Jelenlegi hely

Szaporodó vészhelyzetek - A természeti katasztrófáktól a hitelválságig

Milyen pszichés megterhelést jelentenek számunkra a katasztrófa minőségű történések?

A média gondoskodik róla, hogy folyamatosan tudatában legyünk: bármikor bekövetkezhet valami drámaian negatív esemény az életünkben. Árvizek, földrengések, tornádók, cunamik, hóviharok, erdőtüzek, tömeges közúti-, légi- és vízi balesetek, ámokfutók vagy terroristák lövöldözései, bankrablások és más erőszakos cselekmények hírei sokkolnak bennünket napi szinten. 

Cikkek: 

Ám ha mindez nem lenne elég, vegyük még hozzá a gazdasági jellegű „fenyegetéseket”: munkahelyek váratlan megszűnése vagy egy elhibázott pénzügyi döntés miatti teljes anyagi csőd – lásd hitelválság. Egy sor olyan esemény, amelyek nagyon súlyos egzisztenciális fenyegetést jelentenek – biztonságvesztést, sőt akár fizikai létünk veszélyeztetettségét is.

Hihetünk-e a médiának? Valóban egyre veszélyesebb világban élünk? Nagyobb ma azoknak a vészhelyzeteknek a „kockázata”, amelyek személyes és/vagy közösségi válságot idézhetnek elő?

Egyszerűnek tűnő kérdések, ám megválaszolásukhoz bonyolult összefüggésrendszert kellene átlátnunk és fölfejtenünk (köztük a globalizáció hatásait is). De talán mégsem tévedünk nagyot, ha az „igen”-re szavazunk. Aligha vitatható, hogy fel kell készülnünk a vészhelyzetek szaporodására, legalábbis ha hihetünk a klímaváltozással összefüggő természeti katasztrófák szakértőinek – és annak a logikának, miszerint a klímaváltozás negatív hatásai bizony a társadalmi és gazdasági válságok potenciális veszélyét is növelhetik.  Ami a klímaváltozás magyarországi hatásait illeti, a Világbank egy tanulmánya Magyarországra nagyon erős szélviharokat, áradásokat, aszályokat és a hőmérséklet szélsőséges ingadozását jósolja az elkövetkezendő 50 évben.

Vajon hogyan fogjuk ezeket a „csapásokat” átvészelni? Milyen pszichés megterhelést jelentenek számunkra a katasztrófa minőségű történések?

Szinte mindenkiben él kisebb-nagyobb rejtett szorongás amiatt, hogy valamikor őt is utoléri valamilyen tragikus esemény. Pedig milyen jó volna abban a boldog tudatban élni, hogy velünk ilyesmi nem történhet meg! A legtöbb ember valóban ezzel védekezik a szorongás ellen. Úgy kezeli a negatív történések lehetőségét, mintha őt ilyesmi soha nem érhetné. Ha egyes emberek homokba dughatják is a fejüket, a szakemberek ezt nem tehetik meg. Nem meglepő, hogy a természettudományoktól a gazdaságtudományokon át a pszichológiáig mindenütt jelen van az a téma, hogy mit kell kezdenünk a váratlan negatív események, a vészhelyzetek kockázatával. A legfontosabb kérdés nyilvánvalóan az, hogyan lehet kontroll alá vonni és kezelni az ilyen eseményeket, valamint azok hatásait.

Bár a lélektanon belül már régóta több szakterületen is fel-felbukkan ez a jelenségkör, napjainkban legátfogóbban egy hihetetlen iramban fejlődő szakág foglalkozik a vészhelyzetek természetének és hatásaiknak sokszínű problematikájával: a katasztrófapszichológia...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 2. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 június–júliusi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. június–július

  • Ismerj el és szeress, bármi áron!

    Az embereket komolyan foglalkoztatja, mit gondolnak róluk, milyenek mások szemében. Ahogy minket látnak, az befolyásolja azt, ahogy viselkednek velünk. Jó okunk van tehát, hogy nagyon is érdekeljen, mit gondolnak rólunk mások. Az élet két fő területén fontos nekünk, hogy minél pozitívabb kép alakuljon ki rólunk: egyrészt a képességeink, másrészt a kedvelhetőségünk kapcsán.

  • Az elengedés művészete

    A fiatal felnőttkor egyik legnehezebb feladata a szülőktől való optimális távolság kialakítása. Sokszor sem a szülők, sem a fiatalok nem tudják, hogy mit is jelent a leválás és az elengedés. A családok életében két intenzív erő vív egymással: az egyik az egyéni elkülönülésért, az autonómia megéléséért vívott harc, a másik a családi összetartásért folytatott küzdelem. Az egyik kifelé tol a családból, a másik befelé húz.

  • Hallgassunk a szívünkre? – Testi folyamataink észlelése, érzelmeink szabályozása

    Elakad a lélegzetünk, mert valamilyen meglepő, rossz vagy éppen jó hírt kaptunk. Történik valamilyen esemény, amire reagálunk. Tudatosan vagy nem, ez mindenképpen valamiféle igazodást, alkalmazkodást jelent. A pszichológia nyelvén: szabályozzuk az érzelmeinket. Ennek módszerei természetesen nagyon változatosak…

  • Történetmesélő állatok

    Megtudjuk-e valaha, hogy mi jár az állatok fejében? Mit hisznek, mire vágynak, töprengenek-e valamin? Hasonlítanak-e a gondolataik az emberi gondolatokhoz – már ha vannak egyáltalán gondolataik? És mi a helyzet a történetekkel? Értik-e az állatok a történeteket? Vannak-e saját történeteik?

ÉS MÉG: Egy parkoló lelke – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaMiért olyan fontos, hogy szeressenek?Az elutasítástól való félelemKiút a céltalanságbólHogyan győzhető le minden szenvedés? A Buddha filozófiája • Tévhitek a mozaikcsaládokrólRejtélyes reklámhatásSokszínű segítőtársunk: a ló • „Virágba borult csillagok” – Népi motívumkincsünk üzenetének felhasználása a művészetterápiában • “Hinni akarunk a csodákban” – interjú Vavrek Zsolt brókerrel • Ez itt a jótett helyeKérdezni, kérdezni, kérdezni? A kérdezés, mint a dominancia álarca • Kongresszusok, konferenciákA pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

„Vajon miért tud valaki egy ugyanolyan jellegű traumából felépülni, amiből más nem? Miért lesz valaki egy végtag elvesztése után paraolimpián induló sportoló, nem pedig...

Néha előtörnek olyan képek is, amikor komorak voltunk és féltünk, ezért dühösen győzködtük, majd kerültük egymást.

Jólesik, ha megdicsérnek. Kinek nem? Elégedetten nézel végig a jól elvégzett munkán. Büszke vagy az eredményeidre.

Sokáig nem tudunk elaludni, vagy megébredés után nehezen alszunk vissza – mi a teendő ilyenkor?

Napjainkban gyakran azt éljük meg, hogy magunkra vagyunk utalva betegséget sejtető, megfejthetetlen panaszainkkal.

A fokozott zajterhelés általában véve rontja az életminőséget, emeli az észlelt stressz szintjét, és negatívan hat a jóllétre.