Jelenlegi hely

Nemi különbségek a racionalitásban

Az intelligencia területén tudományos eszközökkel már régóta vizsgálnak nemi különbségeket

Sokszor hallhatjuk, hogy a férfiak inkább racionális, matematikai, a nők pedig inkább érzelmi, intuitív gondolkodásúak. De megállja-e a helyét ez az állítás? Valószínűleg mindenki tudna hozni pro és kontra érveket mindkét válasz mellett és ellen. Bizonyára többünknek vannak olyan ismerősei, akikre nem igaz ez a sztereotípia – de vannak olyanok is, akikre jól illik. 

Szerző: 

Hogy vannak-e különbségek mentális képességekben férfiak és nők között, igen fontos lehet a munkavállalás terén – ilyen esetekben nem hagyatkozhatunk a laikus megítélésre. Az intelligencia területén tudományos eszközökkel már régóta vizsgálnak nemi különbségeket, de legalább ennyire érdekes vizsgálati terület a manapság egyre nagyobb népszerűségnek örvendő racionalitás is.

A nemi különbségek kérdése az tudományos közegben például az intelligencia témájában vált vitás területté, nehéz a saját nézetektől, érzelmektől mentesen beszélni róla. Hírhedt például Lawrence Summers, a Harvard volt igazgatójának esete, aki 2005-ben egy nyilvános beszédében abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy azért alacsony a női nem akadémiai képviselete, mert kevésbé van meg bennük a velük született képesség, hogy sikeresek legyenek ezen a területen. Többek között ez is hozzájárult ahhoz, hogy a következő évben le kellett mondania…

Az intelligenciateszteket úgy szerkesztették meg, hogy a két nem átlaga ne mutasson egymáshoz képest eltérést az összpontszámban. A különböző alskálákon viszont eltérőek a pontszámok: a nők főként a verbális, míg a férfiak inkább a térbeli feladatokon teljesítenek jobban – ez utóbbival szokták magyarázni, hogy a férfiak miért teljesítenek jobban matematikai feladatokban. Azonban a férfiak eredménye csak bizonyos matematikai feladatoknál jobb, legtöbbször nem különbözik a férfiak és a nők teljesítménye. Az eltérések kérdése a mai napig vitatott: egyes kutatók képességbeli különbségnek tartják, míg mások szerint egyszerűbb magyarázatot is találhatunk a megfigyelhető különbségekre, például azt, hogy az intelligencia-teszteket férfiak készítették, ezért az főként az ő gondolkodásukat méri. Annyi viszont bizonyos, hogy az intelligenciához kapcsolódó több területen is megfigyeltek nemi különbségeket – az erre adott magyarázatok közül magunk dönthetjük el, hogy melyiket fogadjuk el.

Manapság sok kutató érvel amellett, hogy a sikerhez nem kizárólagosan szükséges az intelligenciatesztek által mért képességek megléte, inkább olyan egyéb tulajdonságok tehetők felelőssé ezért, mint amilyen például az elhivatottság vagy a racionalitás. Érdekes kérdés, hogy az intelligenciához hasonlóan ezeken a területeken is találhatók-e nemi különbségek?

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 4. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 június–júliusi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. június–július

  • Ismerj el és szeress, bármi áron!

    Az embereket komolyan foglalkoztatja, mit gondolnak róluk, milyenek mások szemében. Ahogy minket látnak, az befolyásolja azt, ahogy viselkednek velünk. Jó okunk van tehát, hogy nagyon is érdekeljen, mit gondolnak rólunk mások. Az élet két fő területén fontos nekünk, hogy minél pozitívabb kép alakuljon ki rólunk: egyrészt a képességeink, másrészt a kedvelhetőségünk kapcsán.

  • Az elengedés művészete

    A fiatal felnőttkor egyik legnehezebb feladata a szülőktől való optimális távolság kialakítása. Sokszor sem a szülők, sem a fiatalok nem tudják, hogy mit is jelent a leválás és az elengedés. A családok életében két intenzív erő vív egymással: az egyik az egyéni elkülönülésért, az autonómia megéléséért vívott harc, a másik a családi összetartásért folytatott küzdelem. Az egyik kifelé tol a családból, a másik befelé húz.

  • Hallgassunk a szívünkre? – Testi folyamataink észlelése, érzelmeink szabályozása

    Elakad a lélegzetünk, mert valamilyen meglepő, rossz vagy éppen jó hírt kaptunk. Történik valamilyen esemény, amire reagálunk. Tudatosan vagy nem, ez mindenképpen valamiféle igazodást, alkalmazkodást jelent. A pszichológia nyelvén: szabályozzuk az érzelmeinket. Ennek módszerei természetesen nagyon változatosak…

  • Történetmesélő állatok

    Megtudjuk-e valaha, hogy mi jár az állatok fejében? Mit hisznek, mire vágynak, töprengenek-e valamin? Hasonlítanak-e a gondolataik az emberi gondolatokhoz – már ha vannak egyáltalán gondolataik? És mi a helyzet a történetekkel? Értik-e az állatok a történeteket? Vannak-e saját történeteik?

ÉS MÉG: Egy parkoló lelke – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaMiért olyan fontos, hogy szeressenek?Az elutasítástól való félelemKiút a céltalanságbólHogyan győzhető le minden szenvedés? A Buddha filozófiája • Tévhitek a mozaikcsaládokrólRejtélyes reklámhatásSokszínű segítőtársunk: a ló • „Virágba borult csillagok” – Népi motívumkincsünk üzenetének felhasználása a művészetterápiában • “Hinni akarunk a csodákban” – interjú Vavrek Zsolt brókerrel • Ez itt a jótett helyeKérdezni, kérdezni, kérdezni? A kérdezés, mint a dominancia álarca • Kongresszusok, konferenciákA pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Lovaink nemcsak folyamatosan tükrözik és formálják belső pszichofiziológiai állapotunkat, de megmutatják azt is, hogy milyen társaik vagyunk.

Miért olyan égetően fontos tudnom, hogy vajon szerethető, elfogadható és elismerésre méltó vagyok-e?

Minden ember olyan biztonságos kötődésre vágyik, melyben átélheti a bizalmat, a nyugalmat, azt, hogy a másik nem fogja bántani.

A céltalanság olyan, mint egy feneketlen katlan - reményvesztettnek, elhagyatottnak érezzük magunkat.

Jótett helyébe jót várj – sokak szerint ez csak a mesében érvényes.

Hogyan kerüljük el az önzést, a gyávaságot és a felelősség elhárítását? Hogyan legyünk jó emberek?