A fiatalok természetes tanulási folyamatait vizsgáló Gray szerint nem véletlen, hogy a modern kor gyermekeinek választása leggyakrabban a videojátékokra esik, ha szabadidejüket akarják eltölteni. Úgy véli, a gyerekek ösztönösen tudják, hogy a játék során olyan készségeik fejlődnek, amik elengedhetetlenek a boldoguláshoz a mai világban…

A videojátékokat elsősorban a kikapcsolódás egy újszerű formájának tekintjük, ám ezek a felszín alatt – a „sima” játékhoz hasonlóan – fontos készségeket is fejlesztenek. Játék közben ok-okozati összefüggéseket veszünk észre, taktikákat dolgozunk ki és hajtunk végre, így szinte észrevétlenül fejlesztve számos készségünket. Ezek a játék környezetén kívül is használhatóak és jó szolgálatot tehetnek az iskolában vagy a munkahelyen. A pedagógia néhány haladó szellemű képviselője éppen ezért jelenleg is azon munkálkodik, hogy felhasználja a videojátékok hatásmechanizmusát az oktatásban. Hasonlóan nagy érdeklődés irányul a játékok üzleti, tudományos és civil életben való alkalmazására is (ld. a Gamification-ről szóló cikket 2012/6. számunkban).  

Feszült figyelem

Az elektronikus szórakoztató média képviselői közül leginkább a videojátékokkal kapcsolatban merült fel, hogy pozitívan hathat a kognitív képességek fejlődésére. Kialakításuk felfedezésre biztat és stimulálja az agy jutalmazó központjait, ezáltal folyamatosan fenntartva az érdeklődést. Emellett állandó pszichés erőfeszítést igényel és tanulásra is késztet, hiszen a modern videojátékokban odafigyelnek arra, hogy fokozatosan egyre nehezebb kihívások elé állítsák a játékosokat. Ezeken csak gyakorlással, odafigyeléssel és (önkéntelen) tanulással lehet túljutni.

Szinte minden ilyen játékban szükség van az események szoros követésére és az erőteljes koncentrálásra. Sokuknál – főleg az akciójátékokban – nem mindegy, hogy a játékos milyen gyorsan reagál a helyzetekre. Számos tanulmány mutatta ki, hogy a játékosok figyelmi képességei javulnak, és a rövid távú memóriájuk (avagy „munkamemóriájuk”) is hatékonyabban működik. A „videojáték-generáció” tagjai nemcsak jobban tudják fókuszálni a figyelmüket, hanem jobbak a figyelem megosztásában és könnyebben váltanak a különböző feladatok között is.

Aranykezű játékosok

Habár sokféle akciójáték létezik, közös bennük, hogy nagyon gyorsan kell reagálni a történésekre, és különösen nagy hangsúlyt kap a főszereplő mozgatása. Az irányítás rendkívül összetett, és csak a kontroller, billentyűzet vagy egér összes funkciójának pontos használatával érhető el a kívánt hatás. Így az akciójátékok legkézenfekvőbb fejlesztő hatása a finommotoros mozgásokban érhető tetten (mint az apró kéz- és ujjmozdulatok). Például egy 2007-es kutatásban laporoszkópiás műtéteket végző sebészek teljesítményét hasonlították össze. A hetente legalább 3 órát videojátékozó orvosok és rezidensek 37 százalékkal kevesebb hibát vétettek és 27 százalékkal gyorsabbak voltak, mint a videojátékkal nem játszó társaik. Ezt a keresztmetszeti eredményt később sikerült kísérletes módszerrel is igazolni, azaz bebizonyosodott, hogy a fejlődésért tényleg a videojáték volt a felelős.

 A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 1. számában olvasható.