Jelenlegi hely

(Ne) Érints meg!

A trauma feldolgozása még terápia esetén is éveket vehet igénybe.

Praxisomban már tucatszám fordultak és fordulnak elő olyan esetek, amelyekben nagyon közeli családtagok óvodáskorú gyermekek – szinte kizárólag kislányok – ellen követtek el szexuális bántalmazást. Minden egyes esetben a „nyelvzavar” jellemezte ezeket a cselekedeteket. Sohasem fordult elő nyílt erőszak, mindig csak „játszottak” a gyermekkel az elkövetők, és a „szeretetüket” fejezték ki a gyermek felé…

Szerző: 

Ruhátlanul érkezünk. Ártatlanul, tisztán. Így látjuk kisbabánkat, akit boldog örömmel fürdetünk, pelenkázunk és etetünk… Az öröm és a szeretet kifejezése, amikor végigpusziljuk kisfiunk vagy kislányunk gömbölyded testtájait. Ő is évezi ezt – az érintés kölcsönös öröme jelenik meg a pici babában és a szülőben egyaránt… Ahogy nő a gyermek és felfedezi, birtokba veszi a világot, egyre nagyobb szerepet kap a beszéd és a látás, s az érintés szerepe is átalakul… Mire gyermekünk eléri a kétéves kort, már érezzük, hogy intim zónái vannak, amelyekhez csak okkal nyúlunk hozzá. Két-három éves korban fürdéskor a kislányok már maguk mossák meg intim testrészeiket, és ehhez ragaszkodnak is.(A fiúk később érnek.) … A szemérem érzése hétéves korra egészen biztosan kialakul…

A legtöbb családban az eddig leírt „érintési kódex” – bár családonként lehetnek eltérések – normális módon kialakul, és a gyermek igényeit figyelembe véve formálódik. Az általam vizsgált óvodáskorú gyermekek (szinte kizárólag kislányok) azonban olyan élményeket éltek át, amelyet a szexuális abúzus fogalmával írunk le, és amely magában foglalja a gyermek intim zónájának különböző módokon történő megérintését – sok esetben a férfi elkövető nemi szervével való érintkezést. Mi történik ilyenkor, hogyan jöhet ez létre egy férfi családtag (apa, nevelőapa, nagypapa, élettárs) kezdeményezésére? A jelenséget már 1928-ban leírta egy magyar pszichoanalitikus, Ferenczi Sándor. Tanulmányának címe: „Nyelvzavar a felnőttek és a gyermek között.” Kifejti, hogy a gyermek gyengédségre vágyik, de válaszul a felnőttek szexuális reakcióját váltja ki. „A felnőtt, szülő, vagy rokon, vagy bizalmi személy inceszt csábítása sokkal többször bekövetkezik, mintsem gondolnánk…”

Ezekben az esetekben nem a szó szoros értelmében vett nemi erőszakról van szó, hanem a játék és a szeretet jegyében elkövetett – hát mondjuk ki: bűncselekményről. A gyermeknek ez olyan traumatikus élmény, amit nem tud könnyen feldolgozni, többek között azért, mert a titok és a szégyen tapad hozzá. A traumáról szóló irodalom részletesen leírja, mi megy végbe a gyermek lelkében és milyen következményekkel jár az, ami vele történt. Az a szülő (vagy szülőszerepben levő személy), akitől biztonsága, egész élete függ, és akihez ragaszkodott, olyat tett vele, ami neki nem volt jó. Az, hogy ami történt, titok, abból a helyzetből is érzi, ahogyan az érintkezés megtörtént (elvonulnak vele egy külön szobába, az esemény alatt nincs jelen sem a másik szülő, sem más családtag, az ajtót becsukják, lehúzzák a redőnyt, stb.) Sokszor az elkövető meg is kéri, hogy ne beszéljen arról, ami történt, mert: „Kislányom, ez a mi titkunk!”. A legfőbb visszatartó erő, hogy a gyermek mégis beszámoljon a történtekről a másik szülőnek, a szégyen érzése. A gyermek saját magát érzi beszennyezettnek – úgy éli meg, mintha ő tett volna „valami rosszat”. Saját magát hibáztatja a történtekért!

.…Az elkövető személyiségében általában nem találunk olyan patológiát, amely arra mutatna, hogy ő egyszer (vagy többször) kicsiny gyermekével ilyet tesz. Úgy képzelhetjük el, mint akinél – a gyermek szeretetteljes közeledésére – a „gátlás-kapcsoló” nem kapcsolódik be. A gyermek testét szexuális ingerként „használja” és így reagál rá. Annyiban nagyon is intelligens, hogy tettét „becsomagolja”, játék- és szeretet-megnyilvánulásként „adja el” gyermekének – így az nem sír, nem tiltakozik, részt vesz az apafigura által felkínált játékban. Az elkövető – mivel élvezi a szexuális játékot – nem figyel arra, hogy a gyermek lelkében mi játszódik, mi játszódhat le. Lehet, hogy közben az a bizonyos kapcsoló mégis jelez, de akkor már késő, megtörtént a gyermek abuzálása. Ekkor már csak egy dolog jár az elkövető fejében: semmiképpen se tudódjon ki, ami történt! Pontosan tudja, hogy amit tett, az bűncselekmény, és börtönbüntetés jár érte. Ettől kezdve minden szinten a tagadás és a védekezés jellemzi viselkedését. Könnyű helyzetben van, mert nincsenek tanúk, és az okos, szavahihető felnőtt elmondásával szemben csakis a kicsi (= buta, nem szavahihető) gyermek elmondása áll…

 A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 1. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2017 december – 2018 januári számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2017. december – 2018. január

  • Szerencsés természeted van?

