Jelenlegi hely

(Ne) Érints meg!

A trauma feldolgozása még terápia esetén is éveket vehet igénybe.

Praxisomban már tucatszám fordultak és fordulnak elő olyan esetek, amelyekben nagyon közeli családtagok óvodáskorú gyermekek – szinte kizárólag kislányok – ellen követtek el szexuális bántalmazást. Minden egyes esetben a „nyelvzavar” jellemezte ezeket a cselekedeteket. Sohasem fordult elő nyílt erőszak, mindig csak „játszottak” a gyermekkel az elkövetők, és a „szeretetüket” fejezték ki a gyermek felé…

Szerző: 

Ruhátlanul érkezünk. Ártatlanul, tisztán. Így látjuk kisbabánkat, akit boldog örömmel fürdetünk, pelenkázunk és etetünk… Az öröm és a szeretet kifejezése, amikor végigpusziljuk kisfiunk vagy kislányunk gömbölyded testtájait. Ő is évezi ezt – az érintés kölcsönös öröme jelenik meg a pici babában és a szülőben egyaránt… Ahogy nő a gyermek és felfedezi, birtokba veszi a világot, egyre nagyobb szerepet kap a beszéd és a látás, s az érintés szerepe is átalakul… Mire gyermekünk eléri a kétéves kort, már érezzük, hogy intim zónái vannak, amelyekhez csak okkal nyúlunk hozzá. Két-három éves korban fürdéskor a kislányok már maguk mossák meg intim testrészeiket, és ehhez ragaszkodnak is.(A fiúk később érnek.) … A szemérem érzése hétéves korra egészen biztosan kialakul…

A legtöbb családban az eddig leírt „érintési kódex” – bár családonként lehetnek eltérések – normális módon kialakul, és a gyermek igényeit figyelembe véve formálódik. Az általam vizsgált óvodáskorú gyermekek (szinte kizárólag kislányok) azonban olyan élményeket éltek át, amelyet a szexuális abúzus fogalmával írunk le, és amely magában foglalja a gyermek intim zónájának különböző módokon történő megérintését – sok esetben a férfi elkövető nemi szervével való érintkezést. Mi történik ilyenkor, hogyan jöhet ez létre egy férfi családtag (apa, nevelőapa, nagypapa, élettárs) kezdeményezésére? A jelenséget már 1928-ban leírta egy magyar pszichoanalitikus, Ferenczi Sándor. Tanulmányának címe: „Nyelvzavar a felnőttek és a gyermek között.” Kifejti, hogy a gyermek gyengédségre vágyik, de válaszul a felnőttek szexuális reakcióját váltja ki. „A felnőtt, szülő, vagy rokon, vagy bizalmi személy inceszt csábítása sokkal többször bekövetkezik, mintsem gondolnánk…”

Ezekben az esetekben nem a szó szoros értelmében vett nemi erőszakról van szó, hanem a játék és a szeretet jegyében elkövetett – hát mondjuk ki: bűncselekményről. A gyermeknek ez olyan traumatikus élmény, amit nem tud könnyen feldolgozni, többek között azért, mert a titok és a szégyen tapad hozzá. A traumáról szóló irodalom részletesen leírja, mi megy végbe a gyermek lelkében és milyen következményekkel jár az, ami vele történt. Az a szülő (vagy szülőszerepben levő személy), akitől biztonsága, egész élete függ, és akihez ragaszkodott, olyat tett vele, ami neki nem volt jó. Az, hogy ami történt, titok, abból a helyzetből is érzi, ahogyan az érintkezés megtörtént (elvonulnak vele egy külön szobába, az esemény alatt nincs jelen sem a másik szülő, sem más családtag, az ajtót becsukják, lehúzzák a redőnyt, stb.) Sokszor az elkövető meg is kéri, hogy ne beszéljen arról, ami történt, mert: „Kislányom, ez a mi titkunk!”. A legfőbb visszatartó erő, hogy a gyermek mégis beszámoljon a történtekről a másik szülőnek, a szégyen érzése. A gyermek saját magát érzi beszennyezettnek – úgy éli meg, mintha ő tett volna „valami rosszat”. Saját magát hibáztatja a történtekért!

.…Az elkövető személyiségében általában nem találunk olyan patológiát, amely arra mutatna, hogy ő egyszer (vagy többször) kicsiny gyermekével ilyet tesz. Úgy képzelhetjük el, mint akinél – a gyermek szeretetteljes közeledésére – a „gátlás-kapcsoló” nem kapcsolódik be. A gyermek testét szexuális ingerként „használja” és így reagál rá. Annyiban nagyon is intelligens, hogy tettét „becsomagolja”, játék- és szeretet-megnyilvánulásként „adja el” gyermekének – így az nem sír, nem tiltakozik, részt vesz az apafigura által felkínált játékban. Az elkövető – mivel élvezi a szexuális játékot – nem figyel arra, hogy a gyermek lelkében mi játszódik, mi játszódhat le. Lehet, hogy közben az a bizonyos kapcsoló mégis jelez, de akkor már késő, megtörtént a gyermek abuzálása. Ekkor már csak egy dolog jár az elkövető fejében: semmiképpen se tudódjon ki, ami történt! Pontosan tudja, hogy amit tett, az bűncselekmény, és börtönbüntetés jár érte. Ettől kezdve minden szinten a tagadás és a védekezés jellemzi viselkedését. Könnyű helyzetben van, mert nincsenek tanúk, és az okos, szavahihető felnőtt elmondásával szemben csakis a kicsi (= buta, nem szavahihető) gyermek elmondása áll…

