Jelenlegi hely

A jövő oktatási módszere: a videojáték

A szülők többsége zsigeri ellenszenvet érez a videojátékok iránt

Peter Gray, a Boston College pszichológiaprofesszora egy provokatív felvetéssel állt elő: szerinte a szülőknek meg kellene engednie, hogy a gyermekük annyit játsszon videojátékokkal, amennyit csak akar. 

Szerző: 

 A fiatalok természetes tanulási folyamatait vizsgáló Gray szerint nem véletlen, hogy a modern kor gyermekeinek választása leggyakrabban a videojátékokra esik, ha szabadidejüket akarják eltölteni. Úgy véli, a gyerekek ösztönösen tudják, hogy a játék során olyan készségeik fejlődnek, amik elengedhetetlenek a boldoguláshoz a mai világban…

A videojátékokat elsősorban a kikapcsolódás egy újszerű formájának tekintjük, ám ezek a felszín alatt – a „sima” játékhoz hasonlóan – fontos készségeket is fejlesztenek. Játék közben ok-okozati összefüggéseket veszünk észre, taktikákat dolgozunk ki és hajtunk végre, így szinte észrevétlenül fejlesztve számos készségünket. Ezek a játék környezetén kívül is használhatóak és jó szolgálatot tehetnek az iskolában vagy a munkahelyen. A pedagógia néhány haladó szellemű képviselője éppen ezért jelenleg is azon munkálkodik, hogy felhasználja a videojátékok hatásmechanizmusát az oktatásban. Hasonlóan nagy érdeklődés irányul a játékok üzleti, tudományos és civil életben való alkalmazására is (ld. a Gamification-ről szóló cikket 2012/6. számunkban).  

Feszült figyelem

Az elektronikus szórakoztató média képviselői közül leginkább a videojátékokkal kapcsolatban merült fel, hogy pozitívan hathat a kognitív képességek fejlődésére. Kialakításuk felfedezésre biztat és stimulálja az agy jutalmazó központjait, ezáltal folyamatosan fenntartva az érdeklődést. Emellett állandó pszichés erőfeszítést igényel és tanulásra is késztet, hiszen a modern videojátékokban odafigyelnek arra, hogy fokozatosan egyre nehezebb kihívások elé állítsák a játékosokat. Ezeken csak gyakorlással, odafigyeléssel és (önkéntelen) tanulással lehet túljutni.

Szinte minden ilyen játékban szükség van az események szoros követésére és az erőteljes koncentrálásra. Sokuknál – főleg az akciójátékokban – nem mindegy, hogy a játékos milyen gyorsan reagál a helyzetekre. Számos tanulmány mutatta ki, hogy a játékosok figyelmi képességei javulnak, és a rövid távú memóriájuk (avagy „munkamemóriájuk”) is hatékonyabban működik. A „videojáték-generáció” tagjai nemcsak jobban tudják fókuszálni a figyelmüket, hanem jobbak a figyelem megosztásában és könnyebben váltanak a különböző feladatok között is.

Aranykezű játékosok

Habár sokféle akciójáték létezik, közös bennük, hogy nagyon gyorsan kell reagálni a történésekre, és különösen nagy hangsúlyt kap a főszereplő mozgatása. Az irányítás rendkívül összetett, és csak a kontroller, billentyűzet vagy egér összes funkciójának pontos használatával érhető el a kívánt hatás. Így az akciójátékok legkézenfekvőbb fejlesztő hatása a finommotoros mozgásokban érhető tetten (mint az apró kéz- és ujjmozdulatok). Például egy 2007-es kutatásban laporoszkópiás műtéteket végző sebészek teljesítményét hasonlították össze. A hetente legalább 3 órát videojátékozó orvosok és rezidensek 37 százalékkal kevesebb hibát vétettek és 27 százalékkal gyorsabbak voltak, mint a videojátékkal nem játszó társaik. Ezt a keresztmetszeti eredményt később sikerült kísérletes módszerrel is igazolni, azaz bebizonyosodott, hogy a fejlődésért tényleg a videojáték volt a felelős.

 A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 1. számában olvasható.

 

A Mindennapi Pszichológia
2017 december – 2018 januári számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2017. december – 2018. január

  • Szerencsés természeted van?

    Szerencsés természete van – szoktuk mondani az olyan emberre, aki valahogy mindig a talpára esik, akit nem törnek meg a kudarcok, akinek, bármi történjék is, van ereje és kedve továbblépni. Vajon az effajta szerencsére születni kell? Vagy ezen a téren is igaz, hogy mindenki a maga szerencséjének kovácsa?

