangoztatott mondás azt tükrözi, hogy kultúránk viszonylag leegyszerűsítve gondolkodik arról, mi történik akkor, ha tévedünk vagy valamit elrontunk. A Senecától származó idézet folytatását ugyanis – jellemző módon – nem szoktuk már hozzátenni: „a tévedésben megmaradni azonban ostobaság”.   

Cikkek: 

Az, hogy az idézetnek szinte mindenki csak az első, önfelmentésre alkalmas részét ismeri, a szembenézésre késztető folytatását pedig nem, jól illusztrálja a hibákkal kapcsolatos lélektani folyamatokat. Miért olyan nehéz szembenézni a saját felelősségünkkel? Miért követjük el többször ugyanazt a hibát? Miért látják sokszor egészen másként a történtek okait a kívülállók, mint a helyzetben érintettek?

Ezek a kérdések az emberi gondolkodás egyik fontos működési mechanizmusához, az ún. kognitív disszonanciához vezetnek el. Ez akkor alakul ki, amikor a meggyőződéseinket megkérdőjelező információkkal szembesülünk, s így az egymásnak ellentmondó gondolatok feszültséget keltenek bennünk. Elvileg a logikus az lenne, ha a korábbi elképzeléseinknek ellentmondó információk hatására belátjuk, hogy nincs igazunk, és módosítjuk a saját meggyőződéseinket. Igen ám, de az emberek mindig, rögtön be szokták látni, ha nincs igazuk?  Sajnos, nem – ehelyett más, tudattalan gondolkodási stratégiákat használnak, hogy ne kelljen feladniuk meggyőződésüket. Például csak azokra az információkra figyelnek, amelyek az ő igazukat támasztják alá, a többit pedig egyszerűen figyelmen kívül hagyják. Nagyon jó példa erre a szerelem: eleinte, amikor csak tetszik valaki, egyaránt látom szívem választottjának előnyös és hátrányos tulajdonságait. Aztán szerelmes leszek belé: a hátrányos tulajdonságai eltűnnek, az előnyösek viszont egyre inkább felnagyítódnak szememben. De ilyen az is, amikor az emberek a sikereket maguknak, a kudarcokat külső tényezőknek tulajdonítják...

Minden más emberhez hasonlóan az orvosok is tévedhetnek munkájuk során – miközben azonban számos más munkakörben a hibák következményei csekélyek, addig az orvoslásban ez egészségkárosodáshoz vagy akár halálhoz is vezethet. Ehhez képest meglepő (a kognitív disszonancia jelensége alapján azonban értelmezhető), hogy az orvoslásban sokáig milyen nagy csend övezte ezt a témakört. Intenzívebb vizsgálatok csupán a közelmúltban kezdődtek.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 5. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019 február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2019 február–március

  • Káosz a nevelési elvekben

    Elgondolkodtató, hogy napjainkban mennyire eszköztelenek a szülők a gyereknevelésben. Modern társadalmunkban már jó ideje nem kapnak előregyártott értékrendszert, a régi elvekben pedig már nem hisznek. Sokan a zsigereikben érzik, gyerekként mennyit szenvedtek a főként megfélemlítésre és az érzések elnyomására építő nevelés miatt. Meg is fogadták, hogy ők ilyet soha! A kiélezett konfliktushelyzetek és az eszköztelenség azonban mégis oda vezet, hogy minden fogadalmuk ellenére a régi módszerhez folyamodnak.

