Jelenlegi hely

A lelkiismeret születése

Folyamatos referenciaként működik arra vonatkozóan, hogy mit nem szabad tennünk

 „Ne mondd meg az anyukádnak, hogy kiszöktünk a kerítésen!”

Szerző: 

Nagy különbség van abban, hogyan reagál erre a mondatra egy kétéves kisgyermek, egy ötéves óvodás és egy tizenhat éves serdülő. A kétéves nagy valószínűséggel nem is érti a szándékot, hiszen számára teljesen természetes érzés az, hogy anyukája akkor is mindent lát és tud, ha nincs is éppen jelen. Óvodáskorban már más a helyzet, megjelenik egy feszítő, nyugtalanító érzés, a tiltott tevékenység bűntudatot, lelkiismeret-furdalást okoz, és valószínű, hogy ez olyan terhet tesz a gyermekre, ami miatt végül mégis elmondja az édesanyjának. Serdülőkorban nem kizárt, hogy a szerelmes lány nem érez bűntudatot, ha a szülői tiltás ellenére kiszökik egy lopott órára a barátjával – főleg, ha úgy érzi, hogy túlságosan szigorúak, igazságtalanok vele vagy nem bíznak benne. Ebben a tipikusan lázadó korban már előfordul, hogy a fiatal felülbírálja szülei elvárásait vagy a családi szabályokat.

Ha fejlődéslélektani szempontból vizsgáljuk a lelkiismeret kialakulásának kérdését, láthatjuk, hogy rendkívül komplex, sokszor rejtélyes, nehezen megragadható vagy definiálható jelenségről beszélünk, mely elválaszthatatlan olyan képességektől, mint az önreflexió, az önmonitorozás, a kötődés, az „én” kialakulása, a szabályok belsővé tétele és alkalmazása, a moralitás. Ezek olyan magasrendű – a gondolkodást, a viselkedést és az érzelmi életet irányító – funkciók, melyek nem születnek velünk, fokozatosan alakulnak ki, a tapasztalati tanulás és a környezet reakciói mentén építjük be személyiségünkbe. Természetesen itt sem zárható ki a genetika, hiszen a különböző temperamentumú emberek különböző módon reagálhatnak a környezeti hatásokra; ezért kijelenthetjük, hogy ebben az esetben is a komplex gén-környezet interakció hangolja finomra a lelkiismeret kialakulásának hátterében álló szociális, morális és személyiségbeli tényezőket...

A személyiségfejlődés során a lelkiismeretet olyan útitársnak képzelhetjük el, mely óvodáskorban a külső környezet (elsősorban a szülők) visszajelzései alapján születik, majd fokozatosan belsővé válik. Folyamatos referenciaként működik arra vonatkozóan, hogy mit nem szabad tennünk, hiszen a lelkiismeret-furdalás olyan negatív érzésekkel jár, mint a bűntudat és a szégyen. Felmerülhet az a lélektani folyamatot érintő kérdés is, hogy vajon normális esetben miért „éri meg” a gyermeknek az, hogy ilyen fájdalmas érzéseket éljen át, ahelyett, hogy egyszerűen nem mondja el, csak hogy ne kapjon érte büntetést. Két, egymással összefüggő dolog áll a háttérben: alapként a szülő és gyermeke közötti biztonságos érzelmi kötődés, valamint a szülőnek való megfelelés igénye. A lelkiismeret hajtóereje ugyanis az, hogy a gyerek a szülőt omnipotensnek – vagyis mindenhatónak – látja, ezért mindenáron arra törekszik, hogy megfeleljen neki. Mivel a gyermeki lét önmagában egy kiszolgáltatott pozícióval jár, ez az erős megfelelés független attól, hogy a szülő milyen világnézet szerint, milyen eszközökkel (büntetés, testi fenyítés, jutalmazás), vagy mennyire liberálisan neveli a gyermeket. A megfelelés igénye teljesen tudattalan, és még olyankor is fennáll, amikor a gyermek viselkedése látszólag ellentmond ennek (például hisztizik és hadakozik a szabályok ellen), hiszen ennek a bonyolult szabályozási rendszernek a belsővé válása hosszabb és mélyebb folyamat annál, mint hogy kizárólag az aktuális viselkedésből következtetni lehetne rá.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 1. számában olvasható.

A Mindennapi Pszichológia
2019. október–novemberi számában
ezekről olvashat:

2019 október–november

  • Mi kell ahhoz, hogy szépen írjon egy fiú?

