Jelenlegi hely

A lelkiismeret születése

Folyamatos referenciaként működik arra vonatkozóan, hogy mit nem szabad tennünk

 „Ne mondd meg az anyukádnak, hogy kiszöktünk a kerítésen!”

Szerző: 

Nagy különbség van abban, hogyan reagál erre a mondatra egy kétéves kisgyermek, egy ötéves óvodás és egy tizenhat éves serdülő. A kétéves nagy valószínűséggel nem is érti a szándékot, hiszen számára teljesen természetes érzés az, hogy anyukája akkor is mindent lát és tud, ha nincs is éppen jelen. Óvodáskorban már más a helyzet, megjelenik egy feszítő, nyugtalanító érzés, a tiltott tevékenység bűntudatot, lelkiismeret-furdalást okoz, és valószínű, hogy ez olyan terhet tesz a gyermekre, ami miatt végül mégis elmondja az édesanyjának. Serdülőkorban nem kizárt, hogy a szerelmes lány nem érez bűntudatot, ha a szülői tiltás ellenére kiszökik egy lopott órára a barátjával – főleg, ha úgy érzi, hogy túlságosan szigorúak, igazságtalanok vele vagy nem bíznak benne. Ebben a tipikusan lázadó korban már előfordul, hogy a fiatal felülbírálja szülei elvárásait vagy a családi szabályokat.

Ha fejlődéslélektani szempontból vizsgáljuk a lelkiismeret kialakulásának kérdését, láthatjuk, hogy rendkívül komplex, sokszor rejtélyes, nehezen megragadható vagy definiálható jelenségről beszélünk, mely elválaszthatatlan olyan képességektől, mint az önreflexió, az önmonitorozás, a kötődés, az „én” kialakulása, a szabályok belsővé tétele és alkalmazása, a moralitás. Ezek olyan magasrendű – a gondolkodást, a viselkedést és az érzelmi életet irányító – funkciók, melyek nem születnek velünk, fokozatosan alakulnak ki, a tapasztalati tanulás és a környezet reakciói mentén építjük be személyiségünkbe. Természetesen itt sem zárható ki a genetika, hiszen a különböző temperamentumú emberek különböző módon reagálhatnak a környezeti hatásokra; ezért kijelenthetjük, hogy ebben az esetben is a komplex gén-környezet interakció hangolja finomra a lelkiismeret kialakulásának hátterében álló szociális, morális és személyiségbeli tényezőket...

A személyiségfejlődés során a lelkiismeretet olyan útitársnak képzelhetjük el, mely óvodáskorban a külső környezet (elsősorban a szülők) visszajelzései alapján születik, majd fokozatosan belsővé válik. Folyamatos referenciaként működik arra vonatkozóan, hogy mit nem szabad tennünk, hiszen a lelkiismeret-furdalás olyan negatív érzésekkel jár, mint a bűntudat és a szégyen. Felmerülhet az a lélektani folyamatot érintő kérdés is, hogy vajon normális esetben miért „éri meg” a gyermeknek az, hogy ilyen fájdalmas érzéseket éljen át, ahelyett, hogy egyszerűen nem mondja el, csak hogy ne kapjon érte büntetést. Két, egymással összefüggő dolog áll a háttérben: alapként a szülő és gyermeke közötti biztonságos érzelmi kötődés, valamint a szülőnek való megfelelés igénye. A lelkiismeret hajtóereje ugyanis az, hogy a gyerek a szülőt omnipotensnek – vagyis mindenhatónak – látja, ezért mindenáron arra törekszik, hogy megfeleljen neki. Mivel a gyermeki lét önmagában egy kiszolgáltatott pozícióval jár, ez az erős megfelelés független attól, hogy a szülő milyen világnézet szerint, milyen eszközökkel (büntetés, testi fenyítés, jutalmazás), vagy mennyire liberálisan neveli a gyermeket. A megfelelés igénye teljesen tudattalan, és még olyankor is fennáll, amikor a gyermek viselkedése látszólag ellentmond ennek (például hisztizik és hadakozik a szabályok ellen), hiszen ennek a bonyolult szabályozási rendszernek a belsővé válása hosszabb és mélyebb folyamat annál, mint hogy kizárólag az aktuális viselkedésből következtetni lehetne rá.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 1. számában olvasható.

