Jelenlegi hely

Nemi különbségek a racionalitásban

Az intelligencia területén tudományos eszközökkel már régóta vizsgálnak nemi különbségeket

Sokszor hallhatjuk, hogy a férfiak inkább racionális, matematikai, a nők pedig inkább érzelmi, intuitív gondolkodásúak. De megállja-e a helyét ez az állítás? Valószínűleg mindenki tudna hozni pro és kontra érveket mindkét válasz mellett és ellen. Bizonyára többünknek vannak olyan ismerősei, akikre nem igaz ez a sztereotípia – de vannak olyanok is, akikre jól illik. 

Szerző: 

Hogy vannak-e különbségek mentális képességekben férfiak és nők között, igen fontos lehet a munkavállalás terén – ilyen esetekben nem hagyatkozhatunk a laikus megítélésre. Az intelligencia területén tudományos eszközökkel már régóta vizsgálnak nemi különbségeket, de legalább ennyire érdekes vizsgálati terület a manapság egyre nagyobb népszerűségnek örvendő racionalitás is.

A nemi különbségek kérdése az tudományos közegben például az intelligencia témájában vált vitás területté, nehéz a saját nézetektől, érzelmektől mentesen beszélni róla. Hírhedt például Lawrence Summers, a Harvard volt igazgatójának esete, aki 2005-ben egy nyilvános beszédében abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy azért alacsony a női nem akadémiai képviselete, mert kevésbé van meg bennük a velük született képesség, hogy sikeresek legyenek ezen a területen. Többek között ez is hozzájárult ahhoz, hogy a következő évben le kellett mondania…

Az intelligenciateszteket úgy szerkesztették meg, hogy a két nem átlaga ne mutasson egymáshoz képest eltérést az összpontszámban. A különböző alskálákon viszont eltérőek a pontszámok: a nők főként a verbális, míg a férfiak inkább a térbeli feladatokon teljesítenek jobban – ez utóbbival szokták magyarázni, hogy a férfiak miért teljesítenek jobban matematikai feladatokban. Azonban a férfiak eredménye csak bizonyos matematikai feladatoknál jobb, legtöbbször nem különbözik a férfiak és a nők teljesítménye. Az eltérések kérdése a mai napig vitatott: egyes kutatók képességbeli különbségnek tartják, míg mások szerint egyszerűbb magyarázatot is találhatunk a megfigyelhető különbségekre, például azt, hogy az intelligencia-teszteket férfiak készítették, ezért az főként az ő gondolkodásukat méri. Annyi viszont bizonyos, hogy az intelligenciához kapcsolódó több területen is megfigyeltek nemi különbségeket – az erre adott magyarázatok közül magunk dönthetjük el, hogy melyiket fogadjuk el.

Manapság sok kutató érvel amellett, hogy a sikerhez nem kizárólagosan szükséges az intelligenciatesztek által mért képességek megléte, inkább olyan egyéb tulajdonságok tehetők felelőssé ezért, mint amilyen például az elhivatottság vagy a racionalitás. Érdekes kérdés, hogy az intelligenciához hasonlóan ezeken a területeken is találhatók-e nemi különbségek?

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 4. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019 április–májusi számában
ezekről olvashat:

2019 április–május

  • „Átjössz dumálni? Úgy kivagyok…” – Együttes rumináció a baráti kapcsolatban

    A barátok közötti egyenrangú kapcsolatban kiemelt szerepet kap egymás kölcsönös segítése, támogatása – ennek egyik legfontosabb módja egymás problémáinak megvitatása, átbeszélése. A közeli kapcsolatok nyújtotta intimitás alapvető emberi szükséglet. Nem mindegy, hogy ez az intimitás egy baráti kapcsolatban min alapul: negatív érzéseket előhívó, szinte vég nélküli közös rágódáson, ami bár megszilárdítja a barátságot, de rosszabb hangulathoz vezet, vagy olyan önfeltáráson, ami szélsőségektől mentesen segíti a problémák kommunikációját.