    Szerencsés természete van – szoktuk mondani az olyan emberre, aki valahogy mindig a talpára esik, akit nem törnek meg a kudarcok, akinek, bármi történjék is, van ereje és kedve továbblépni. Vajon az effajta szerencsére születni kell? Vagy ezen a téren is igaz, hogy mindenki a maga szerencséjének kovácsa?

  • „Rövid távon az amatőr is szakít”

    Stratégának kell lenni, matematikusnak, tapasztaltnak és fegyelmezettnek – véli a nagyközönség, és inkább távol is marad az online pókertől. Pedig a felsorolt képességek a játéknak csak a 20 százalékát adják, a többi pszichológia és szerencse – mutat rá Bence, akit ma is simán megkopaszthat egy amatőr játékos, bár tíz éve hivatásos pókeres.

  • Lélektelenül – Antiszociális és pszichopátiás személyek a társadalomban

    Az irodalom vagy a filmművészet a pszichopátiás karakter számos hiteles ábrázolásával nyűgözte le – vagy éppen ejtette irtózatba – a közönséget. A lélektelen, mások érzései iránt közömbös, céljaikat számító hidegvérrel elérő, kriminális személyek azonban az antiszociális magatartások spektrumának csak kisebb részét teszik ki. Az amoralitás lólába éppúgy kilóg az autópályán mindenkit leszorító, a mozgássérültek számára fenntartott parkolóba lelkifurdalás nélkül beálló kigyúrt „terepjárós”, mint a kapcsolatról kapcsolatra vándorló, érzelmi és anyagi károkat maga után hagyó sármos házasságszédelgő esetében.

  • Alhasi titkok

    A hétköznapokban akkor érezzük jól magunkat, ha nem veszünk tudomást az alhasban elhelyezkedő szervekről… A szobatisztaságra való szoktatás elfelejtett emlékei ugyanúgy nyomot hagynak az idegrendszerben, mint a kultúra, amelyben felnőttünk – s amely évszázadokig szégyellni- és titkolnivalónak bélyegezte az ürítési funkciókat és a nemiséget. Ám amit tilos szavakba önteni, érthetetlen nyelven kommunikálhat velünk: fájdalom, furcsa érzés, gyenge működés, görcsösség formájában.

  • El tudunk-e képzelni egy fenntarthatóbb világot?

    Mit gondoljunk erről az egész fenntarthatósági történetről, amikor ezer meg ezer egymásnak ellentmondó információ kering körülöttünk, és megbízhatónak feltüntetett tudósok állítanak mindenfélét – és annak pont a szöges ellentétét is? Olyan bonyolultnak látszik az egész, mi pedig olyan elenyészően kicsi fogaskeréknek tűnünk a nagy rendszerben.

  • Életveszélyben: családi vállalkozások

    Reneszánsza van a kisméretű, illetve a családi vállalkozásoknak, ámulatba esünk a semmiből született „minicégek” láttán, csodáljuk, amikor valaki a maga erejéből hozta létre… A legtöbb mikrovállalkozás nem a tudatosan hosszú távú tervezés eredményeként jött létre – ez bennük egyébként a szép –, hanem valamiből való menekülésként. Szabadságkeresés, önmegvalósítás, a függetlenség iránti nagyon rokonszenves igény volt a háttérben – később azonban éppen e faktorok válnak majd a fenntarthatóság és a növekedés akadályává

ÉS MÉG: Szerencse – holtomiglan – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Introvertáltak egy zajos világbanA játékká varázsolt matematika. Dienes Zoltán pszichobiográfiája • A szerencse bűvöletében„Az isteni szikra csak az agyi neuronjaink játéka” • Péntek 13A csimpánzok okosabbak a gyerekeknél? A „Homo Technicus” születése • „Hogyan mondjam el neked?”Rangok és szerepek az iskolai osztályban – egy iskolapszichológus szemével • Újragondolt engedelmesség – Mit tudtunk meg valójában a Milgram-kísérletből? • Zaklatás vagy udvarlás?Orvosként a menekülttáborban – börtöngyakorlattal • Állati függőségek • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Miként vélekedik a gyermekvállalásról, illetve a művi terheségmegszakításról? Töltse ki kérdőívünket!

A férfiak kezdetben a jóval fiatalabb feleség mellett a leginkább elégedettek, ugyanez a nőkre is jellemző: a legjobban a jóval fiatalabb férjnek örülnek.

Egy friss kutatás szerint az amerikai gyerekek mintegy felének van tévéje a szobájában hétéves korára, de a 24 órás tévéhasználatot a szülő képtelen ellenőrizni.

Úgy tűnik, egyre több az olyan tartós párkapcsolat, melyben a felek nem költöznek össze.

A szülők rendszeres kettesben töltött ideje elengedhetetlenül fontos a párkapcsolat – és ilyesformán a gyerekek – szempontjából is.

Ha a család együtt tud időt szánni a természet felfedezésére, akkor önmagukról is rengeteget tanulhatnak.