Jelenlegi hely

Bolhából elefántot… – avagy hogyan (ne) vitatkozzunk?

Mindannyiunkon képes elhatalmasodni az érzelmi cunami

A destruktív vita során az egyén az erejét fitogtatja... Gyakori jelenség, hogy az egyik fél nem engedi szóhoz jutni a másikat, vagy múltbéli sérelmeket emlegetnek, ráadásul olyanokat, amiket egyszer már sikerült tisztázni. Az ilyen vita kivétel nélkül árt a kapcsolatnak. 

Szerző: 

Ha két vagy több ember él együtt, teljesen természetes, hogy vannak viták, súrlódások, hiszen mások az igényeink, mások az elvárásaink. Vita nélkül nincs párkapcsolat sem. Hogy ezektől félünk-e, hogy megfelelő módon tudjuk-e kezelni, az valójában csak rajtunk múlik.

Vegyünk két példát, s nézzük meg, milyen a destruktív és milyen konstruktív vita. Az első esetben egy nő, aki nem tudta befejezni határidős munkáját, otthon az első adandó alkalommal beleköt a párjába és lehordja a sárga földig. A férfi erre elrohan otthonról. A második esetben egy férfi, aki több törődésre, odafigyelésre vágyik, kiselőadást tart a helyes mosogatás módozatairól. De átmehet konstruktív vitába, ha a nő ezek után megkérdezi: „És igazából mi a gond?”

Ilyen esetek bárkivel megtörténhetnek, mert mindannyiunkon képes elhatalmasodni az érzelmi cunami. Az ember érzelmei épp olyanok, mint a palackba zárt hélium: arra törekszenek, amerre utat tudnak törni maguknak. A vita, a veszekedés is ott talál utat, ahol a legkisebb az ellenállás. Első esetünkben a nő nem a projektpartnert hívja fel,, hogy menjenek a pokolba a határidejükkel, hanem a férjén, aki a legközelebb áll hozzá tölti ki dühét, akiről tudja, hogy ezt is el fogja viselni. Munkahelyén ugyanez talán az állásába kerülne. A második történetben a férfiban felgyülemlett érzelmi csalódás – hogy nem kapja meg a kellő figyelmet – az első apró, vitára alkalmas dolgot (a mosogatást) felkapja és szikraként gyújtja lángra.

A párkapcsolati vitával kapcsolatban leggyakrabban két kérdés szokott felmerülni: a „Miért vitatkoztok folyton?” és a „Ti sosem vitatkoztok?”. Miután vita nélküli párkapcsolat nem létezik, a két kérdés helyesen inkább így hangozna: „Ti mindig destruktívan vitatkoztok?” – „Ti annyira jól tudtok konstruktívan vitatkozni! Hogy csináljátok?”

 A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2013. 5. számában olvasható!

A Mindennapi Pszichológia
2019 február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2019 február–március

  • Káosz a nevelési elvekben

    Elgondolkodtató, hogy napjainkban mennyire eszköztelenek a szülők a gyereknevelésben. Modern társadalmunkban már jó ideje nem kapnak előregyártott értékrendszert, a régi elvekben pedig már nem hisznek. Sokan a zsigereikben érzik, gyerekként mennyit szenvedtek a főként megfélemlítésre és az érzések elnyomására építő nevelés miatt. Meg is fogadták, hogy ők ilyet soha! A kiélezett konfliktushelyzetek és az eszköztelenség azonban mégis oda vezet, hogy minden fogadalmuk ellenére a régi módszerhez folyamodnak.