  • Agyunk öregedése

    Vannak, akikben szorongást kelt a gondolat, hogy az időskorral olyan gyógyíthatatlan betegségek alakulhatnak ki, mint például az Alzheimer-kór; vagy a fizikai képességek olyan mértékben korlátozódhatnak, hogy még a sarki élelmiszerüzletbe is kihívás eljutni. Nyugtalanító lehet a közelgő elmúlás gondolata is. Mások szerint az öregedés egyértelmű jele a bosszantó lassulás, feledékenység, a jelentéktelennek tűnő problémák felnagyítása, a beszűkülés, a körülményeskedés. Ugyanakkor optimista, pozitív gondolatok is megfogalmazódnak az öregedéssel kapcsolatban…

  • Pszichodinamikus terápiák

    A köznyelvben gyakran használjuk ezeket a kifejezéseket: analizálom magamat, elfojtottam a vágyaimat, kivetítettem másokra valamit, a tudattalanom üzent nekem. De mit is jelentenek ezek a szófordulatok? Tudjuk, hogy valahonnan Freudtól és a pszichoanalízisből eredeztethetők – de vajon értjük-e pontosan a 21. században a pszichoanalitikus gondolkodás lényegi elemeit, és tudjuk-e használni azokat problémáink kezelésében? Van-e értelme a mai kor emberének pszichoanalízissel vagy pszichodinamikus terápiákkal foglalkozni?

  • Lehet-e a függőséget gyógyítani? Az addikciós zavarok terápiás kihívásai

    Rögtön az egyik legjelentősebb kérdés: motivált-e a kliens a változásra? Merthogy nemritkán tapasztaljuk azt, hogy bár az illető eljön a rendelésre, voltaképpen nem saját elhatározásából, hanem a környezeti nyomásnak eleget téve jelent meg. A függőség ugyanis Janus-arcú zavar: egyfelől elvesz az egyéntől (pl. kapcsolatokat, munkahelyet, fizikai és mentális egészséget), másfelől azonban jutalmazza is. Szorongást old, menekülési útvonalat biztosít számára, kielégíti pillanatnyi intimitás-szükségletét, vagy éppen izgalomban tartja, stimulálja.

  • „Az okos ember lavórba lógatja a lábát!”

    Elsőként kapják a történeteket az átélt kínzásokról, megerőszakolásról, brutális férjekről, menekülésről, félelemről, megaláztatásról. De nincs idő megemészteni a hallottakat, mert míg az egyik oldalukon mesél az események elszenvedője, a másik oldalon ott a terapeuta, aki várja a fordítást, hogy segíthessen. Anyanyelvi szintű nyelvtudás, kulturális-szociológiai ismeretek, problémamegoldó-és beleérző képesség, precizitás, és ütésálló mentális felkészültség. Ennyi kell, és az ember máris terápiás tolmács…

ÉS MÉG: Élmény fénytörésben – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa – Hírek • Egy kattintásra a boldogságMiért rágódunk?„Átjössz dumálni? Úgy kivagyok…” – Együttes rumináció a baráti kapcsolatban • Jó-e nekünk a nosztalgia?Tények és érzelmek a vitábanHiszem, ha mondomMiből lesz a felnőtt agy? – A serdülőkort nem átvészelni, hanem megérteni kell • Nem elrontották – így született. Az ADHDAgyunk öregedéseDepresszió vagy hormonbetegség? • A PSZICHOTERÁPIÁRÓL – MINDENKINEK • Pszichodinamikus terápiákA munka örömeVirtuális virtuózokLehet-e a függőséget gyógyítani? – 2. rész • „Az okos ember lavórba lógatja a lábát!” Neked főztem, egyél még! – A feeder, aki kórosan „zabáltat” • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Miért kell újra és újra megrágni valamit, miért tépelődünk, miért rugózunk elmúlt dolgokon?

Lehetséges, hogy az elégedett kolbásztöltő boldogabb, mint az állandóan nyughatatlan önmegvalósító-alkotó ember?

Nem jön se elbocsátó szép üzenet, sem elköszönés, sem magyarázat...

A kisgyermekek legfontosabb motivációja nem belülről jön, hanem kívülről: ők elsősorban nem maguknak, hanem a szüleiknek akarnak megfelelni.

Nem idegen tőlünk, hogy elhiggyünk megmagyarázhatatlan – sokszor képtelennek tűnő – dolgokat, és az, hogy ezt a világ tiszteletre méltó hagyománynak vagy sületlenségnek...

Talán vannak, akik számára úgy tűnik, hogy a futás sokkal egyszerűbb dolog, mint egy művészeti alkotást létrehozni,