A Mindennapi Pszichológia
2018 április–májusi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. április–május

  • „Ebből kell kihoznom a maximumot”

    Az évek során rengetegen nekem szegezték a kérdést, hogy kerekesszékkel élhet-e az ember teljes életet – bármit is jelentsen az –, és hogy honnan merítek erőt, mi vitt tovább a baleset után? Kétszínűség lenne azt állítani, hogy az ember élete egy ilyen trauma után nem változik meg, nem lesz nehezebb, de el kell fogadni a megváltoztathatatlant: majdnem meghaltam, de élek.

  • Miért nem járt pszichoterápiába Harry Potter?

    Ha valaki nem ismeri Harry Potter világát, ha nem olvasta s nem látta filmen sem, valószínű, hogy egy-két dolgot mégis tud róla. A történetből Harry olyan kapcsolatait emelem ki, melyek azt mutatják meg, hogyan tudta megőrizni elméjének integritását, épségét, miért nem tört össze és miért nem szorult mentális segítségre az évek során.

  • Filozofáló gyerekek?

    Lehetnek-e bölcsek, szerethetik-e a bölcsességet a gyerekek? A filozófia ugyanis eredetileg a bölcsesség szeretetét jelentette… A filozófia nem olyan, mint például a matematika, ahol gyakran hallunk zseniális csodagyerekekről. Matematikai gyerekzsenik vannak, filozófiai gyerekzsenik nincsenek.

  • „Na, most menjek vagy maradjak?”

    Az évek során rengetegen nekem szegezték a kérdést, hogy kerekesszékkel élhet-e az ember teljes életet – bármit is jelentsen az –, és hogy honnan merítek erőt, mi vitt tovább a baleset után? Kétszínűség lenne azt állítani, hogy az ember élete egy ilyen trauma után nem változik meg, nem lesz nehezebb, de el kell fogadni a megváltoztathatatlant: majdnem meghaltam, de élek.

  • Érzem, ha várom – A test az elmében

    Amikor este mezítláb a hálószobába menet véletlenül belerúgunk a küszöbbe és csillagokat látunk a fájdalomtól, teljesen biztosak vagyunk abban, hogy a fájdalom a lábujjunkban van. Ám egészen konkrétan lokalizálható fájdalmat, viszketést amputáció után is sokan éreznek rövidebb-hosszabb ideig az eltávolított végtagban, ami egyértelműen mutatja azt, hogy a fájdalom az elmében (ha úgy tetszik, az agyban) születik.

  • /ul>

ÉS MÉG: A legreziliensebb ember – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Az önbizalomról – kicsit másképp„Naponta elforintosítjuk a hálánkat” – Interjú Oláh Attila professzorral • Reziliencia – a rugalmas ellenálló képesség Erkölcsi dilemmákA leválásról és az elengedésrőlSzilikon, szeretlek!A végzet asszonyaiMit öröklünk és mit nem? – Genetika/genomika és epigenetika 2. • Metabolikus memóriaTANTUdSZ – egészségnevelés kortárs-oktatássalA tiltott gyümölcs tudományaA mesterséges intelligencia és a pszichológia • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Fontos, hogy a kicsiket felnőtt segítse át a forgalmas útszakaszokon.

Noha a dicséret rendkívül hatékony motivációs eszköz, nem árt, ha a tanárok és a szülők okosan bánnak a szavakkal.

Akik sok időt töltenek kisgyerekek társaságában, feltehetőleg észrevettek már olyan eseményeket, amikor a gyerekek me

Azok a gyerekek, akik olyan korhatáros filmet néztek, amiben fegyverek szerepeltek, egy kísérlet során hosszabb ideig játszottak a nekik adott hatástalanított fegyverrel, és a...

Ha a család együtt tud időt szánni a természet felfedezésére, akkor önmagukról is rengeteget tanulhatnak.

Az utóbbi években több kutatás összefüggést talált a mozgás és az idegrendszer fejlődése között – rövid összefoglalón