  • Függetlenség – mindenekfelett

    A túlhangsúlyozottan független ember gyakran nem is a közelségtől való félelem miatt szenved, hiszen ezeket a helyzeteket aktívan elkerüli. Nem szívesen ígérkezik el például előre egyezetetett baráti találkozókra vagy randira, szereti az utolsó pillanatig fenntartani, mikor tud menni – azzal, ha elígérkezne, csorbulna függetlenség-érzése. Sokszor a munkára hivatkozik és így is éli meg: „nem tudom, mikor végzek”. Ha elköteleződne, a saját feladatait kellene a találkozóhoz igazítani, és ezen a ponton élné meg, hogy szabadsága korlátozott

  • Ártalmas környezet vagy ártalmas gondolat? – Vitatott környezeti betegségek

    Létezik a környezeti faktorokhoz kapcsolt panaszoknak egy olyan csoportja, amelyek esetében tudományosan nem elfogadott az ok-okozati összefüggés, a páciensek azonban mégis meg vannak győződve arról, hogy kínzó tüneteik, megromlott egészségi állapotuk mögött a modern, urbánus környezet valamely eleme áll: az elektromágneses terek, egyes illatos/kellemetlen szagok (pl. parfümök, tisztítószerek, friss papír), a mindennapos zaj (pl. a légkondicionáló berregése, a papír zizegése) vagy bizonyos épületekben való tartózkodás.

  • Hogyan éljük túl a munkahelyi terrort?

    A munkahely világa éppen olyan színpad, mint az élet összes más területe. Mindenki színész, aki illúziót kelt, és egyben néző is, aki mások és a saját(!) előadását vagy annak egy részét figyeli – és olykor elhiszi. E színházban a bántó hangvétel, a mentális terror is a „művészi kelléktár” része. Mi áll az arrogancia hátterében? Hogyan lehetünk védettek az elszabadult vezető lélektani ámokfutásával szemben?

  • Karmaváltás – egyedül 3 gyerekkel és az autizmussal Indiában

    A nyáron váratlanul, mesébe illő módon, adódott egy lehetőségünk, hogy egy jó hírű indiai Guru, mint második fehér pácienseket, fogadná az autizmussal élő gyermekeimet és vállalja, hogy meggyógyítja őket... Az autizmus és az értelmi fogyatékosság nem betegségek, ezért nem is gyógyíthatók. A Guru mégis azt mondja, tud segíteni. Megváltoztatja a karmájukat… Hív India. Az új életet, az új jövőt választom. Megér egy évet az életemből, még ha életem legnehezebb éve is lesz, hogy jobb jövője lehet a gyerekeimnek… Nem állítom, hogy nem félek. De erősebb az az érzés, hogy mennem kell…

ÉS MÉG: A piros vödör – A főszerkesztő előszava  A pszichológia világa  Tudom, mit tudsz – avagy a csecsemők tudatelméleti képességei • Teljesítményszorongás  Te hogyan szakítasz? Eltűnés, jegelés, kispadoztatás  Miben segíthetnek a cuki nyuszik?Stresszelek, ezért fáj a fejem… fáj a fejem, ezért stresszelek  Szívközelben a virtuális valóság (VR)  Mítoszok és tévhitek az öngyilkosságról  Lehet-e a függőséget gyógyítani? Függőség és társadalom  „Legyőzni a másikat nagyon könnyű – meggyőzni sokkal nehezebb” • A lehetetlen illúziója Kongresszusok, konferenciákA pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Nem jön se elbocsátó szép üzenet, sem elköszönés, sem magyarázat...

Kétségbeesésében kiállhatatlanná válik, „eltolja magától” a másikat, miközben létfontosságú számára, hogy tartozzék valakihez...

A függő ember elsődleges törekvése, hogy szoros kapcsolatban lehessen a számára fontos személlyel, legyen az szülő vagy barát, a párja vagy akár a gyermeke. Ennek érdekében...

A párválasztással kapcsolatban rengeteg íratlan szabályunk van, mely „előírja”, mi illendő és elfogadható környezetünk számára – ilyen például az idősebb férfi, fiatalabb nő...

A szerelem olyan felfokozott érzelmi állapot, amikor a szerelmes tudatát egy másik ember képe és a vele kapcsolatos emlékek, fantáziák töltik ki, testi és lelki tulajdonságait...

A nőkhöz képest nagyon kevés kutatás foglalkozik a férfiak oldaláról a terhességmegszakításra adott érzelmi reakciókkal, annak pszichés következményeivel.