Jelenlegi hely

Nemi különbségek a racionalitásban

Az intelligencia területén tudományos eszközökkel már régóta vizsgálnak nemi különbségeket

Sokszor hallhatjuk, hogy a férfiak inkább racionális, matematikai, a nők pedig inkább érzelmi, intuitív gondolkodásúak. De megállja-e a helyét ez az állítás? Valószínűleg mindenki tudna hozni pro és kontra érveket mindkét válasz mellett és ellen. Bizonyára többünknek vannak olyan ismerősei, akikre nem igaz ez a sztereotípia – de vannak olyanok is, akikre jól illik. 

Szerző: 

Hogy vannak-e különbségek mentális képességekben férfiak és nők között, igen fontos lehet a munkavállalás terén – ilyen esetekben nem hagyatkozhatunk a laikus megítélésre. Az intelligencia területén tudományos eszközökkel már régóta vizsgálnak nemi különbségeket, de legalább ennyire érdekes vizsgálati terület a manapság egyre nagyobb népszerűségnek örvendő racionalitás is.

A nemi különbségek kérdése az tudományos közegben például az intelligencia témájában vált vitás területté, nehéz a saját nézetektől, érzelmektől mentesen beszélni róla. Hírhedt például Lawrence Summers, a Harvard volt igazgatójának esete, aki 2005-ben egy nyilvános beszédében abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy azért alacsony a női nem akadémiai képviselete, mert kevésbé van meg bennük a velük született képesség, hogy sikeresek legyenek ezen a területen. Többek között ez is hozzájárult ahhoz, hogy a következő évben le kellett mondania…

Az intelligenciateszteket úgy szerkesztették meg, hogy a két nem átlaga ne mutasson egymáshoz képest eltérést az összpontszámban. A különböző alskálákon viszont eltérőek a pontszámok: a nők főként a verbális, míg a férfiak inkább a térbeli feladatokon teljesítenek jobban – ez utóbbival szokták magyarázni, hogy a férfiak miért teljesítenek jobban matematikai feladatokban. Azonban a férfiak eredménye csak bizonyos matematikai feladatoknál jobb, legtöbbször nem különbözik a férfiak és a nők teljesítménye. Az eltérések kérdése a mai napig vitatott: egyes kutatók képességbeli különbségnek tartják, míg mások szerint egyszerűbb magyarázatot is találhatunk a megfigyelhető különbségekre, például azt, hogy az intelligencia-teszteket férfiak készítették, ezért az főként az ő gondolkodásukat méri. Annyi viszont bizonyos, hogy az intelligenciához kapcsolódó több területen is megfigyeltek nemi különbségeket – az erre adott magyarázatok közül magunk dönthetjük el, hogy melyiket fogadjuk el.

Manapság sok kutató érvel amellett, hogy a sikerhez nem kizárólagosan szükséges az intelligenciatesztek által mért képességek megléte, inkább olyan egyéb tulajdonságok tehetők felelőssé ezért, mint amilyen például az elhivatottság vagy a racionalitás. Érdekes kérdés, hogy az intelligenciához hasonlóan ezeken a területeken is találhatók-e nemi különbségek?

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 4. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 október–novemberi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. október–november

  • A játék szabaddá tesz

    A játék olyannyira természetes velejárója az életünknek, hogy ritkán gondolkodunk el gazdagságán és mélységein – pedig csodálatos birodalomra látunk rá, ha górcső alá vesszük! Nemcsak a gyermekek, minden ember játszik – életkortól, fizikai és mentális korlátoktól függetlenül. Lehet, hogy különböző módokon, de mindenki játszik. És az állatok is, nemcsak az emberek.

