Jelenlegi hely

Emberi elme – állati elme

A „másként gondolkodók” gondolatainak nyomában – 1. rész
Az egyes állatfajok elméje a maga módján sajátos működéssel bír

Azok számára, akik felnőtt fejjel érték meg a rendszerváltást, bizonyára ismerős a „másként gondolkodó” kifejezés. A 80-as évek vége felé ugyanis az akkor hatalmon lévő politikai elit előszeretettel használta az ellenzéki személyek „árnyalt” megnevezésére, ezzel is kifejezve a diktatúra egye puhuló jellegét. Persze míg a politikusok az emberek között keresik és azonosítják a másként gondolkodókat, egy viselkedéskutató számára ők nem igazán közöttünk, emberek között, hanem körülöttünk, az állatvilágban vannak.

Szerző: 

Mielőtt azonban megvizsgálnánk, milyen értelemben tekinthetők „másként gondolkodó”-nak az állatok, fel kell tennünk egy ennél sokkal alapvetőbb kérdést. Emberi léptékkel mérve egyáltalán gondolkodnak? Vagy esetleg nem többek, mint egyszerű biológiai automaták, egyfajta reflexgépek, amelyek bonyolult viselkedését igazából a természetes szelekció által formált vak genetikai programok működtetik. Lehet, hogy ma már naivnak tűnik az a felvetés, hogy az állatok pusztán csak biológiai automaták, de a viselkedéstudomány a múlt században jó néhány évtizedet eltöltött azzal, hogy meggyőződjön ennek a leegyszerűsítő álláspontnak a tarthatatlanságáról.

Ahogy egyre inkább képesekké váltunk betekinteni a viselkedést irányító agyi folyamatokba, úgy bizonyosodhattunk meg arról, hogy a szervezet irányítása és életműködéseinek fenntartása mellett az idegrendszernek van egy másik alapvető feladata is: a külvilágról való belső reprezentációs modell megkonstruálása és működtetése. Történik mindez annak érdekében, hogy az elme minél pontosabban képes legyen bejósolni az adott szituációban várható eseményeket és hogy e várható eseményekre a túlélés szempontjából megfelelő, a túlélést szolgáló viselkedési választ adjon. Ha elfogadjuk, hogy a külvilág belső leképezésével kialakított reprezentációs modell kiépítése és működtetése tulajdonképpen maga a gondolkodás folyamata, akkor nyilvánvaló, hogy minden idegrendszerrel rendelkező lény gondolkodik. De persze csak a maga módján – mert hogy mire és milyen módon tud gondolni, az jórészt attól függ, mennyire részletes és komplex az a modell, amit elméjében az őt körülvevő világról sikerült kialakítania.

Mondjuk a földigiliszta idegdúcaiban leképezett világ nagyon egyszerű lehet. Valószínűleg olyan elemeket tartalmazhat, mint a fény-sötétség, a nedvesség-szárazság stb., és bár nem tudhatjuk, milyen lehet gilisztaként gondolkodni, ennél nem sokkal több foroghat a fejében – pontosabban az idegdúcaiban. A központi idegrendszerrel rendelkező állatok azonban már sokszor részletekbe menően képesek megkonstruálni a külvilágról alkotott modelljeiket.

 A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 4. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019 április–májusi számában
ezekről olvashat:

2019 április–május

  • „Átjössz dumálni? Úgy kivagyok…” – Együttes rumináció a baráti kapcsolatban

    A barátok közötti egyenrangú kapcsolatban kiemelt szerepet kap egymás kölcsönös segítése, támogatása – ennek egyik legfontosabb módja egymás problémáinak megvitatása, átbeszélése. A közeli kapcsolatok nyújtotta intimitás alapvető emberi szükséglet. Nem mindegy, hogy ez az intimitás egy baráti kapcsolatban min alapul: negatív érzéseket előhívó, szinte vég nélküli közös rágódáson, ami bár megszilárdítja a barátságot, de rosszabb hangulathoz vezet, vagy olyan önfeltáráson, ami szélsőségektől mentesen segíti a problémák kommunikációját.

