Jelenlegi hely

Utánozás, majomszokás?

A gyerekek alaposan tanulmányozzák, majd később utánozzák a látott viselkedéseket

A csimpánzok és a gyerekek egészen másra koncentrálnak egy viselkedés megfigyelésekor. A gyerekek alaposan tanulmányozzák, majd később utánozzák a látott viselkedéseket, és már megfigyelés közben következtetnek a cselekvő céljaira is. A csimpánzokat nem köti le a viselkedés pontos megfigyelése, hanem inkább a használt tárgyakról tanulnak, a kézzel-manccsal fogható eredményekre fókuszálnak. Látható, hogy mindkét tanulási stratégiának megvan a maga haszna...

Szerző: 

A nagymamánál, férjem édesanyjánál töltöttünk egy hétvégét. Látogatóba vártak egy visszavonultan élő nagynénit, akivel még sosem találkoztam. Az idős hölgy szürke kosztümben érkezett, még útba ejtette a város temetőit, mielőtt betoppant volna. Szigorú arcán enyhe mosoly jelent meg a kétéves Sári felbukkanásakor, majd újra kiült rá az alapvonásnak tűnő rosszalló kifejezés. Sári, bár cserfes kislány, idegenekkel visszafogottabb, nem is tudott magával mit kezdeni, csak bújt mögénk. Nagymamája – a feszültséget oldandó – felajánlotta, hogy simogassa meg a cicát. Kivonultunk a verandára a macskához, aki pár pillanatig Sári nagy örömére hagyta is magát simogatni, de aztán szokása szerint felpattant, és felhúzott orral távozott. Szende kislányunk egészen addig meg sem mukkant, de itt már elfelejtette félénkségét, térdére csapott, elhúzta a száját, és indulatosan megszólalt: Bacca meg! Éppen ilyen mozdulatokat tettem pár nappal korábban, mikor melegítés előtt leugrott a spenót a konyhapultról...  Hogy ekkor mit mondtam, az maradjon az én titkom. Az idős hölgy arca Sári mondatára megrándult, sürgősre vette távozását, és nem szeretném tudni a véleményét a pesti menyről, aki lám ilyen szépen neveli a gyerekeit.

A megfigyeléses tanulás, az utánzás az emberiség csodafegyvere. Képtelenek lennénk bonyolult világunkban akár egy napot is túlélni, ha nem lenne meg az a képességünk, hogy hatékonyan leutánozzuk mások viselkedését, ezáltal bővítve tudástárunkat. De hát a majmok is utánoznak, nem? Igen, talán, de egészen másképp, mint a gyerekek, vagy mi, felnőttek, ha egy új viselkedést akarunk megtanulni. Több kutatást végeztek annak megállapítására, hogy a csimpánzok és az emberek miként veszik át fajtársaik viselkedését, hogyan sajátítják el a teendőket megfigyelés útján. A gyerekek egészen más stratégiát követnek, mint a csimpánzok. Ha egy két és féléves kisbabának egy felnőtt megmutatja, hogyan tud hozzájutni egy számára érdekes tárgyhoz, a kisgyerek ugyanazt a mozdulatsort csinálja végig, amit a felnőttől látott. A csimpánzok nem utánozzák emberi modelljük mozdulatait, hanem inkább azt jegyzik meg, hol kell keresni a jutalmat, és azután próba-szerencse alapon addig-addig ügyeskednek, míg ők is hozzájutnak valahogy.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 2. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 június–júliusi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. június–július

  • Ismerj el és szeress, bármi áron!

    Az embereket komolyan foglalkoztatja, mit gondolnak róluk, milyenek mások szemében. Ahogy minket látnak, az befolyásolja azt, ahogy viselkednek velünk. Jó okunk van tehát, hogy nagyon is érdekeljen, mit gondolnak rólunk mások. Az élet két fő területén fontos nekünk, hogy minél pozitívabb kép alakuljon ki rólunk: egyrészt a képességeink, másrészt a kedvelhetőségünk kapcsán.

  • Az elengedés művészete

    A fiatal felnőttkor egyik legnehezebb feladata a szülőktől való optimális távolság kialakítása. Sokszor sem a szülők, sem a fiatalok nem tudják, hogy mit is jelent a leválás és az elengedés. A családok életében két intenzív erő vív egymással: az egyik az egyéni elkülönülésért, az autonómia megéléséért vívott harc, a másik a családi összetartásért folytatott küzdelem. Az egyik kifelé tol a családból, a másik befelé húz.

  • Hallgassunk a szívünkre? – Testi folyamataink észlelése, érzelmeink szabályozása

    Elakad a lélegzetünk, mert valamilyen meglepő, rossz vagy éppen jó hírt kaptunk. Történik valamilyen esemény, amire reagálunk. Tudatosan vagy nem, ez mindenképpen valamiféle igazodást, alkalmazkodást jelent. A pszichológia nyelvén: szabályozzuk az érzelmeinket. Ennek módszerei természetesen nagyon változatosak…

  • Történetmesélő állatok

    Megtudjuk-e valaha, hogy mi jár az állatok fejében? Mit hisznek, mire vágynak, töprengenek-e valamin? Hasonlítanak-e a gondolataik az emberi gondolatokhoz – már ha vannak egyáltalán gondolataik? És mi a helyzet a történetekkel? Értik-e az állatok a történeteket? Vannak-e saját történeteik?

ÉS MÉG: Egy parkoló lelke – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaMiért olyan fontos, hogy szeressenek?Az elutasítástól való félelemKiút a céltalanságbólHogyan győzhető le minden szenvedés? A Buddha filozófiája • Tévhitek a mozaikcsaládokrólRejtélyes reklámhatásSokszínű segítőtársunk: a ló • „Virágba borult csillagok” – Népi motívumkincsünk üzenetének felhasználása a művészetterápiában • “Hinni akarunk a csodákban” – interjú Vavrek Zsolt brókerrel • Ez itt a jótett helyeKérdezni, kérdezni, kérdezni? A kérdezés, mint a dominancia álarca • Kongresszusok, konferenciákA pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Egyre több olyan gyerek kerül a gyermekpszichológusok látóterébe, akik lelki okokból szenvednek visszatérő fejfájástó

Fontos, hogy a kicsiket felnőtt segítse át a forgalmas útszakaszokon.

Noha a dicséret rendkívül hatékony motivációs eszköz, nem árt, ha a tanárok és a szülők okosan bánnak a szavakkal.

Akik sok időt töltenek kisgyerekek társaságában, feltehetőleg észrevettek már olyan eseményeket, amikor a gyerekek me

Azok a gyerekek, akik olyan korhatáros filmet néztek, amiben fegyverek szerepeltek, egy kísérlet során hosszabb ideig játszottak a nekik adott hatástalanított fegyverrel, és a...

Ha a család együtt tud időt szánni a természet felfedezésére, akkor önmagukról is rengeteget tanulhatnak.