Jelenlegi hely

Az „orvosgyógyszer” hatásai és mellékhatásai – avagy miként gyógyít az orvos-beteg kapcsolat?

Az orvos személyiségével és viselkedésével maga is „gyógyszernek” tekinthető.

Szinte bárkit kérdezünk, mindenkinek van egy története arról, hogy amikor ő maga vagy hozzátartozója beteg volt, nem megfelelő stílusban bántak vele, nem tájékoztatták kellően – vagy épp minden rendben volt, de személytelennek érezte a kezelőszemélyzet viselkedését. 

Szerző: 

Van-e ennek jelentősége egészségi állapotunk, a gyógyulás szempontjából, vagy csupán kellemetlen körülménynek kell tekintenünk, olyan hiányosságnak, ami más szolgáltatásoknál is előfordul?

Bálint Mihály, a híres orvos és pszichoanalitikus Az orvos, a betege és a betegség című,  megjelenése (1957) óta töretlen népszerűségnek örvendő könyvében az orvos és betege közötti kapcsolat jelentőségét elemezte, és bevezette az „orvosgyógyszer” fogalmát. Ez azt jelenti, hogy az orvos – vagy más gyógyító szakember – személyiségével és viselkedésével maga is „gyógyszernek” tekinthető. Bálint szerint a gyógyító kapcsolat minősége kiegészíti a gyógyszeres kezelést: ha jó a kapcsolat, a felírt gyógyszer vagy egyéb terápia is jobban hat, jobban gyógyul a beteg. Bálint felhívja a figyelmet, hogy mint más terápiás szereknél , az „orvosgyógyszer” esetében is figyelni kell a megfelelő „adagolásra”  és a „mellékhatásokra”. Azaz a gyógyító kapcsolat akkor fejti ki leginkább a hatását, ha a beteg személyre szabottan a neki épp megfelelő időt, tájékoztatást, információt, törődést és gondoskodást kapja a szakembertől. 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 4. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 április–májusi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. április–május

  • „Ebből kell kihoznom a maximumot”

    Az évek során rengetegen nekem szegezték a kérdést, hogy kerekesszékkel élhet-e az ember teljes életet – bármit is jelentsen az –, és hogy honnan merítek erőt, mi vitt tovább a baleset után? Kétszínűség lenne azt állítani, hogy az ember élete egy ilyen trauma után nem változik meg, nem lesz nehezebb, de el kell fogadni a megváltoztathatatlant: majdnem meghaltam, de élek.

  • Miért nem járt pszichoterápiába Harry Potter?

    Ha valaki nem ismeri Harry Potter világát, ha nem olvasta s nem látta filmen sem, valószínű, hogy egy-két dolgot mégis tud róla. A történetből Harry olyan kapcsolatait emelem ki, melyek azt mutatják meg, hogyan tudta megőrizni elméjének integritását, épségét, miért nem tört össze és miért nem szorult mentális segítségre az évek során.

  • Filozofáló gyerekek?

    Lehetnek-e bölcsek, szerethetik-e a bölcsességet a gyerekek? A filozófia ugyanis eredetileg a bölcsesség szeretetét jelentette… A filozófia nem olyan, mint például a matematika, ahol gyakran hallunk zseniális csodagyerekekről. Matematikai gyerekzsenik vannak, filozófiai gyerekzsenik nincsenek.

  • „Na, most menjek vagy maradjak?”

    Az évek során rengetegen nekem szegezték a kérdést, hogy kerekesszékkel élhet-e az ember teljes életet – bármit is jelentsen az –, és hogy honnan merítek erőt, mi vitt tovább a baleset után? Kétszínűség lenne azt állítani, hogy az ember élete egy ilyen trauma után nem változik meg, nem lesz nehezebb, de el kell fogadni a megváltoztathatatlant: majdnem meghaltam, de élek.

  • Érzem, ha várom – A test az elmében

    Amikor este mezítláb a hálószobába menet véletlenül belerúgunk a küszöbbe és csillagokat látunk a fájdalomtól, teljesen biztosak vagyunk abban, hogy a fájdalom a lábujjunkban van. Ám egészen konkrétan lokalizálható fájdalmat, viszketést amputáció után is sokan éreznek rövidebb-hosszabb ideig az eltávolított végtagban, ami egyértelműen mutatja azt, hogy a fájdalom az elmében (ha úgy tetszik, az agyban) születik.

  • /ul>

ÉS MÉG: A legreziliensebb ember – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Az önbizalomról – kicsit másképp„Naponta elforintosítjuk a hálánkat” – Interjú Oláh Attila professzorral • Reziliencia – a rugalmas ellenálló képesség Erkölcsi dilemmákA leválásról és az elengedésrőlSzilikon, szeretlek!A végzet asszonyaiMit öröklünk és mit nem? – Genetika/genomika és epigenetika 2. • Metabolikus memóriaTANTUdSZ – egészségnevelés kortárs-oktatássalA tiltott gyümölcs tudományaA mesterséges intelligencia és a pszichológia • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Egyre több olyan gyerek kerül a gyermekpszichológusok látóterébe, akik lelki okokból szenvednek visszatérő fejfájástó

Napjainkban gyakran azt éljük meg, hogy magunkra vagyunk utalva betegséget sejtető, megfejthetetlen panaszainkkal.

A Harvard Egyetem szakemberei szerint az idős páciensek túlélési esélyei valamivel jobbak, amennyiben orvosuk fiatalabb.

Azok az emberek, akik elégedettnek és boldognak érzik magukat, fontosabbnak tartják az egészséges életmódot is: rendszeresen edzenek, és általában nem dohányoznak.

Azok a nők, akiknek szívritmusa kiegyensúlyozott, nagyobb eséllyel élnek tartós párkapcsolatban – állítják a kanadai Lakehead University kutatói.

Noha az emberek többsége nem kedveli a mesterséges illatokat, a trend továbbra is az, hogy a legtöbb teret ilyen módon próbálják vonzóbbá tenni.