Jelenlegi hely

Nemi különbségek a racionalitásban

Az intelligencia területén tudományos eszközökkel már régóta vizsgálnak nemi különbségeket

Sokszor hallhatjuk, hogy a férfiak inkább racionális, matematikai, a nők pedig inkább érzelmi, intuitív gondolkodásúak. De megállja-e a helyét ez az állítás? Valószínűleg mindenki tudna hozni pro és kontra érveket mindkét válasz mellett és ellen. Bizonyára többünknek vannak olyan ismerősei, akikre nem igaz ez a sztereotípia – de vannak olyanok is, akikre jól illik. 

Szerző: 

Hogy vannak-e különbségek mentális képességekben férfiak és nők között, igen fontos lehet a munkavállalás terén – ilyen esetekben nem hagyatkozhatunk a laikus megítélésre. Az intelligencia területén tudományos eszközökkel már régóta vizsgálnak nemi különbségeket, de legalább ennyire érdekes vizsgálati terület a manapság egyre nagyobb népszerűségnek örvendő racionalitás is.

A nemi különbségek kérdése az tudományos közegben például az intelligencia témájában vált vitás területté, nehéz a saját nézetektől, érzelmektől mentesen beszélni róla. Hírhedt például Lawrence Summers, a Harvard volt igazgatójának esete, aki 2005-ben egy nyilvános beszédében abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy azért alacsony a női nem akadémiai képviselete, mert kevésbé van meg bennük a velük született képesség, hogy sikeresek legyenek ezen a területen. Többek között ez is hozzájárult ahhoz, hogy a következő évben le kellett mondania…

Az intelligenciateszteket úgy szerkesztették meg, hogy a két nem átlaga ne mutasson egymáshoz képest eltérést az összpontszámban. A különböző alskálákon viszont eltérőek a pontszámok: a nők főként a verbális, míg a férfiak inkább a térbeli feladatokon teljesítenek jobban – ez utóbbival szokták magyarázni, hogy a férfiak miért teljesítenek jobban matematikai feladatokban. Azonban a férfiak eredménye csak bizonyos matematikai feladatoknál jobb, legtöbbször nem különbözik a férfiak és a nők teljesítménye. Az eltérések kérdése a mai napig vitatott: egyes kutatók képességbeli különbségnek tartják, míg mások szerint egyszerűbb magyarázatot is találhatunk a megfigyelhető különbségekre, például azt, hogy az intelligencia-teszteket férfiak készítették, ezért az főként az ő gondolkodásukat méri. Annyi viszont bizonyos, hogy az intelligenciához kapcsolódó több területen is megfigyeltek nemi különbségeket – az erre adott magyarázatok közül magunk dönthetjük el, hogy melyiket fogadjuk el.

Manapság sok kutató érvel amellett, hogy a sikerhez nem kizárólagosan szükséges az intelligenciatesztek által mért képességek megléte, inkább olyan egyéb tulajdonságok tehetők felelőssé ezért, mint amilyen például az elhivatottság vagy a racionalitás. Érdekes kérdés, hogy az intelligenciához hasonlóan ezeken a területeken is találhatók-e nemi különbségek?

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 4. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 december – 2019 januári számában
ezekről olvashat:

2018 december – 2019 január

  • Mit kockáztatsz?

    A mai kor embere irtózik a kellemetlenségektől, és – távoli őseivel ellentétben – a mindennapi életben nem is kell veszélyeket vállalnia. S mivel nem tud megküzdeni semmiért, az igazi öröm lehetőségét is elveszítette, írja Konrad Lorenz A civilizált emberiség nyolc halálos bűne című könyvében. Az emberi életet régebben jellemző „nagyszabású hullámhegyekből és -völgyekből alig észlelhető fodrozódás” lett. Ám rengetegen vannak, akik nem elégszenek meg a „fodrozódással”, és önként – ráadásul úgy tűnik, teljesen értelmetlenül – rendkívül kockázatos cselekvésekre vállalkoznak.

  • Párkapcsolati tojáshéjtánc – avagy borderline partnerrel az élet

    A párkapcsolat egy borderline személyiségzavarban szenvedő emberrel leginkább valamiféle tojáshéjtáncként írható le. Partnerének ugyanis olyan feszültségekre és kapcsolati történésekre kell felkészülnie, amelyek nem kevés szenvedést okozhatnak. A viharos párkapcsolati események hátterében (elsősorban) a borderline fél – és valamennyire partnere – korai kötődésbeli és alapvetően kedvezőtlen kapcsolati tapasztalatai állnak.

  • Aikido testnek és léleknek – a béke harcművészete

    A harcművészet szó hallatán gyakran az agresszió, a sérülések jutnak eszünkbe. De létezik egy harcművészeti ág, mely kifejezetten a békét, a nem ártást hirdeti, miközben mégis egy hatékony önvédelmi technika. Az aikidózás elősegíti a testi egészség megtartását, ugyanakkor a lélekre, pszichére gyakorolt hatásai olyan sokrétűek, hogy egyes esetekben már akár hatékonyabb lehet, mint egy pszichoterápia.

  • Rejtett üzenetek a társalgásban

    A rejtett jelentések születésének igazi terepe a társalgás világa. A társalgás sok mindent megmutat arról, milyen emberek is vagyunk – feszültek vagy lazák, körülményesek vagy rámenősek; arról, hogy mi is fontos számunkra, milyen az általános értékrendünk, s épp most a szendvics fontosabb számunkra vagy egy fiú érdeklődő tekintete; és arról is, aktuálisan milyen érzelmi állapotban vagyunk.

  • Virtuális valósággal a medve ellen

    „Hova futsz?” „Üldöz a medve!” – kiáltja kétségbeesetten az emberünk. „Milyen medve?” – hangzik a kézenfekvő kérdés. Főhősünk megáll, hátranéz – és nem ért semmit. „Ha nincs medve, nem kell futni” – gondolja, ugyanakkor érzi testében azt a feszültséget, amely vagy harcra, vagy futásra kényszerítené. Feszült, de fogalma sincs arról, miért.

ÉS MÉG:Mese egy szelfiről – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Döntés, választás, sors„A tökéletesség kényszerében élünk” • Anyád lehetnék – Korkülönbség a párkapcsolatban • Függés és függetlenségMi uraljuk a játékot – vagy a játék ural minket? Gyermekek a videojátékok bűvkörében • A ruha teszi – vagy nem teszi – az embert?Tekintsünk máshogy (is) a depresszióra! A karácsonyi nagy zabálás társadalomlélektanaA kávézás pszichológiája • Nézzünk a szavak mögé • Formát adni a lehetetlennek • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Az emberi életet régebben jellemző „nagyszabású hullámhegyekből és -völgyekből alig észlelhető fodrozódás” lett.

A jó hír, hogy gondolkodásunk mintázatai is módosíthatók, és meg lehet állítani a negatív belső beszédet.

Dönteni nem kínos feladat, hanem a szabadság és az önazonosság élménye.

A függő ember elsődleges törekvése, hogy szoros kapcsolatban lehessen a számára fontos személlyel, legyen az szülő vagy barát, a párja vagy akár a gyermeke. Ennek érdekében...

Az évek óta tartó vizsgálat során sikerült azonosítani olyan temperamentumtípusokat, melyek kapcsolatba hozhatók a

A szerelem olyan felfokozott érzelmi állapot, amikor a szerelmes tudatát egy másik ember képe és a vele kapcsolatos emlékek, fantáziák töltik ki, testi és lelki tulajdonságait...