Jelenlegi hely

Az agressziókezelés művészete

Rejtett és nyílt haragjaink
Haragunk erőt ad ahhoz, hogy védekezni kezdjünk, vagy éppen visszatámadjunk

Bizonyára mindenki átélt már hirtelen, erős haragot – amolyan „meg tudnám fojtani egy kanál vízben” jellegű érzést –, amelyben benne volt a gyilkos indulat.  Ezek az agresszív késztetések ijesztőek lehetnek. Amikor az újságban borzalmas tettekről olvasunk, akkor lényegében arról van szó, hogy ilyenkor hiányzik az impulzuskontroll, a harag tettlegességhez vezet – vagyis az indulat cselekvésbe fordul.

Szerző: 

Ezek az agresszív késztetések ijesztőek lehetnek. Amikor az újságban borzalmas tettekről olvasunk, akkor lényegében arról van szó, hogy ilyenkor hiányzik az impulzuskontroll, a harag tettlegességhez vezet – vagyis az indulat cselekvésbe fordul. A fizikai bántalmazásnál némileg jobb, ha szóban fejezzük ki haragunkat. Dühünkben kiabálunk, és bár ilyenkor testileg senki sem sérül meg, az adok-kapok szócsata mindkét félnek lelki sérüléseket okoz. A mérgünkben kimondott szavak szó szerint „mérgezik” a kapcsolatot.  Bár a veszekedések után ki lehet békülni, a sok sértő szó lerakódik, rombolja az önbecsülést, s a felgyülemlő harag idővel tönkreteheti a (szülő-gyerek, partner-, pár-, stb.) kapcsolatot.

Éppen ezért sokak számára az agresszió csak negatív felhanggal bír, holott – s ezt talán kevesen tudják – önmagunk megvédéséhez, vágyaink kifejezéséhez, a rivalizációs helyzetekben megfelelő pozíció kivívásához elengedhetetlenül szükséges saját – konstruktívvá tett – agressziónk. Vagyis az agresszió nemcsak rombolni tud, hanem segítségével építkezni is lehet – persze ehhez előbb némi mentális munkát kell rajta végezni...

Tudattalan szinteken a haragunkat veszélyesnek élhetjük meg, mert érzelmileg távolítanak szeretteinktől. Ha megharagszunk valakire, legszívesebben otthagynánk – sokszor éppen azt, akitől a biztonságot várjuk. Ezért nehéz sokszor a „fontos másikra” (szülő, pár, főnök) megharagudni, mert a tudattalanul veszélyesnek megélt érzést még a tudatba kerülés előtt elhárítjuk. A tudattalanunk nem tud különbséget tenni érzések és tettek között, a haragot rombolónak tekinti, ezért hárítja, s nem engedi tudatosulni. Vagyis elhárítjuk, anélkül, hogy tudnánk róla. Számos „elhárító mechanizmust” működtetünk, például elfojthatjuk a haragunkat, ami ha sikerül, nem okoz gondot. Az elhárító mechanizmusokat más néven védekező mechanizmusoknak is nevezzük, hiszen védenek a túlterhelő érzések tudatba kerülésétől.

 A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 3. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2020. február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2020 február–március

  • Rugalmas gyereket akarjunk nevelni, ne tökéleteset!

    Hogyan lehet megőrizni és tudatosan fejleszteni a serdülők egyik szupererejét, a pszichológiai rugalmasságot? Hogyan kerülhetjük el, hogy célirányos gondolkodásunk túlzott merevségbe csapjon át, s megfosszon minket kreativitásunktól, humorunktól, az önfeledt élményektől – és nemritkán a lelki egészségünktől is? A PPKE BÉTA projektjének kamaszokról szóló cikksorozatának zárásaként ezekre a kérdésekre keressük a választ.