 A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 1. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019 április–májusi számában
ezekről olvashat:

2019 április–május

  • „Átjössz dumálni? Úgy kivagyok…” – Együttes rumináció a baráti kapcsolatban

    A barátok közötti egyenrangú kapcsolatban kiemelt szerepet kap egymás kölcsönös segítése, támogatása – ennek egyik legfontosabb módja egymás problémáinak megvitatása, átbeszélése. A közeli kapcsolatok nyújtotta intimitás alapvető emberi szükséglet. Nem mindegy, hogy ez az intimitás egy baráti kapcsolatban min alapul: negatív érzéseket előhívó, szinte vég nélküli közös rágódáson, ami bár megszilárdítja a barátságot, de rosszabb hangulathoz vezet, vagy olyan önfeltáráson, ami szélsőségektől mentesen segíti a problémák kommunikációját.

  • Agyunk öregedése

    Vannak, akikben szorongást kelt a gondolat, hogy az időskorral olyan gyógyíthatatlan betegségek alakulhatnak ki, mint például az Alzheimer-kór; vagy a fizikai képességek olyan mértékben korlátozódhatnak, hogy még a sarki élelmiszerüzletbe is kihívás eljutni. Nyugtalanító lehet a közelgő elmúlás gondolata is. Mások szerint az öregedés egyértelmű jele a bosszantó lassulás, feledékenység, a jelentéktelennek tűnő problémák felnagyítása, a beszűkülés, a körülményeskedés. Ugyanakkor optimista, pozitív gondolatok is megfogalmazódnak az öregedéssel kapcsolatban…

  • Pszichodinamikus terápiák

    A köznyelvben gyakran használjuk ezeket a kifejezéseket: analizálom magamat, elfojtottam a vágyaimat, kivetítettem másokra valamit, a tudattalanom üzent nekem. De mit is jelentenek ezek a szófordulatok? Tudjuk, hogy valahonnan Freudtól és a pszichoanalízisből eredeztethetők – de vajon értjük-e pontosan a 21. században a pszichoanalitikus gondolkodás lényegi elemeit, és tudjuk-e használni azokat problémáink kezelésében? Van-e értelme a mai kor emberének pszichoanalízissel vagy pszichodinamikus terápiákkal foglalkozni?

  • Lehet-e a függőséget gyógyítani? Az addikciós zavarok terápiás kihívásai

    Rögtön az egyik legjelentősebb kérdés: motivált-e a kliens a változásra? Merthogy nemritkán tapasztaljuk azt, hogy bár az illető eljön a rendelésre, voltaképpen nem saját elhatározásából, hanem a környezeti nyomásnak eleget téve jelent meg. A függőség ugyanis Janus-arcú zavar: egyfelől elvesz az egyéntől (pl. kapcsolatokat, munkahelyet, fizikai és mentális egészséget), másfelől azonban jutalmazza is. Szorongást old, menekülési útvonalat biztosít számára, kielégíti pillanatnyi intimitás-szükségletét, vagy éppen izgalomban tartja, stimulálja.

  • „Az okos ember lavórba lógatja a lábát!”

    Elsőként kapják a történeteket az átélt kínzásokról, megerőszakolásról, brutális férjekről, menekülésről, félelemről, megaláztatásról. De nincs idő megemészteni a hallottakat, mert míg az egyik oldalukon mesél az események elszenvedője, a másik oldalon ott a terapeuta, aki várja a fordítást, hogy segíthessen. Anyanyelvi szintű nyelvtudás, kulturális-szociológiai ismeretek, problémamegoldó-és beleérző képesség, precizitás, és ütésálló mentális felkészültség. Ennyi kell, és az ember máris terápiás tolmács…

ÉS MÉG: Élmény fénytörésben – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa – Hírek • Egy kattintásra a boldogságMiért rágódunk?„Átjössz dumálni? Úgy kivagyok…” – Együttes rumináció a baráti kapcsolatban • Jó-e nekünk a nosztalgia?Tények és érzelmek a vitábanHiszem, ha mondomMiből lesz a felnőtt agy? – A serdülőkort nem átvészelni, hanem megérteni kell • Nem elrontották – így született. Az ADHDAgyunk öregedéseDepresszió vagy hormonbetegség? • A PSZICHOTERÁPIÁRÓL – MINDENKINEK • Pszichodinamikus terápiákA munka örömeVirtuális virtuózokLehet-e a függőséget gyógyítani? – 2. rész • „Az okos ember lavórba lógatja a lábát!” Neked főztem, egyél még! – A feeder, aki kórosan „zabáltat” • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A család nőtagját erotizálhatja a súlygyarapodás kiváltása, hiszen jó étkeket tesz az asztalra, örömforráshoz juttatja párját.

De vajon hová vezet ez a folyamat? Milyen hatással van ez a kapcsolatainkra és a gyerekeinkre?

Ezek a gyerekek szenvednek attól, hogy szinte folyamatos kritikában és szidásban részesülnek

Az új vizuális megjelenés igazodik a hagyományos márkaértékekhez, ugyanakkor kifejezően ábrázolja a mai kor gyermekei

Mindenki hisz az általa alkalmazott nevelési módszerekben, és annak előnyeit hangoztatva próbál a szülők segítségére lenni.

Csak játszanak, majd úgyis kinövik? A testvérek közötti erőszak sokkal gyakoribb, mint gondolnánk.