  • Sikeres párkapcsolatok

    Mi a siker? Nézetem szerint az, ha olyan életet élhetünk, amit élni szeretnénk. Ez a definíció kellően konkrét, de mégis tág teret ad valamennyiünknek, hogy ki merjük mondani, milyen az az élet, amit élni szeretnénk a mezei hétköznapokon. A párkapcsolati siker ugyanis sosem az ünnepnapok eposzi nagyságában keresendő – az legfeljebb apró tükör lehet –, hanem a mindennapok szürke forgatagában, amit a legdrágább kincsünkkel mérünk: a közösen megélt és nem csupán leélt idővel.

  • A művi abortusz hatása a párkapcsolatra

    Párkapcsolatunkban optimálisan azt éljük meg, hogy a másik támogatást, érzelmi támaszt nyújt a nehézségek megoldásához – de mi van akkor, ha a probléma magából a kapcsolatból fakad, és annak jövőjét érinti? Ha elfogadjuk, hogy egy párkapcsolatba a partnerek különböző személyes preferenciákkal, hiedelmekkel, erkölcsi megfontolásokkal, vágyakkal és elvárásokkal érkeznek, érthető, hogy egy nem várt várandósságról hozott döntés a konfliktusok forrása lehet, hisz ez az érzelmileg rendkívül telített téma egyszerre érinti a két fél egymáshoz való viszonyát és a fejlődő magzathoz való kötődésüket.

  • Jóga – út az egyéni szabadság és jóllét legmagasabb foka felé

    A jóga segítségével gyakorolható, hogy az „automata vezérlés” álmából hogyan lehet felébredni, hogyan lehet tudatosítani hétköznapi helyzetekben is az érzelmeket, gondolatokat, és ezáltal hogyan lehet szabadabb döntést hozni… Az öntudatosság és önszabályozás preventív (és terápiás) hatását aknázza ki a manapság annyira divatos mindfulness is, ami szintén az indiai filozófiából származik, és a meditáció mellett jógás testgyakorlatok is szerves részét képezik programjának…. Az öntudatosság melletti másik fontos mentális fejlesztő hatása az önismeret.

  • Betegség-e a pszichopátia?

    Az antiszociális megnyilvánulások legsúlyosabb formája a pszichopátia, amire a legújabb idegtudományi kutatások alapján úgy is tekinthetünk, mint egy súlyos mentális zavarra, ami genetikailag erősen meghatározott biológiai adottságok és hátrányos környezeti tényezők összjátékaként alakul ki. Tudományos vizsgálata jelentősen gazdagítja tudásunkat az érzelmek szocializációban betöltött szerepéről és az empátia működéséről.

ÉS MÉG: Egy félrecsúszott pulóver – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Igazságosabb gazdaság? A félelem és szorongás VR-re megy?Mit tesz velünk a szerelem?Randi a technoszexuális űrkorbanHogyan szeret a kutya?A policisztás-ovárium szindróma (PCOS) lelki terheiStresszevés, új megvilágításban Vélemények az alternatív medicináról – Reflexiók egy kutatás eredményeire • Hiszem, ha látom? • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A szerelem olyan felfokozott érzelmi állapot, amikor a szerelmes tudatát egy másik ember képe és a vele kapcsolatos emlékek, fantáziák töltik ki, testi és lelki tulajdonságait...

Ha a múltban és a jelenben sikeresen elértük kitűzött céljainkat, a jövőben is ezt tételezzük fel önmagunkról.

Manapság, amikor mindent a sikeresség mércéjével mérünk, nagyon nehéz kialakítani azt az elégedettségi szintet, ahol

A legjobb barátnőnkkel ott folytatjuk, ahol abbahagytuk, mindegy, mennyi idő telt el az utolsó találkozás óta.

„Anya! Fáj a hasam, nem szeretnék ma iskolába menni!” – ez a kérés talán gyakrabban hangzik el iskolai konfliktus, mint fizikai betegség következtében.

Lovaink nemcsak folyamatosan tükrözik és formálják belső pszichofiziológiai állapotunkat, de megmutatják azt is, hogy milyen társaik vagyunk.