Jelenlegi hely

Rejtett kapcsolati szerződéseink

A kérdés csak az, lehet-e „jól szerződni”?

A világgal és a számunkra fontos emberekkel kötött alapvető szerződéseink a korai évek kapcsolati tapasztalataiban alakulnak tovább. Az első éveinkben nagyon sokat megtanultunk arról, mit várhatunk másoktól – és mások mit várnak tőlünk. A nyíltan hangoztatott elveken túl persze sokkal fontosabb az, ami érzelmi szinten történik. 

Cikkek: 

Rejtett szerződéseink az emberi faj történetében gyökereznek. Az újszülöttek néhány nagyon általános „szerződésmintával” jönnek a világra, melyeket aztán a konkrét kapcsolati tapasztalatok töltenek meg részletekkel, illetve módosítanak. Olyan, mintha egy egyszerű alapszerződést mutatna fel: „Ha már ezt a nagy utat megtettem, arra számítok, hogy továbbra is törődésben, gyengédségben lesz részem, táplálni és védeni fognak. Cserébe cuki vagyok, szemkontaktust keresek, és hasonlítok rátok.” Ha pedig a szülők vagy gondozók nem teljesítik ennek a szerződésnek megfelelően a kötelezettségeiket, akkor a csecsemő azonnal jelzi, hogy szerződésszegést észlel, és követeli jogos jussát: legörbül a szája, sír, nyűgös – azaz ő sem teljesíti a szerződés rá eső részét. Mindaddig ezt próbálja tenni, amíg valamilyen gondoskodást nem kap. A csecsemő kezdettől fogva a mosolyával és a sírásával tárgyal: megpróbálja a fejlődése szempontjából leginkább előnyös feltételekkel kitölteni a szerződését…

A rejtett szerződések középpontjában mindig alapvető pszichológiai szükségletek, igények, vágyak állnak – ilyen például a biztonságérzet, az összetartozás és törődés vágya, a változatosság és kihívások megtapasztalásának szükséglete, vagy a kompetencia és hatékonyság átélésének igénye. Ugyanakkor nem felejthetjük ki az elismerés és önértékelés mélyen bennünk gyökerező vágyát sem – mi az, ami jár nekem, mit fogok átélni, ha teljesül a számításom? Mindezekre valamilyen mértékig mindannyiunknak szüksége van a mindennapokban ahhoz, hogy belső egyensúlyunkat fenn tudjuk tartani, hogy jól működjünk az életben... 

Az alapvető igényeket, szükségleteket a szerződések „helyezik el” mindennapi életünkben – elsősorban is kapcsolataink hálózatában. Igényeink a konkrét kapcsolatokban kezdenek formát ölteni, itt telnek meg tartalommal, s majd itt fognak megvalósulni. Nemcsak azt tartjuk számon, hogy mi jár, vagy mi járna – de azt is, hogy kitől és mikor jár.

 A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 2. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 június–júliusi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. június–július

  • Ismerj el és szeress, bármi áron!

    Az embereket komolyan foglalkoztatja, mit gondolnak róluk, milyenek mások szemében. Ahogy minket látnak, az befolyásolja azt, ahogy viselkednek velünk. Jó okunk van tehát, hogy nagyon is érdekeljen, mit gondolnak rólunk mások. Az élet két fő területén fontos nekünk, hogy minél pozitívabb kép alakuljon ki rólunk: egyrészt a képességeink, másrészt a kedvelhetőségünk kapcsán.

  • Az elengedés művészete

    A fiatal felnőttkor egyik legnehezebb feladata a szülőktől való optimális távolság kialakítása. Sokszor sem a szülők, sem a fiatalok nem tudják, hogy mit is jelent a leválás és az elengedés. A családok életében két intenzív erő vív egymással: az egyik az egyéni elkülönülésért, az autonómia megéléséért vívott harc, a másik a családi összetartásért folytatott küzdelem. Az egyik kifelé tol a családból, a másik befelé húz.

  • Hallgassunk a szívünkre? – Testi folyamataink észlelése, érzelmeink szabályozása

    Elakad a lélegzetünk, mert valamilyen meglepő, rossz vagy éppen jó hírt kaptunk. Történik valamilyen esemény, amire reagálunk. Tudatosan vagy nem, ez mindenképpen valamiféle igazodást, alkalmazkodást jelent. A pszichológia nyelvén: szabályozzuk az érzelmeinket. Ennek módszerei természetesen nagyon változatosak…

  • Történetmesélő állatok

    Megtudjuk-e valaha, hogy mi jár az állatok fejében? Mit hisznek, mire vágynak, töprengenek-e valamin? Hasonlítanak-e a gondolataik az emberi gondolatokhoz – már ha vannak egyáltalán gondolataik? És mi a helyzet a történetekkel? Értik-e az állatok a történeteket? Vannak-e saját történeteik?

ÉS MÉG: Egy parkoló lelke – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaMiért olyan fontos, hogy szeressenek?Az elutasítástól való félelemKiút a céltalanságbólHogyan győzhető le minden szenvedés? A Buddha filozófiája • Tévhitek a mozaikcsaládokrólRejtélyes reklámhatásSokszínű segítőtársunk: a ló • „Virágba borult csillagok” – Népi motívumkincsünk üzenetének felhasználása a művészetterápiában • “Hinni akarunk a csodákban” – interjú Vavrek Zsolt brókerrel • Ez itt a jótett helyeKérdezni, kérdezni, kérdezni? A kérdezés, mint a dominancia álarca • Kongresszusok, konferenciákA pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Néha előtörnek olyan képek is, amikor komorak voltunk és féltünk, ezért dühösen győzködtük, majd kerültük egymást.

Természetes módon összeillünk-e a szerelmünkkel, a partnerünkkel, a feleségünkkel, a férjünkkel, vagy csupán megpróbálunk összeilleszteni tökéletesen soha össze nem illő...

És bár ez az érzelmi igény teljesen jogosnak látszik, mégis gyakran látjuk azt, hogy sokan mintha szántszándékkal ker

Nem filmismertető és nem is kritika vár az olvasóra, hanem a barátság extrákkal rövid hazai körképe.

Miként vélekedik a gyermekvállalásról, illetve a művi terheségmegszakításról? Töltse ki kérdőívünket!

A kapcsolatfüggő mindig szeretni fogja a másikat, bármit is tesz vele – a függetlenségfüggő vagy énfüggő azonban egy idő után nem fogja szeretni a másikat, bármit is tesz érte...