Jelenlegi hely

Szaporodó vészhelyzetek - A természeti katasztrófáktól a hitelválságig

Milyen pszichés megterhelést jelentenek számunkra a katasztrófa minőségű történések?

A média gondoskodik róla, hogy folyamatosan tudatában legyünk: bármikor bekövetkezhet valami drámaian negatív esemény az életünkben. Árvizek, földrengések, tornádók, cunamik, hóviharok, erdőtüzek, tömeges közúti-, légi- és vízi balesetek, ámokfutók vagy terroristák lövöldözései, bankrablások és más erőszakos cselekmények hírei sokkolnak bennünket napi szinten. 

Cikkek: 

Ám ha mindez nem lenne elég, vegyük még hozzá a gazdasági jellegű „fenyegetéseket”: munkahelyek váratlan megszűnése vagy egy elhibázott pénzügyi döntés miatti teljes anyagi csőd – lásd hitelválság. Egy sor olyan esemény, amelyek nagyon súlyos egzisztenciális fenyegetést jelentenek – biztonságvesztést, sőt akár fizikai létünk veszélyeztetettségét is.

Hihetünk-e a médiának? Valóban egyre veszélyesebb világban élünk? Nagyobb ma azoknak a vészhelyzeteknek a „kockázata”, amelyek személyes és/vagy közösségi válságot idézhetnek elő?

Egyszerűnek tűnő kérdések, ám megválaszolásukhoz bonyolult összefüggésrendszert kellene átlátnunk és fölfejtenünk (köztük a globalizáció hatásait is). De talán mégsem tévedünk nagyot, ha az „igen”-re szavazunk. Aligha vitatható, hogy fel kell készülnünk a vészhelyzetek szaporodására, legalábbis ha hihetünk a klímaváltozással összefüggő természeti katasztrófák szakértőinek – és annak a logikának, miszerint a klímaváltozás negatív hatásai bizony a társadalmi és gazdasági válságok potenciális veszélyét is növelhetik.  Ami a klímaváltozás magyarországi hatásait illeti, a Világbank egy tanulmánya Magyarországra nagyon erős szélviharokat, áradásokat, aszályokat és a hőmérséklet szélsőséges ingadozását jósolja az elkövetkezendő 50 évben.

Vajon hogyan fogjuk ezeket a „csapásokat” átvészelni? Milyen pszichés megterhelést jelentenek számunkra a katasztrófa minőségű történések?

Szinte mindenkiben él kisebb-nagyobb rejtett szorongás amiatt, hogy valamikor őt is utoléri valamilyen tragikus esemény. Pedig milyen jó volna abban a boldog tudatban élni, hogy velünk ilyesmi nem történhet meg! A legtöbb ember valóban ezzel védekezik a szorongás ellen. Úgy kezeli a negatív történések lehetőségét, mintha őt ilyesmi soha nem érhetné. Ha egyes emberek homokba dughatják is a fejüket, a szakemberek ezt nem tehetik meg. Nem meglepő, hogy a természettudományoktól a gazdaságtudományokon át a pszichológiáig mindenütt jelen van az a téma, hogy mit kell kezdenünk a váratlan negatív események, a vészhelyzetek kockázatával. A legfontosabb kérdés nyilvánvalóan az, hogyan lehet kontroll alá vonni és kezelni az ilyen eseményeket, valamint azok hatásait.

Bár a lélektanon belül már régóta több szakterületen is fel-felbukkan ez a jelenségkör, napjainkban legátfogóbban egy hihetetlen iramban fejlődő szakág foglalkozik a vészhelyzetek természetének és hatásaiknak sokszínű problematikájával: a katasztrófapszichológia...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 2. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019. december – 2020. januári számában
ezekről olvashat:

2019 december – 2020 január

  • Tudnak-e a gépek szeretni?

    A szeretetre való képesség az ember lehetősége, melynek valóra váltása a felnövekvés társas környezetétől, a szülő-gyermek kapcsolatban megtapasztalt szeretetteljes élményektől függ. Bármilyen bonyolult és sokoldalú is legyen a mesterséges intelligencia, érzésekre nem lesz programozható, mivel nem áll mögötte az autonóm életvezetést lehetővé tevő testi és szellemi erők fejlődéstörténete. Nincs benne semmi, ami az emberi érzések két nagy erőforrását, a szexualitást és az agressziót hordozná. A gépek nem szoronganak, nem félnek, nem remélnek.