  • „Rövid távon az amatőr is szakít”

    Stratégának kell lenni, matematikusnak, tapasztaltnak és fegyelmezettnek – véli a nagyközönség, és inkább távol is marad az online pókertől. Pedig a felsorolt képességek a játéknak csak a 20 százalékát adják, a többi pszichológia és szerencse – mutat rá Bence, akit ma is simán megkopaszthat egy amatőr játékos, bár tíz éve hivatásos pókeres.

  • Lélektelenül – Antiszociális és pszichopátiás személyek a társadalomban

    Az irodalom vagy a filmművészet a pszichopátiás karakter számos hiteles ábrázolásával nyűgözte le – vagy éppen ejtette irtózatba – a közönséget. A lélektelen, mások érzései iránt közömbös, céljaikat számító hidegvérrel elérő, kriminális személyek azonban az antiszociális magatartások spektrumának csak kisebb részét teszik ki. Az amoralitás lólába éppúgy kilóg az autópályán mindenkit leszorító, a mozgássérültek számára fenntartott parkolóba lelkifurdalás nélkül beálló kigyúrt „terepjárós”, mint a kapcsolatról kapcsolatra vándorló, érzelmi és anyagi károkat maga után hagyó sármos házasságszédelgő esetében.

  • Alhasi titkok

    A hétköznapokban akkor érezzük jól magunkat, ha nem veszünk tudomást az alhasban elhelyezkedő szervekről… A szobatisztaságra való szoktatás elfelejtett emlékei ugyanúgy nyomot hagynak az idegrendszerben, mint a kultúra, amelyben felnőttünk – s amely évszázadokig szégyellni- és titkolnivalónak bélyegezte az ürítési funkciókat és a nemiséget. Ám amit tilos szavakba önteni, érthetetlen nyelven kommunikálhat velünk: fájdalom, furcsa érzés, gyenge működés, görcsösség formájában.

  • El tudunk-e képzelni egy fenntarthatóbb világot?

    Mit gondoljunk erről az egész fenntarthatósági történetről, amikor ezer meg ezer egymásnak ellentmondó információ kering körülöttünk, és megbízhatónak feltüntetett tudósok állítanak mindenfélét – és annak pont a szöges ellentétét is? Olyan bonyolultnak látszik az egész, mi pedig olyan elenyészően kicsi fogaskeréknek tűnünk a nagy rendszerben.

  • Életveszélyben: családi vállalkozások

    Reneszánsza van a kisméretű, illetve a családi vállalkozásoknak, ámulatba esünk a semmiből született „minicégek” láttán, csodáljuk, amikor valaki a maga erejéből hozta létre… A legtöbb mikrovállalkozás nem a tudatosan hosszú távú tervezés eredményeként jött létre – ez bennük egyébként a szép –, hanem valamiből való menekülésként. Szabadságkeresés, önmegvalósítás, a függetlenség iránti nagyon rokonszenves igény volt a háttérben – később azonban éppen e faktorok válnak majd a fenntarthatóság és a növekedés akadályává

ÉS MÉG: Szerencse – holtomiglan – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Introvertáltak egy zajos világbanA játékká varázsolt matematika. Dienes Zoltán pszichobiográfiája • A szerencse bűvöletében„Az isteni szikra csak az agyi neuronjaink játéka” • Péntek 13A csimpánzok okosabbak a gyerekeknél? A „Homo Technicus” születése • „Hogyan mondjam el neked?”Rangok és szerepek az iskolai osztályban – egy iskolapszichológus szemével • Újragondolt engedelmesség – Mit tudtunk meg valójában a Milgram-kísérletből? • Zaklatás vagy udvarlás?Orvosként a menekülttáborban – börtöngyakorlattal • Állati függőségek • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Noha a dicséret rendkívül hatékony motivációs eszköz, nem árt, ha a tanárok és a szülők okosan bánnak a szavakkal.

Akik sok időt töltenek kisgyerekek társaságában, feltehetőleg észrevettek már olyan eseményeket, amikor a gyerekek me

Azok a gyerekek, akik olyan korhatáros filmet néztek, amiben fegyverek szerepeltek, egy kísérlet során hosszabb ideig játszottak a nekik adott hatástalanított fegyverrel, és a...

Ha a család együtt tud időt szánni a természet felfedezésére, akkor önmagukról is rengeteget tanulhatnak.

Az utóbbi években több kutatás összefüggést talált a mozgás és az idegrendszer fejlődése között – rövid összefoglalón

Hogyan lehetséges, hogy meglehetősen pontosan felismerjük beszélgetőtársunk érzelmi állapotát?