Jelenlegi hely

A „hátha” nők

Az elköteleződés nélküli párkapcsolatok
A „hátha nők” képesek elhinni magukról: nem elég jók ahhoz, hogy a Férfi bennük lássa gyermekei anyját.

...rendelőmben egyre gyakrabban keresnek fel több éve együtt élő, egymás felé el nem kötelezett, gyermek nélküli párok, akik képtelenek kilépni a „biztos, jól ismert boldogtalanságukból”, de nem képesek elköteleződni sem partnerük mellett. 

Nem hagyják ott a párjukat, annak ellenére, hogy a legtöbb megrekedő kapcsolatban egyik vagy mindkét fél igényei kielégületlenül maradnak. Egy helyben „toporognak”, de nem tudnak megállapodni. Egymással vetekedik bennük az ismerősség biztonsága és unalmassága, a változás utáni vágyódás és a változás réme, miközben egyre szaporodik együtt töltött éveik száma. Minél hosszabb ideje van együtt a pár a közös jövőjüket illető döntés meghozatala nélkül, annál nagyobb az esélye annak, hogy komoly érzelmi, lelki, szomatikus „sérüléssel” járhat a kétség okozta gyötrődés, és végletes gondolatok, végzetes cselekedetek megjelenéséig sodorhatják akár a férfit, akár a nőt.

Ami az elkötelezett párkapcsolatot az elkötelezettség nélkülitől megkülönbözteti, az a nyílt, egymás és mások felé egyértelműen felvállalt elköteleződés kifejezése.

Ez a nyílt felvállalás szükséges, de nem elégséges feltétele a tartós, elégedett párkapcsolatnak: az a vágyott, emocionális és kognitív szempontok által meghatározott állapot, amely a hosszú távú párkapcsolat alakulását és fenntartását kiszámítható és kielégítő módon biztosítja.

Ideális esetben az elköteleződés kölcsönös érzelmi alapokon nyugvó, tudatos döntés – valamiféle kimondott ígéret arra nézve, hogy a kapcsolatot akkor is fenntartják a felek, ha akár egyikük, akár mindkét fél bajba kerül. A kapcsolat mások előtt történő felvállalása s a mellette való kitartás biztonságot, kiszámíthatóságot, jövőképet, tervezhetőséget nyújthat.

Az elköteleződés ritualizált formájának megélése a kapcsolat folyamatában bekövetkező fordulópont kölcsönös elismerését jelenti. Az „azért van velem, mert annyira szeret, hogy még el is köteleződik felém” gondolat növeli a partnerek biztonságérzetét, mert azt jelzi, hogy mindketten egyformán gondolkodnak a kapcsolatról és a másik fontosságáról. A kölcsönös elköteleződés hiányában azonban könnyen megjelenik a kínzó bizalmatlanság, az egymástól való érzelmi és/vagy szexuális eltávolodás, az egysíkúság, az intimitás és vágy nélküliség, a tanult tehetetlenség következményeként pedig a beletörődés, a lehangoltság, esetleges depresszív hangulat, valamint a bizonytalan jövőkép. 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 5. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 június–júliusi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. június–július

  • Ismerj el és szeress, bármi áron!

    Az embereket komolyan foglalkoztatja, mit gondolnak róluk, milyenek mások szemében. Ahogy minket látnak, az befolyásolja azt, ahogy viselkednek velünk. Jó okunk van tehát, hogy nagyon is érdekeljen, mit gondolnak rólunk mások. Az élet két fő területén fontos nekünk, hogy minél pozitívabb kép alakuljon ki rólunk: egyrészt a képességeink, másrészt a kedvelhetőségünk kapcsán.

  • Az elengedés művészete

    A fiatal felnőttkor egyik legnehezebb feladata a szülőktől való optimális távolság kialakítása. Sokszor sem a szülők, sem a fiatalok nem tudják, hogy mit is jelent a leválás és az elengedés. A családok életében két intenzív erő vív egymással: az egyik az egyéni elkülönülésért, az autonómia megéléséért vívott harc, a másik a családi összetartásért folytatott küzdelem. Az egyik kifelé tol a családból, a másik befelé húz.

  • Hallgassunk a szívünkre? – Testi folyamataink észlelése, érzelmeink szabályozása

    Elakad a lélegzetünk, mert valamilyen meglepő, rossz vagy éppen jó hírt kaptunk. Történik valamilyen esemény, amire reagálunk. Tudatosan vagy nem, ez mindenképpen valamiféle igazodást, alkalmazkodást jelent. A pszichológia nyelvén: szabályozzuk az érzelmeinket. Ennek módszerei természetesen nagyon változatosak…

  • Történetmesélő állatok

    Megtudjuk-e valaha, hogy mi jár az állatok fejében? Mit hisznek, mire vágynak, töprengenek-e valamin? Hasonlítanak-e a gondolataik az emberi gondolatokhoz – már ha vannak egyáltalán gondolataik? És mi a helyzet a történetekkel? Értik-e az állatok a történeteket? Vannak-e saját történeteik?

ÉS MÉG: Egy parkoló lelke – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaMiért olyan fontos, hogy szeressenek?Az elutasítástól való félelemKiút a céltalanságbólHogyan győzhető le minden szenvedés? A Buddha filozófiája • Tévhitek a mozaikcsaládokrólRejtélyes reklámhatásSokszínű segítőtársunk: a ló • „Virágba borult csillagok” – Népi motívumkincsünk üzenetének felhasználása a művészetterápiában • “Hinni akarunk a csodákban” – interjú Vavrek Zsolt brókerrel • Ez itt a jótett helyeKérdezni, kérdezni, kérdezni? A kérdezés, mint a dominancia álarca • Kongresszusok, konferenciákA pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Válás, elhagyás, mostoha, szerencsétlen sorsú gyerekek, lojalitáskonfliktusok… Asszociációk, melyek eszünkbe jutnak, ha meghalljuk a szót: mozaikcsalád.

Tasi Kriszta az ország legszegényebb településein dolgozik pszichológusként, a körülmények miatt kénytelen unortodox

A fiatal felnőttkor egyik embert próbáló feladata a szülőktől való fizikai és érzelmi eltávolodás, az optimálisnak tűnő távolság megtalálása, kialakítása. 

A legtöbb szülő nem is sejti, mennyire veszélyes egy kisgyerekkel az ölben csúszdázni.

Miként vélekedik a gyermekvállalásról, illetve a művi terheségmegszakításról? Töltse ki kérdőívünket!

A férfiak kezdetben a jóval fiatalabb feleség mellett a leginkább elégedettek, ugyanez a nőkre is jellemző: a legjobban a jóval fiatalabb férjnek örülnek.