Jelenlegi hely

Emberi elme – állati elme

A „másként gondolkodók” gondolatainak nyomában – 1. rész
Az egyes állatfajok elméje a maga módján sajátos működéssel bír

Azok számára, akik felnőtt fejjel érték meg a rendszerváltást, bizonyára ismerős a „másként gondolkodó” kifejezés. A 80-as évek vége felé ugyanis az akkor hatalmon lévő politikai elit előszeretettel használta az ellenzéki személyek „árnyalt” megnevezésére, ezzel is kifejezve a diktatúra egye puhuló jellegét. Persze míg a politikusok az emberek között keresik és azonosítják a másként gondolkodókat, egy viselkedéskutató számára ők nem igazán közöttünk, emberek között, hanem körülöttünk, az állatvilágban vannak.

Szerző: 

Mielőtt azonban megvizsgálnánk, milyen értelemben tekinthetők „másként gondolkodó”-nak az állatok, fel kell tennünk egy ennél sokkal alapvetőbb kérdést. Emberi léptékkel mérve egyáltalán gondolkodnak? Vagy esetleg nem többek, mint egyszerű biológiai automaták, egyfajta reflexgépek, amelyek bonyolult viselkedését igazából a természetes szelekció által formált vak genetikai programok működtetik. Lehet, hogy ma már naivnak tűnik az a felvetés, hogy az állatok pusztán csak biológiai automaták, de a viselkedéstudomány a múlt században jó néhány évtizedet eltöltött azzal, hogy meggyőződjön ennek a leegyszerűsítő álláspontnak a tarthatatlanságáról.

Ahogy egyre inkább képesekké váltunk betekinteni a viselkedést irányító agyi folyamatokba, úgy bizonyosodhattunk meg arról, hogy a szervezet irányítása és életműködéseinek fenntartása mellett az idegrendszernek van egy másik alapvető feladata is: a külvilágról való belső reprezentációs modell megkonstruálása és működtetése. Történik mindez annak érdekében, hogy az elme minél pontosabban képes legyen bejósolni az adott szituációban várható eseményeket és hogy e várható eseményekre a túlélés szempontjából megfelelő, a túlélést szolgáló viselkedési választ adjon. Ha elfogadjuk, hogy a külvilág belső leképezésével kialakított reprezentációs modell kiépítése és működtetése tulajdonképpen maga a gondolkodás folyamata, akkor nyilvánvaló, hogy minden idegrendszerrel rendelkező lény gondolkodik. De persze csak a maga módján – mert hogy mire és milyen módon tud gondolni, az jórészt attól függ, mennyire részletes és komplex az a modell, amit elméjében az őt körülvevő világról sikerült kialakítania.

Mondjuk a földigiliszta idegdúcaiban leképezett világ nagyon egyszerű lehet. Valószínűleg olyan elemeket tartalmazhat, mint a fény-sötétség, a nedvesség-szárazság stb., és bár nem tudhatjuk, milyen lehet gilisztaként gondolkodni, ennél nem sokkal több foroghat a fejében – pontosabban az idegdúcaiban. A központi idegrendszerrel rendelkező állatok azonban már sokszor részletekbe menően képesek megkonstruálni a külvilágról alkotott modelljeiket.

 A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 4. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 október–novemberi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. október–november

  • A játék szabaddá tesz

    A játék olyannyira természetes velejárója az életünknek, hogy ritkán gondolkodunk el gazdagságán és mélységein – pedig csodálatos birodalomra látunk rá, ha górcső alá vesszük! Nemcsak a gyermekek, minden ember játszik – életkortól, fizikai és mentális korlátoktól függetlenül. Lehet, hogy különböző módokon, de mindenki játszik. És az állatok is, nemcsak az emberek.

  • Sikeres párkapcsolatok

    Mi a siker? Nézetem szerint az, ha olyan életet élhetünk, amit élni szeretnénk. Ez a definíció kellően konkrét, de mégis tág teret ad valamennyiünknek, hogy ki merjük mondani, milyen az az élet, amit élni szeretnénk a mezei hétköznapokon. A párkapcsolati siker ugyanis sosem az ünnepnapok eposzi nagyságában keresendő – az legfeljebb apró tükör lehet –, hanem a mindennapok szürke forgatagában, amit a legdrágább kincsünkkel mérünk: a közösen megélt és nem csupán leélt idővel.

  • A művi abortusz hatása a párkapcsolatra

    Párkapcsolatunkban optimálisan azt éljük meg, hogy a másik támogatást, érzelmi támaszt nyújt a nehézségek megoldásához – de mi van akkor, ha a probléma magából a kapcsolatból fakad, és annak jövőjét érinti? Ha elfogadjuk, hogy egy párkapcsolatba a partnerek különböző személyes preferenciákkal, hiedelmekkel, erkölcsi megfontolásokkal, vágyakkal és elvárásokkal érkeznek, érthető, hogy egy nem várt várandósságról hozott döntés a konfliktusok forrása lehet, hisz ez az érzelmileg rendkívül telített téma egyszerre érinti a két fél egymáshoz való viszonyát és a fejlődő magzathoz való kötődésüket.

  • Jóga – út az egyéni szabadság és jóllét legmagasabb foka felé

    A jóga segítségével gyakorolható, hogy az „automata vezérlés” álmából hogyan lehet felébredni, hogyan lehet tudatosítani hétköznapi helyzetekben is az érzelmeket, gondolatokat, és ezáltal hogyan lehet szabadabb döntést hozni… Az öntudatosság és önszabályozás preventív (és terápiás) hatását aknázza ki a manapság annyira divatos mindfulness is, ami szintén az indiai filozófiából származik, és a meditáció mellett jógás testgyakorlatok is szerves részét képezik programjának…. Az öntudatosság melletti másik fontos mentális fejlesztő hatása az önismeret.

  • Betegség-e a pszichopátia?

    Az antiszociális megnyilvánulások legsúlyosabb formája a pszichopátia, amire a legújabb idegtudományi kutatások alapján úgy is tekinthetünk, mint egy súlyos mentális zavarra, ami genetikailag erősen meghatározott biológiai adottságok és hátrányos környezeti tényezők összjátékaként alakul ki. Tudományos vizsgálata jelentősen gazdagítja tudásunkat az érzelmek szocializációban betöltött szerepéről és az empátia működéséről.

ÉS MÉG: Egy félrecsúszott pulóver – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Igazságosabb gazdaság? A félelem és szorongás VR-re megy?Mit tesz velünk a szerelem?Randi a technoszexuális űrkorbanHogyan szeret a kutya?A policisztás-ovárium szindróma (PCOS) lelki terheiStresszevés, új megvilágításban Vélemények az alternatív medicináról – Reflexiók egy kutatás eredményeire • Hiszem, ha látom? • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Bár az evés köztudottan biológiai működésünk alapja, a mindennapokban hajlamosak vagyunk egyfajta „időrabló szükségességként” kezelni.

Mitől lesz a vérfagyasztó sikoly igazán vérfagyasztó? A válasz nem a hangerőben, hanem a frekvenciában rejlik.

A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma  a Kincsek a város alatt c. kiállításához kapcsolódóan irodalmi pályázatot hirdet.

A szexizmus a megkülönböztető bánásmód számtalan formáját eredményezi, szélsőséges esetben legitimizálja a nők elleni erőszakot

Az ajakméretet 50 százalékkal szükséges növelni ahhoz, hogy – legalábbis saját szemünkben – az ideális méretet elérjük.