Jelenlegi hely

Szaporodó vészhelyzetek - A természeti katasztrófáktól a hitelválságig

Milyen pszichés megterhelést jelentenek számunkra a katasztrófa minőségű történések?

A média gondoskodik róla, hogy folyamatosan tudatában legyünk: bármikor bekövetkezhet valami drámaian negatív esemény az életünkben. Árvizek, földrengések, tornádók, cunamik, hóviharok, erdőtüzek, tömeges közúti-, légi- és vízi balesetek, ámokfutók vagy terroristák lövöldözései, bankrablások és más erőszakos cselekmények hírei sokkolnak bennünket napi szinten. 

Cikkek: 

Ám ha mindez nem lenne elég, vegyük még hozzá a gazdasági jellegű „fenyegetéseket”: munkahelyek váratlan megszűnése vagy egy elhibázott pénzügyi döntés miatti teljes anyagi csőd – lásd hitelválság. Egy sor olyan esemény, amelyek nagyon súlyos egzisztenciális fenyegetést jelentenek – biztonságvesztést, sőt akár fizikai létünk veszélyeztetettségét is.

Hihetünk-e a médiának? Valóban egyre veszélyesebb világban élünk? Nagyobb ma azoknak a vészhelyzeteknek a „kockázata”, amelyek személyes és/vagy közösségi válságot idézhetnek elő?

Egyszerűnek tűnő kérdések, ám megválaszolásukhoz bonyolult összefüggésrendszert kellene átlátnunk és fölfejtenünk (köztük a globalizáció hatásait is). De talán mégsem tévedünk nagyot, ha az „igen”-re szavazunk. Aligha vitatható, hogy fel kell készülnünk a vészhelyzetek szaporodására, legalábbis ha hihetünk a klímaváltozással összefüggő természeti katasztrófák szakértőinek – és annak a logikának, miszerint a klímaváltozás negatív hatásai bizony a társadalmi és gazdasági válságok potenciális veszélyét is növelhetik.  Ami a klímaváltozás magyarországi hatásait illeti, a Világbank egy tanulmánya Magyarországra nagyon erős szélviharokat, áradásokat, aszályokat és a hőmérséklet szélsőséges ingadozását jósolja az elkövetkezendő 50 évben.

Vajon hogyan fogjuk ezeket a „csapásokat” átvészelni? Milyen pszichés megterhelést jelentenek számunkra a katasztrófa minőségű történések?

Szinte mindenkiben él kisebb-nagyobb rejtett szorongás amiatt, hogy valamikor őt is utoléri valamilyen tragikus esemény. Pedig milyen jó volna abban a boldog tudatban élni, hogy velünk ilyesmi nem történhet meg! A legtöbb ember valóban ezzel védekezik a szorongás ellen. Úgy kezeli a negatív történések lehetőségét, mintha őt ilyesmi soha nem érhetné. Ha egyes emberek homokba dughatják is a fejüket, a szakemberek ezt nem tehetik meg. Nem meglepő, hogy a természettudományoktól a gazdaságtudományokon át a pszichológiáig mindenütt jelen van az a téma, hogy mit kell kezdenünk a váratlan negatív események, a vészhelyzetek kockázatával. A legfontosabb kérdés nyilvánvalóan az, hogyan lehet kontroll alá vonni és kezelni az ilyen eseményeket, valamint azok hatásait.

Bár a lélektanon belül már régóta több szakterületen is fel-felbukkan ez a jelenségkör, napjainkban legátfogóbban egy hihetetlen iramban fejlődő szakág foglalkozik a vészhelyzetek természetének és hatásaiknak sokszínű problematikájával: a katasztrófapszichológia...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 2. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 október–novemberi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. október–november

  • A játék szabaddá tesz

    A játék olyannyira természetes velejárója az életünknek, hogy ritkán gondolkodunk el gazdagságán és mélységein – pedig csodálatos birodalomra látunk rá, ha górcső alá vesszük! Nemcsak a gyermekek, minden ember játszik – életkortól, fizikai és mentális korlátoktól függetlenül. Lehet, hogy különböző módokon, de mindenki játszik. És az állatok is, nemcsak az emberek.

