Jelenlegi hely

Felismersz?

A normál arcfelismerés folyamatai
Az orr és a száj T-alakú elrendeződése az, amitől az arc arccá válik

Az arc az egyik legfontosabb szociális információforrás. Vitathatatlan szerepe van a párválasztásban, a kommunikációban, vagy a sikeres üzletek megkötésében. 

Az arc alapján történő azonosítás és az arcon tükröződő érzelmek felismerése pillanatok alatt végbemegy. Ha ilyen gyors és hatékony ez a képességünk, akkor hogyan lehetséges, hogy mégis oly sokan panaszkodnak rossz arcmemóriájuk miatt?

Az arcfelismerés sikeressége nem csak az arcmemória hatékonyságán múlik. Ahhoz, hogy valakit felismerjünk, agyunkban rengeteg részfolyamatnak kiválóan kell működnie a másodperc tört része alatt. A folyamat végén, a felismerés pillanatában agyunk „megüzeni”, hogy kit látunk, mikor találkoztunk vele legutóbb, kellemes volt-e a találkozás, stb. Agyunk mindezt automatikusan végzi, így nincs szükségünk hozzá tudatos erőfeszítésre. Nap nap után felismerjük munkatársainkat, vagy este hazatérve családtagjainkat, akiket reggel láttunk utoljára. Ha hosszabb idő után találkozunk valakivel, a felismerő-rendszerünknek valamivel nagyobb kihívással kell megküzdenie, de azért többnyire ilyenkor is jól működik. Vannak, akiknek viszont ilyen esetekben már problémájuk adódik a felismeréssel. Tehát épp úgy, mint a legtöbb készségünk és tulajdonságunk esetén, az arcfelismerési teljesítményről is elmondhatjuk, sokfélék vagyunk.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 3. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. június–július

  • A „menetiránynak megfelelően” élj!

    Sokan panaszkodnak arra, hogy az élet gyorsvonati sebességgel szalad el mellettük, ők pedig pusztán szemlélői, de nem résztvevői az eseményeknek. Mikor is élünk? A fogantatástól a halál pillanatáig tartó időszak tulajdonképpen csak az a pici vízszintes vonal a két évszám közt, egy sírkövön. Mi fér ebbe bele? Mit tekintünk Életnek?

  • Légy főszereplője saját életednek!

    „Amikor megszületünk, hercegnek vagy királykisasszonynak születünk, csak az élet csókjaitól válhatunk békává.” Miért vagyunk statiszták a saját életünkben? Hogy történhetett ez? Eric Berne szavai szerint világra jöttünkkor főhősnek érkeztünk saját színpadunkra. Akkor még a permanens jelen állapota uralkodott. Ha épp jókedvünk volt, belemosolyogtunk a világba, ha pedig ráeszméltünk, hogy „nem kerek a világ”, bátran üvölthettünk, kifejezve autentikus érzéseinket.

  • Kíváncsi csecsemők – Már egyévesen megértik, miről beszélnek mások

    A beszédtanulás, mint csak az emberre jellemző képesség roppant időigényes és nehéz feladat. Mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az első nyelv elsajátítása legkevesebb 5-7 évet vesz igénybe, holott az idegrendszeri érés ebben a periódusban legfogékonyabb. Ennek egyik oka, hogy a beszéd megértése és a beszéd produkciója sokkal összetettebb kognitív folyamat, mint azt korábban a kutatók feltételezték.

  • Energiaháború: létezik-e a csí?

    Régóta dúl a háború két csoport között. A szembenálló felek több kérdésben is másképp gondolkoznak. Az ellentétek leginkább az „energia”, életerő, csí, prána… létezésének kérdése körül bontakoznak ki… A két fél közt persze ritka a nyílt agresszió, inkább saját köreikben: rendelőikben, konferenciáikon, fesztiváljaikon támadják a másik felet, néha tévényilatkozatokkal, honlapokkal, röplapokkal igyekeznek a maguk oldalára állítani a közvéleményt.

  • Reménytelenül

    Az öngyilkosság tabutéma, még a róla való gondolkodás is bénító lehet. Kiválthat elutasítást, haragot, szégyent, szomorúságot vagy dühöt, vagy egyszerűen csak nem akarunk foglalkozni vele. Ugyanakkor megkerülhetetlen, mert Magyarország kifejezetten rossz helyen szerepel az öngyilkossági statisztikákban, de azért is, mert minden befejezett öngyilkosság legalább hat ember – közeli barát, családtag, kolléga, osztálytárs – életét érinti közvetlenül.

ÉS MÉG: Éleslátás – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • „Ne hagyd, hogy elmenjen melletted az élet”„Másodiknak lenni lehet jó életstratégia” – Beszélgetés dr. Lénárt Ágotával • Az „elvesztett apaság” – férfiak és a művi abortuszMinden nőnek kell egy jó barátnő!Bullying az iskolai közösségekbenSzívügyeink – Hitek és tévhitek az anyagcsere zavarainak és a szív- és érrendszer betegségeinek összefüggéseiről • Csillagászat a sejtjeinkben – avagy bioritmus és testi-lelki egészség • Emlékezz a tanulásért – és ne fordítva! Egy új oktatási módszer alapjai • Amit csak a Küklopsz látDemencia, életvég, döntések • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

„Vajon miért tud valaki egy ugyanolyan jellegű traumából felépülni, amiből más nem? Miért lesz valaki egy végtag elvesztése után paraolimpián induló sportoló, nem pedig...

Az, ahogyan a dolgokra később visszaemlékszünk, nemcsak a külvilágtól függ, hanem igen jelentősen befolyásolja azt belső világunk is.

ALZHEIMER VILÁGNAP ÉS ALZHEIMER VILÁGHÓNAP

A demenciák, időskori szellemi hanyatlással járó betegségek nemcsak az ezekben szenvedők, hanem a családjuk, közvetle

A testmozgás kedvez a rövid távú memóriának – derül ki a British Psychological Society felméréséből.

A vizsga előtti utolsó pillanatban az agy óriási stressz alatt áll, és így a tények egyszerűen nem őrződnek meg a memóriában.