  • Megalkuvás és megátalkodottság között

    Mire jó egy kompromisszum? Arra, hogy eláruljam a vágyaimat? Vagy arra, hogy igazodva a valósághoz, megvalósítsam belőlük legalább azt, ami megvalósítható? A kompromisszum során vajon lemondok önmagamról? Igazodom másokhoz? Vagy egyensúlyt teremtek az éppen adott helyzetben? Hogyan kell jó kompromisszumokat kötni?

  • Kudarc és siker között

    Mindannyian tudunk olyan emberekről, vállalkozásokról, politikai szervezetekről, akik, illetve amelyek sorozatos kudarcok után végleg elbuktak – vagy éppen sikert arattak. Hogyan lehet eljutni a kudarctól a sikerig? Mi különbözteti meg az örök vesztesektől azokat, akik végül győzni tudtak?

  • E-mail zűrzavar: miért nem értjük egymást?

    Valószínűleg sokan ismerik azt a frusztráló érzést, amikor a világosan és szabatosan megfogalmazott e-mailjükre értelmetlen – vagy a tárgytól teljesen eltérő – választ kapnak. Ugyanígy sokaknak ismert az a helyzet, amikor egy beérkező e-mail fölött töprengve próbálják kitalálni, vajon mit is akart mondani a levél szerzője. Az e-mailek írói és fogadói aztán szerepet cserélve bosszankodnak a másikon, aki nem tud értelmesen fogalmazni, vagy nem képes felfogni a legegyszerűbb dolgokat sem.

  • Pszichoterápia és önsegítés integrációja a Minnesota-rendszerű terápiákban

    A Minnesota-rendszerű terápia a pszichológiai terápiák önálló úton járó, kissé deviáns fivére. Elválaszthatatlan az Anonim Alkoholisták és a mintájukra kialakuló egyéb 12 lépéses csoportok szellemiségétől és gyakorlatától... A Minnesota-program a pácienseknek azon körével foglalkozik, akiknél az érzelem- és feszültségkezelés elégtelen volta szenvedélybetegségbe, addikcióba torkollott.

ÉS MÉG: Pedig a stratégiám tökéletes volt… – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Boldogságkereső • Az önismeret ára • A sikeres tárgyalás nem a tárgyalóasztalnál kezdődik • Kell-e különórára járnia, ha nem akar? • Mindennapi életünk a tik árnyékában – Egy Tourette-szindrómás kisfiú édesanyjának beszámolója • „Találd ki, mire vágyom” – Egy nárcisztikus párkapcsolata • Éljünk az élet napos oldalán! – Az életközépi válság újragondolása 2. • Érvényes-e még ma is az idősek bölcsessége? • Életközépi karrierváltás: tényleg létezik?• Ami a színfalak mögött zajlik – a krónikus stressz rejtelmei • A bosszú • „A testképet illetően nincs realitás!” – Beszélgetés dr. Juhász Péterrel • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A stresszes állapotot kísérő leggyakoribb tünet – a pszichés feszültséggel párhuzamban – a has feszülése. A stressz persze tartós, ilyenkor a puffadás-tünet is krónikussá...

Az allergia lényege tehát az immunrendszer túlérzékenysége olyan anyagokra, amelyek egészséges embereknél nem váltanak ki immunválaszt.

A tartósan nagy pocak mögé többnyire vastag zsírréteget képzelünk el. Pedig van ott más is: vizenyő, vastag kötőszövet és a kitágult belek halmaza. Vissza lehet fordítani ezt a...

Sokszor érezzük azt, hogy vitapartnerünkkel valójában nem is ugyanarról vitatkozunk.

Közkeletű hiedelem, hogy egy kis tombolással, töréssel-zúzással le lehet vezetni az agresszivitást. Csakhogy – sajnos! – ez óriási tévedés.

A 65 év felettiek táplálkozása külön odafigyelést igényel, fontos számukra a fehérjebevitel, a rendszeres folyadékfogyasztás.  Három, változatosan összeállított főétkezést...