  • Sikeres párkapcsolatok

    Mi a siker? Nézetem szerint az, ha olyan életet élhetünk, amit élni szeretnénk. Ez a definíció kellően konkrét, de mégis tág teret ad valamennyiünknek, hogy ki merjük mondani, milyen az az élet, amit élni szeretnénk a mezei hétköznapokon. A párkapcsolati siker ugyanis sosem az ünnepnapok eposzi nagyságában keresendő – az legfeljebb apró tükör lehet –, hanem a mindennapok szürke forgatagában, amit a legdrágább kincsünkkel mérünk: a közösen megélt és nem csupán leélt idővel.

  • A művi abortusz hatása a párkapcsolatra

    Párkapcsolatunkban optimálisan azt éljük meg, hogy a másik támogatást, érzelmi támaszt nyújt a nehézségek megoldásához – de mi van akkor, ha a probléma magából a kapcsolatból fakad, és annak jövőjét érinti? Ha elfogadjuk, hogy egy párkapcsolatba a partnerek különböző személyes preferenciákkal, hiedelmekkel, erkölcsi megfontolásokkal, vágyakkal és elvárásokkal érkeznek, érthető, hogy egy nem várt várandósságról hozott döntés a konfliktusok forrása lehet, hisz ez az érzelmileg rendkívül telített téma egyszerre érinti a két fél egymáshoz való viszonyát és a fejlődő magzathoz való kötődésüket.

  • Jóga – út az egyéni szabadság és jóllét legmagasabb foka felé

    A jóga segítségével gyakorolható, hogy az „automata vezérlés” álmából hogyan lehet felébredni, hogyan lehet tudatosítani hétköznapi helyzetekben is az érzelmeket, gondolatokat, és ezáltal hogyan lehet szabadabb döntést hozni… Az öntudatosság és önszabályozás preventív (és terápiás) hatását aknázza ki a manapság annyira divatos mindfulness is, ami szintén az indiai filozófiából származik, és a meditáció mellett jógás testgyakorlatok is szerves részét képezik programjának…. Az öntudatosság melletti másik fontos mentális fejlesztő hatása az önismeret.

  • Betegség-e a pszichopátia?

    Az antiszociális megnyilvánulások legsúlyosabb formája a pszichopátia, amire a legújabb idegtudományi kutatások alapján úgy is tekinthetünk, mint egy súlyos mentális zavarra, ami genetikailag erősen meghatározott biológiai adottságok és hátrányos környezeti tényezők összjátékaként alakul ki. Tudományos vizsgálata jelentősen gazdagítja tudásunkat az érzelmek szocializációban betöltött szerepéről és az empátia működéséről.

ÉS MÉG: Egy félrecsúszott pulóver – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Igazságosabb gazdaság? A félelem és szorongás VR-re megy?Mit tesz velünk a szerelem?Randi a technoszexuális űrkorbanHogyan szeret a kutya?A policisztás-ovárium szindróma (PCOS) lelki terheiStresszevés, új megvilágításban Vélemények az alternatív medicináról – Reflexiók egy kutatás eredményeire • Hiszem, ha látom? • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Csalánkiütés, pikkelysömör, ekcéma, akne, rosacea, herpesz: bőrbetegségek, melyek tünetei súlyosbodhatnak, ha valamil

Ha valaki tartósan vagy alkalomszerűen fokozott stresszt él át, akkor előfordulhat, hogy „az evésbe menekül”.

Azt már korábbi kutatások is kimutatták, hogy a stressz ronthat az emberek egészségén, ám most először derült ki, hog

Nem mindegy, hogy a pohár nézőpontunk szerint félig tele vagy épp félig üres. Az utóbbi opció mellett ugyanis nagyobb az esélyünk arra, hogy szívinfarktus miatt kerülünk idő...

Bár az evés köztudottan biológiai működésünk alapja, a mindennapokban hajlamosak vagyunk egyfajta „időrabló szükségességként” kezelni.

Rossz alvási szokások mellett az egyébként egészséges embereknél is nagyobb a szívbetegségek kockázata.