    Ötezer ismétlést is igényelhet egy helytelenül elsajátított mozdulatsor kijavítása a kutatások szerint. Ennek ellenére alap-mozgásformákat egyáltalán nem, vagy nem szakértőktől tanulnak a gyerekek, illetve gyakran nincs elég idejük a tökéletesítésre. Serdülőkről szóló cikksorozatunkban most a finommozgások fejlődésével kapcsolatos praktikus tudnivalókat mutatjuk be: kiderül például, hogy miért írnak szebben a lányok, miként érdemes felkészülni egy zeneórára és mit ér egy edzés, ha fejben végezzük.

  • Éljünk az élet napos oldalán! Az életközépi válság újragondolása – 1.

    „Mi az életem értelme?”, „Mitől vagyok én hasznos ebben a világban?”, „Mit tettem le eddig az asztalra?” A választól függően akár 180 fokos fordulatot is vehet az életünk... A magunknak adott válaszok alapján vagy azt a következtetést vonjuk le, hogy úgy alakult az életünk, ahogy elvártuk, megálmodtuk vagy szerettük volna, vagy éppen nem. Ha a végső következtetés nem kedvező, akkor elégedetlenséget, elkeseredettséget, céltalanságot érezhetünk, melyek mentális, de akár fizikai problémákat is okozhatnak.

  • Elektromágneses túlérzékenység

    Az utóbbi időben növekszik az aggodalom a különféle technológiai újításokkal és az újabbnál újabb mesterséges anyagokkal kapcsolatban. Valószínűleg mindannyian jó pár ilyen aggályt fel tudnánk sorolni: az élelmiszeradalékok, a növényvédőszerek túlzott használata, vagy az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok megjelenése. Ezek közé tartoznak az elektromágneses terekkel (vagy konkrétabban a mobiltelefonokkal, bázisállomásaikkal, a magasfeszültségű távvezetékekkel vagy a közeljövőben bevezetésre kerülő 5G hálózatokkal stb.) kapcsolatos félelmek.

  • A meggyőzés kiskapui

    A sématerápia célja az egészséges felnőtt mód megerősítése. Az ilyen felnőtt készségei: képes felismerni, elismerni, érvényesíteni, adaptívan kielégíteni alap érzelmi szükségleteit; képes mások szükségleteit is figyelembe venni, illetve saját szükségleteinek kielégítését hosszú távú céljai – vagy a másikkal való kölcsönösség fenntartása – érdekében késleltetni; önmagával, élményeivel szemben elfogadó, nehézségeit a közös emberi természet részének és nem másoktól elkülönítő vonásnak tartja. Kedvesen és együttérzéssel képes önmaga felé fordulni.

  • Ha eljön Damoklész...

    A gyógyult kifejezést csak azoknál a pácienseknél használják, akik elérkeztek az ötéves remisszió, azaz a betegség tünetmentességének mérföldkövéhez. Ha arról kérdeznénk őket, mi volt a legnehezebb számukra az elmúlt 5 év alatt, akkor szinte kivétel nélkül a kontrollvizsgálatokat kísérő szorongást említenék, vagy a daganat esetleges kiújulásával kapcsolatos rettegést.

ÉS MÉG: Polihisztor születik – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Komoly kapcsolatra férfi kerestetik...Isten rabságbanMiért nehéz megváltozni?Megbocsássunk-e az ellenünk vétkezőknek? • A tik, a jéghegy csúcsa – Tik-zavarok és társuló problémák gyermekkorban • „Együtt dolgozunk a családtagokkal” – A családterápia • A gyengék ereje – A kisebbségi befolyásolás pszichológiája • A magzat létrejötte és megmaradása: a természet csodájaMit mutat a pupilla? – avagy hogyan segíthet megérteni az emberi döntéshozatal sajátosságait? • „A fizetésemelésnek szaga van” – Beszélgetés Zólyomi Zsolttal • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Van egy kiskamasz gyermeke, akinek folyton kiesnek a kezéből a dolgok és a legértékesebb tárgyakat is képes leverni a lakásban? Higgye el, nem azért csinálja, mert nem hallgat...

A Tourette-zavar (TZ) – vagy korábbi nevén Tourette-szindróma – egy tünetegyüttes, mely spektrumzavarnak tekinthető, és melynek központi tünete az akaratlan hangadás vagy...

Egy hosszú távú vizsgálat alapján egyáltalán nem olyan vészes a helyzet, mint ahogyan azt a korábbi kutatások alapján

Milyen intézkedést várnak el egy jó vezetőtől a csecsemők? A kérdés abszurdnak tűnik, ám egy most végzett kutatásból kiderül, hogy egyáltalán nem az!

Akkoriban a dolgoknak még magától értetődő módon volt tétje, súlya, jelentése.