  • A társas elszigeteltség ezer arca: űrpszichológiai párhuzamok

    A magányosságot sokszor korunk népbetegségének címkézik, és egyre több írás szól arról, hogy tegyünk valamit ellene. Nem könnyű megfogalmazni, pontosan mi is ez, és miért szenvedünk tőle. A kutatók egyetérteni látszanak abban, hogy a magányosság szubjektív és negatív élmény, ami nagyrészt abból fakad, hogy az egyén szakadékot észlel társas kapcsolatainak vágyott és valóságos mennyisége és minősége között.

  • Virtuális valósággal a „fekete kutya” ellen

    A problémát kevésbé ismerő emberek többnyire úgy kezelik a depressziót, mintha az pusztán hangulati zavar lenne. „Szomorú? Vidítsuk fel!” – gondolják. Valójában azonban a depresszió betegség. Az örömre való képtelenség. A beteg tehát nem azért nem boldog, vidám, mert nem akar az lenni, hanem azért, mert abban az állapotában képtelen arra, hogy az legyen. Nem azért nem száll fel a boldogság hajójára, mert nem akar jegyet venni, hanem azért, mert nincs pénze jegyre.

  • Amikor a pszichológus házhoz megy – Tapasztalatok az online terápiáról

    A 21. században már szinte az egész életünket az online térben éljük – mégis még mindig sokan vonakodnak attól, hogy ha pszichológusról van szó, akkor is ezt a formát válasszák, hiszen úgy vélik, személyes kapcsolat nélkül nem lennének képesek megnyílni valakinek. Mindeközben egyre többen költöznek külföldre, ahol a várttal ellentétben a kerítés nem mindig van kolbászból, s a problémák idegenben sem mindig tűnnek el..

  • Rólam szól!(?) Ilyen vagyok!(?) - avagy miért hiszünk a horoszkópban?

    Érezte már úgy, hogy az aznapi horoszkóp vagy a szerencsesütiben rejlő üzenet egyenesen Önnek szól? Mintha az üdítőital kupakjában lévő mondat pontosan az aktuális élethelyzetére utalna? „A napokban próbálj meg jobban figyelni magadra!”. Esetleg megoldásokat ajánl munkahelyi problémáira: „A feszült munkahelyi légkörben kerüld a konfliktust a főnököddel!”. Ez biztosan nem lehet véletlen! – gondolhatjuk sokan.

ÉS MÉG: A valóságszelídítő – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Amivel egymásnak tartozunk • Miért csalnak a szociálpszichológusok? • Konfliktusok márpedig vannak – Valakinek meg kell mondania, mi hogy legyen… • Fájdalom és magányosság • Csendre ítélve • Miről szól a némaság? • Mit tesz velünk a stressz? – A krónikus stressz hatása idegrendszerünkre. • Nincs kudarc, csak újraértelmezett cél! • A sabbatical: lehetőség vagy veszély? Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Ezek közül az egyik, hogy kizárólag a rémisztő külsejű, furcsán viselkedő idegenektől kellene tartani.

A stresszes állapotot kísérő leggyakoribb tünet – a pszichés feszültséggel párhuzamban – a has feszülése. A stressz persze tartós, ilyenkor a puffadás-tünet is krónikussá...

A terapeuta a pszichés zavarok szakértője, a kliens viszont a saját problémájának a szakembere, hiszen ő ismeri legjobban a saját nehézségeit...

Hiába teljesen egészséges valaki, ha a munkájában a „menedzserbetegségnek” is nevezett burnout veszélye fenyegeti, nála is könnyen kialakulhat szívbetegség.

Egy párkapcsolat kezdeti szakaszában ma nagyon gyakran nem látni sem a bizalmat, sem a türelmet, de még a nyugalmat sem. Úgy tűnik, ma nem lehet hinni a másiknak...

A kényszerek rengeteg időt és energiát vesznek el a gyermektől, emellett állandó feszültségben éli a mindennapjait, nem képes ellazulni, önfeledten játszani, mert a kényszer...