  • Agyunk öregedése

    Vannak, akikben szorongást kelt a gondolat, hogy az időskorral olyan gyógyíthatatlan betegségek alakulhatnak ki, mint például az Alzheimer-kór; vagy a fizikai képességek olyan mértékben korlátozódhatnak, hogy még a sarki élelmiszerüzletbe is kihívás eljutni. Nyugtalanító lehet a közelgő elmúlás gondolata is. Mások szerint az öregedés egyértelmű jele a bosszantó lassulás, feledékenység, a jelentéktelennek tűnő problémák felnagyítása, a beszűkülés, a körülményeskedés. Ugyanakkor optimista, pozitív gondolatok is megfogalmazódnak az öregedéssel kapcsolatban…

  • Pszichodinamikus terápiák

    A köznyelvben gyakran használjuk ezeket a kifejezéseket: analizálom magamat, elfojtottam a vágyaimat, kivetítettem másokra valamit, a tudattalanom üzent nekem. De mit is jelentenek ezek a szófordulatok? Tudjuk, hogy valahonnan Freudtól és a pszichoanalízisből eredeztethetők – de vajon értjük-e pontosan a 21. században a pszichoanalitikus gondolkodás lényegi elemeit, és tudjuk-e használni azokat problémáink kezelésében? Van-e értelme a mai kor emberének pszichoanalízissel vagy pszichodinamikus terápiákkal foglalkozni?

  • Lehet-e a függőséget gyógyítani? Az addikciós zavarok terápiás kihívásai

    Rögtön az egyik legjelentősebb kérdés: motivált-e a kliens a változásra? Merthogy nemritkán tapasztaljuk azt, hogy bár az illető eljön a rendelésre, voltaképpen nem saját elhatározásából, hanem a környezeti nyomásnak eleget téve jelent meg. A függőség ugyanis Janus-arcú zavar: egyfelől elvesz az egyéntől (pl. kapcsolatokat, munkahelyet, fizikai és mentális egészséget), másfelől azonban jutalmazza is. Szorongást old, menekülési útvonalat biztosít számára, kielégíti pillanatnyi intimitás-szükségletét, vagy éppen izgalomban tartja, stimulálja.

  • „Az okos ember lavórba lógatja a lábát!”

    Elsőként kapják a történeteket az átélt kínzásokról, megerőszakolásról, brutális férjekről, menekülésről, félelemről, megaláztatásról. De nincs idő megemészteni a hallottakat, mert míg az egyik oldalukon mesél az események elszenvedője, a másik oldalon ott a terapeuta, aki várja a fordítást, hogy segíthessen. Anyanyelvi szintű nyelvtudás, kulturális-szociológiai ismeretek, problémamegoldó-és beleérző képesség, precizitás, és ütésálló mentális felkészültség. Ennyi kell, és az ember máris terápiás tolmács…

ÉS MÉG: Élmény fénytörésben – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa – Hírek • Egy kattintásra a boldogságMiért rágódunk?„Átjössz dumálni? Úgy kivagyok…” – Együttes rumináció a baráti kapcsolatban • Jó-e nekünk a nosztalgia?Tények és érzelmek a vitábanHiszem, ha mondomMiből lesz a felnőtt agy? – A serdülőkort nem átvészelni, hanem megérteni kell • Nem elrontották – így született. Az ADHDAgyunk öregedéseDepresszió vagy hormonbetegség? • A PSZICHOTERÁPIÁRÓL – MINDENKINEK • Pszichodinamikus terápiákA munka örömeVirtuális virtuózokLehet-e a függőséget gyógyítani? – 2. rész • „Az okos ember lavórba lógatja a lábát!” Neked főztem, egyél még! – A feeder, aki kórosan „zabáltat” • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Amikor ugyanis eszik, ő győzi le a világot, ellenkező esetben a világ győzi le őt. És ez hatalmas különbség.

Bár az evés köztudottan biológiai működésünk alapja, a mindennapokban hajlamosak vagyunk egyfajta „időrabló szükségességként” kezelni.

Mitől lesz a vérfagyasztó sikoly igazán vérfagyasztó? A válasz nem a hangerőben, hanem a frekvenciában rejlik.

A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma  a Kincsek a város alatt c. kiállításához kapcsolódóan irodalmi pályázatot hirdet.

A szexizmus a megkülönböztető bánásmód számtalan formáját eredményezi, szélsőséges esetben legitimizálja a nők elleni erőszakot