Jelenlegi hely

Emberi elme – állati elme

A „másként gondolkodók” gondolatainak nyomában – 1. rész
Az egyes állatfajok elméje a maga módján sajátos működéssel bír

Azok számára, akik felnőtt fejjel érték meg a rendszerváltást, bizonyára ismerős a „másként gondolkodó” kifejezés. A 80-as évek vége felé ugyanis az akkor hatalmon lévő politikai elit előszeretettel használta az ellenzéki személyek „árnyalt” megnevezésére, ezzel is kifejezve a diktatúra egye puhuló jellegét. Persze míg a politikusok az emberek között keresik és azonosítják a másként gondolkodókat, egy viselkedéskutató számára ők nem igazán közöttünk, emberek között, hanem körülöttünk, az állatvilágban vannak.

Szerző: 

Mielőtt azonban megvizsgálnánk, milyen értelemben tekinthetők „másként gondolkodó”-nak az állatok, fel kell tennünk egy ennél sokkal alapvetőbb kérdést. Emberi léptékkel mérve egyáltalán gondolkodnak? Vagy esetleg nem többek, mint egyszerű biológiai automaták, egyfajta reflexgépek, amelyek bonyolult viselkedését igazából a természetes szelekció által formált vak genetikai programok működtetik. Lehet, hogy ma már naivnak tűnik az a felvetés, hogy az állatok pusztán csak biológiai automaták, de a viselkedéstudomány a múlt században jó néhány évtizedet eltöltött azzal, hogy meggyőződjön ennek a leegyszerűsítő álláspontnak a tarthatatlanságáról.

Ahogy egyre inkább képesekké váltunk betekinteni a viselkedést irányító agyi folyamatokba, úgy bizonyosodhattunk meg arról, hogy a szervezet irányítása és életműködéseinek fenntartása mellett az idegrendszernek van egy másik alapvető feladata is: a külvilágról való belső reprezentációs modell megkonstruálása és működtetése. Történik mindez annak érdekében, hogy az elme minél pontosabban képes legyen bejósolni az adott szituációban várható eseményeket és hogy e várható eseményekre a túlélés szempontjából megfelelő, a túlélést szolgáló viselkedési választ adjon. Ha elfogadjuk, hogy a külvilág belső leképezésével kialakított reprezentációs modell kiépítése és működtetése tulajdonképpen maga a gondolkodás folyamata, akkor nyilvánvaló, hogy minden idegrendszerrel rendelkező lény gondolkodik. De persze csak a maga módján – mert hogy mire és milyen módon tud gondolni, az jórészt attól függ, mennyire részletes és komplex az a modell, amit elméjében az őt körülvevő világról sikerült kialakítania.

Mondjuk a földigiliszta idegdúcaiban leképezett világ nagyon egyszerű lehet. Valószínűleg olyan elemeket tartalmazhat, mint a fény-sötétség, a nedvesség-szárazság stb., és bár nem tudhatjuk, milyen lehet gilisztaként gondolkodni, ennél nem sokkal több foroghat a fejében – pontosabban az idegdúcaiban. A központi idegrendszerrel rendelkező állatok azonban már sokszor részletekbe menően képesek megkonstruálni a külvilágról alkotott modelljeiket.

 A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 4. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 december – 2019 januári számában
ezekről olvashat:

2018 december – 2019 január

  • Mit kockáztatsz?

    A mai kor embere irtózik a kellemetlenségektől, és – távoli őseivel ellentétben – a mindennapi életben nem is kell veszélyeket vállalnia. S mivel nem tud megküzdeni semmiért, az igazi öröm lehetőségét is elveszítette, írja Konrad Lorenz A civilizált emberiség nyolc halálos bűne című könyvében. Az emberi életet régebben jellemző „nagyszabású hullámhegyekből és -völgyekből alig észlelhető fodrozódás” lett. Ám rengetegen vannak, akik nem elégszenek meg a „fodrozódással”, és önként – ráadásul úgy tűnik, teljesen értelmetlenül – rendkívül kockázatos cselekvésekre vállalkoznak.

  • Párkapcsolati tojáshéjtánc – avagy borderline partnerrel az élet

    A párkapcsolat egy borderline személyiségzavarban szenvedő emberrel leginkább valamiféle tojáshéjtáncként írható le. Partnerének ugyanis olyan feszültségekre és kapcsolati történésekre kell felkészülnie, amelyek nem kevés szenvedést okozhatnak. A viharos párkapcsolati események hátterében (elsősorban) a borderline fél – és valamennyire partnere – korai kötődésbeli és alapvetően kedvezőtlen kapcsolati tapasztalatai állnak.

  • Aikido testnek és léleknek – a béke harcművészete

    A harcművészet szó hallatán gyakran az agresszió, a sérülések jutnak eszünkbe. De létezik egy harcművészeti ág, mely kifejezetten a békét, a nem ártást hirdeti, miközben mégis egy hatékony önvédelmi technika. Az aikidózás elősegíti a testi egészség megtartását, ugyanakkor a lélekre, pszichére gyakorolt hatásai olyan sokrétűek, hogy egyes esetekben már akár hatékonyabb lehet, mint egy pszichoterápia.

  • Rejtett üzenetek a társalgásban

    A rejtett jelentések születésének igazi terepe a társalgás világa. A társalgás sok mindent megmutat arról, milyen emberek is vagyunk – feszültek vagy lazák, körülményesek vagy rámenősek; arról, hogy mi is fontos számunkra, milyen az általános értékrendünk, s épp most a szendvics fontosabb számunkra vagy egy fiú érdeklődő tekintete; és arról is, aktuálisan milyen érzelmi állapotban vagyunk.

  • Virtuális valósággal a medve ellen

    „Hova futsz?” „Üldöz a medve!” – kiáltja kétségbeesetten az emberünk. „Milyen medve?” – hangzik a kézenfekvő kérdés. Főhősünk megáll, hátranéz – és nem ért semmit. „Ha nincs medve, nem kell futni” – gondolja, ugyanakkor érzi testében azt a feszültséget, amely vagy harcra, vagy futásra kényszerítené. Feszült, de fogalma sincs arról, miért.

ÉS MÉG:Mese egy szelfiről – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Döntés, választás, sors„A tökéletesség kényszerében élünk” • Anyád lehetnék – Korkülönbség a párkapcsolatban • Függés és függetlenségMi uraljuk a játékot – vagy a játék ural minket? Gyermekek a videojátékok bűvkörében • A ruha teszi – vagy nem teszi – az embert?Tekintsünk máshogy (is) a depresszióra! A karácsonyi nagy zabálás társadalomlélektanaA kávézás pszichológiája • Nézzünk a szavak mögé • Formát adni a lehetetlennek • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Amikor ugyanis eszik, ő győzi le a világot, ellenkező esetben a világ győzi le őt. És ez hatalmas különbség.

Bár az evés köztudottan biológiai működésünk alapja, a mindennapokban hajlamosak vagyunk egyfajta „időrabló szükségességként” kezelni.

Mitől lesz a vérfagyasztó sikoly igazán vérfagyasztó? A válasz nem a hangerőben, hanem a frekvenciában rejlik.

A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma  a Kincsek a város alatt c. kiállításához kapcsolódóan irodalmi pályázatot hirdet.

A szexizmus a megkülönböztető bánásmód számtalan formáját eredményezi, szélsőséges esetben legitimizálja a nők elleni erőszakot