Jelenlegi hely

Nyolcezer méterrel a lehetőségek fölött

Ma is ugyanaz motiválja, amiért életében először, kilencévesen hegyet akart mászni: hogy képet alkothasson a fejében

Andy Holzer vakon született. Nem álmodik látásról, inkább arról, hogy megmássza a Mount Everestet. Számára nem is elérhetetlen magasságokról fantáziál, hiszen már háromszor járt életében 8 ezer méter fölött. Ez az osztrák férfi ugyanis hegymászó, és nem is akármilyen. 47 éves korára meghódította hat kontinens legmagasabb csúcsait – már csak az ázsiai van hátra. 

Szerző: 

De egyáltalán hogyan mászik? Hogy válhatott valaki világhírű hegymászóvá, aki nem is lát? Hogyan képes megjegyezni és feldolgozni olyan hatalmas mennyiségű, tapintás útján beérkező adatot, ami egy ezerméteres sziklafal elképzeléséhez szükséges? – soroltam a kérdéseket. Andy úgy felel, ez nem okoz gondot, nem megerőltető. Mivel ő nem lát, agyának több energiája marad arra, hogy más érzékszerveinek jelzéseire figyeljen. Tíz ujja szkennerként működik, s mászás közben hangokat ad ki vagy kavicsokat dob a szikla felé, hogy a visszhang alapján tájékozódjon – s amikor denevérembernek nevezem, ő csak nevet: „Pontosan!” Amikor azt kérdezem, fél-e a magasságtól, egyáltalán érzi-e, milyen mélység van alatta, ha nem lát? Azt mondja, ezt gyakran megkérdezik tőle előadásain. Kedvenc szokása ilyenkor az, hogy visszakérdez: „Képzeld el, hogy nyitott szemmel felmászol ezer méterre, majd becsukod a szemed. Na, most már nem félsz?” Andy Magyarországon még nem tartott előadást – maga is meglepődik egy pillanatra, hogy sosem járt a szomszédos országban. Megígéri, hogy hamarosan ide is ellátogat – ha nem is a hegyek miatt.

Az interjú előtt egy döbbenetes videót láttam Andyől. Egy film kedvéért együtt másztak Erik Weihenmayerrel – szó szerint vak vezetett világtalant. Erik szintén vak, és profi hegymászó – Andyn kívül a világon az egyetlen, aki a legnehezebb terepekre is felmerészkedik. Ez volt az első és egyetlen hasonló mutatvány a hegymászás történetében. Andy később elmondta, csak az zavarta, hogy nem tudta megkérdezni a mögötte mászó Eriktől, merre van a kulacsa – egyébként imádta a közös túrát. A lapos szakaszokon Andy apró köveket hajigált, hogy hallja, merre vannak nagyobb hasadékok, míg Erik egy speciális bottal tapogatta ki a biztonságos utat. Közben folyamatosan beszéltek egymáshoz és megosztották az információkat. Félúton cseréltek, ki vezesse a másikat a meredek szakaszokon. Andy vezetni és követni is szeret – azt mondja, attól függ, ki a partnere.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2013. 6. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 október–novemberi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. október–november

  • A játék szabaddá tesz

    A játék olyannyira természetes velejárója az életünknek, hogy ritkán gondolkodunk el gazdagságán és mélységein – pedig csodálatos birodalomra látunk rá, ha górcső alá vesszük! Nemcsak a gyermekek, minden ember játszik – életkortól, fizikai és mentális korlátoktól függetlenül. Lehet, hogy különböző módokon, de mindenki játszik. És az állatok is, nemcsak az emberek.

  • Sikeres párkapcsolatok

    Mi a siker? Nézetem szerint az, ha olyan életet élhetünk, amit élni szeretnénk. Ez a definíció kellően konkrét, de mégis tág teret ad valamennyiünknek, hogy ki merjük mondani, milyen az az élet, amit élni szeretnénk a mezei hétköznapokon. A párkapcsolati siker ugyanis sosem az ünnepnapok eposzi nagyságában keresendő – az legfeljebb apró tükör lehet –, hanem a mindennapok szürke forgatagában, amit a legdrágább kincsünkkel mérünk: a közösen megélt és nem csupán leélt idővel.

  • A művi abortusz hatása a párkapcsolatra

    Párkapcsolatunkban optimálisan azt éljük meg, hogy a másik támogatást, érzelmi támaszt nyújt a nehézségek megoldásához – de mi van akkor, ha a probléma magából a kapcsolatból fakad, és annak jövőjét érinti? Ha elfogadjuk, hogy egy párkapcsolatba a partnerek különböző személyes preferenciákkal, hiedelmekkel, erkölcsi megfontolásokkal, vágyakkal és elvárásokkal érkeznek, érthető, hogy egy nem várt várandósságról hozott döntés a konfliktusok forrása lehet, hisz ez az érzelmileg rendkívül telített téma egyszerre érinti a két fél egymáshoz való viszonyát és a fejlődő magzathoz való kötődésüket.

  • Jóga – út az egyéni szabadság és jóllét legmagasabb foka felé

    A jóga segítségével gyakorolható, hogy az „automata vezérlés” álmából hogyan lehet felébredni, hogyan lehet tudatosítani hétköznapi helyzetekben is az érzelmeket, gondolatokat, és ezáltal hogyan lehet szabadabb döntést hozni… Az öntudatosság és önszabályozás preventív (és terápiás) hatását aknázza ki a manapság annyira divatos mindfulness is, ami szintén az indiai filozófiából származik, és a meditáció mellett jógás testgyakorlatok is szerves részét képezik programjának…. Az öntudatosság melletti másik fontos mentális fejlesztő hatása az önismeret.

  • Betegség-e a pszichopátia?

    Az antiszociális megnyilvánulások legsúlyosabb formája a pszichopátia, amire a legújabb idegtudományi kutatások alapján úgy is tekinthetünk, mint egy súlyos mentális zavarra, ami genetikailag erősen meghatározott biológiai adottságok és hátrányos környezeti tényezők összjátékaként alakul ki. Tudományos vizsgálata jelentősen gazdagítja tudásunkat az érzelmek szocializációban betöltött szerepéről és az empátia működéséről.

ÉS MÉG: Egy félrecsúszott pulóver – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Igazságosabb gazdaság? A félelem és szorongás VR-re megy?Mit tesz velünk a szerelem?Randi a technoszexuális űrkorbanHogyan szeret a kutya?A policisztás-ovárium szindróma (PCOS) lelki terheiStresszevés, új megvilágításban Vélemények az alternatív medicináról – Reflexiók egy kutatás eredményeire • Hiszem, ha látom? • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!