  • Függetlenség – mindenekfelett

    A túlhangsúlyozottan független ember gyakran nem is a közelségtől való félelem miatt szenved, hiszen ezeket a helyzeteket aktívan elkerüli. Nem szívesen ígérkezik el például előre egyezetetett baráti találkozókra vagy randira, szereti az utolsó pillanatig fenntartani, mikor tud menni – azzal, ha elígérkezne, csorbulna függetlenség-érzése. Sokszor a munkára hivatkozik és így is éli meg: „nem tudom, mikor végzek”. Ha elköteleződne, a saját feladatait kellene a találkozóhoz igazítani, és ezen a ponton élné meg, hogy szabadsága korlátozott

  • Ártalmas környezet vagy ártalmas gondolat? – Vitatott környezeti betegségek

    Létezik a környezeti faktorokhoz kapcsolt panaszoknak egy olyan csoportja, amelyek esetében tudományosan nem elfogadott az ok-okozati összefüggés, a páciensek azonban mégis meg vannak győződve arról, hogy kínzó tüneteik, megromlott egészségi állapotuk mögött a modern, urbánus környezet valamely eleme áll: az elektromágneses terek, egyes illatos/kellemetlen szagok (pl. parfümök, tisztítószerek, friss papír), a mindennapos zaj (pl. a légkondicionáló berregése, a papír zizegése) vagy bizonyos épületekben való tartózkodás.

  • Hogyan éljük túl a munkahelyi terrort?

    A munkahely világa éppen olyan színpad, mint az élet összes más területe. Mindenki színész, aki illúziót kelt, és egyben néző is, aki mások és a saját(!) előadását vagy annak egy részét figyeli – és olykor elhiszi. E színházban a bántó hangvétel, a mentális terror is a „művészi kelléktár” része. Mi áll az arrogancia hátterében? Hogyan lehetünk védettek az elszabadult vezető lélektani ámokfutásával szemben?

  • Karmaváltás – egyedül 3 gyerekkel és az autizmussal Indiában

    A nyáron váratlanul, mesébe illő módon, adódott egy lehetőségünk, hogy egy jó hírű indiai Guru, mint második fehér pácienseket, fogadná az autizmussal élő gyermekeimet és vállalja, hogy meggyógyítja őket... Az autizmus és az értelmi fogyatékosság nem betegségek, ezért nem is gyógyíthatók. A Guru mégis azt mondja, tud segíteni. Megváltoztatja a karmájukat… Hív India. Az új életet, az új jövőt választom. Megér egy évet az életemből, még ha életem legnehezebb éve is lesz, hogy jobb jövője lehet a gyerekeimnek… Nem állítom, hogy nem félek. De erősebb az az érzés, hogy mennem kell…

ÉS MÉG: A piros vödör – A főszerkesztő előszava  A pszichológia világa  Tudom, mit tudsz – avagy a csecsemők tudatelméleti képességei • Teljesítményszorongás  Te hogyan szakítasz? Eltűnés, jegelés, kispadoztatás  Miben segíthetnek a cuki nyuszik?Stresszelek, ezért fáj a fejem… fáj a fejem, ezért stresszelek  Szívközelben a virtuális valóság (VR)  Mítoszok és tévhitek az öngyilkosságról  Lehet-e a függőséget gyógyítani? Függőség és társadalom  „Legyőzni a másikat nagyon könnyű – meggyőzni sokkal nehezebb” • A lehetetlen illúziója Kongresszusok, konferenciákA pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Lehetséges, hogy az elégedett kolbásztöltő boldogabb, mint az állandóan nyughatatlan önmegvalósító-alkotó ember?

Talán vannak, akik számára úgy tűnik, hogy a futás sokkal egyszerűbb dolog, mint egy művészeti alkotást létrehozni,

Sokak számára eljön a pillanat, amikor nyomot akarnak hagyni a világban, jobbítani szeretnék azt.

Vajon az emberi önzésre épülő gazdasági berendezkedés megingathatatlanul működik tovább, vagy létezik egy olyan új emberkép, amelyre egy új irányzatot lehet felépíteni?

Jólesik, ha megdicsérnek. Kinek nem? Elégedetten nézel végig a jól elvégzett munkán. Büszke vagy az eredményeidre.

A legtöbb mikrovállalkozás nem a tudatosan hosszú távú tervezés eredményeként jött létre – ez bennük egyébként a szép