Jelenlegi hely

Hogyan kezeljük gyermekeink indulatait?

A szülő, a gondozó viselkedése, megnyugtató képessége sokat javíthat azon, hogy a gyermek hogyan tud alkalmazkodni a világban.

Elsőként mindenképpen szögezzük le, egyáltalán nem biztos, hogy egy szülő mindig, minden körülmények között megfelelően viszonyul gyermeke indulataihoz – jobban járunk, ha belátjuk s „belekalkuláljuk”: néha bizony hibáz(hat)unk…

Szerző: 

A babák már születésükkor nagyon eltérően reagálnak a külvilág ingereire, vagyis különböznek abban, hogy alapvetően nyugodtak, vagy állandóan zavarja-e őket valami. A gyerekek is tanulják az indulatkezelést…

A temperamentumkutatások megkülönböztetnek könnyű és nehéz csecsemőt. A leglátványosabb eltérés abban mutatkozik, hogy mennyire könnyen tud alkalmazkodni a napi ritmushoz, az új helyzetekhez, milyen a válaszküszöbe, milyen erősségű inger képes nála választ kiváltani, és általában mennyire barátságos. Míg a „könnyű” csecsemők viszonylag jól alkalmazkodnak, kisebb ingerekre nem reagálnak és általában barátságosak, addig a „nehéz” babáknak nehezebben megy az alkalmazkodás, alacsony az ingerküszöbük, s ebből kifolyólag barátságtalanabbak is. Állandó sírásukkal sokszor a kétségbeesésbe kergetik szüleiket.

Rengeteg kutatás próbált választ találni arra, mi állhat ennek hátterében. Bizonyítható, hogy a komplikáció nélkül született, egészséges babáknál az enyhébb stresszre adott kortizol-válasz és a viselkedéses válasz egy idő után szétválik – azaz ezek a csecsemők képesek megnyugtatni magukat vagy reagálni a megnyugtatásra, míg a komplikációval születetteknél a kisebb ingerekre is ugyanolyan heves sírás a válasz, mint a nagyobb stresszre, és nagyon nehéz megnyugtatni őket. Ez jelzi azt, hogy az indulat kezelésében már a születés után jelen van egy moduláló funkció – amit részben az anya végez, részben a gyermek. A csecsemő legkorábbi viselkedéses, önmegnyugtató megnyilvánulása a cumi- vagy az ujjszopás.

A diszkomfortérzésre – legyen annak oka akár külső, akár belső inger – a kisbaba valamilyen viselkedéses választ ad: nyöszörög, heves sírásba kezd, kalimpál a kezével és a lábával. Jelzi, hogy valami nem jó… A nehezen megnyugtatható gyermekek esetében az anyák gyakran óhatatlanul azt érzik, hogy ők elégtelenek, képtelenek ellátni az anyai funkciókat – s a gyermek pár hetes korában roskadtan ülnek az ágy szélén, hogy „én nem ilyen lovat akartam”. A kutatások azonban azt bizonyították, sokat lehet segíteni, ha az ilyen elkeseredett anyáknak elmagyarázzák, hogy a „hiba nem az ő készülékükben van”, hanem a gyermek ilyennek született. El kell fogadni, hogy a szélsőségesen nehéz csecsemők első 2-3 hónapját leginkább túl kell élni – és közben folyamatosan kísérletezni avval, hogy mi is jó nekik.

De mi is jó nekik? Lehetséges, hogy a külvilág ingereire nagyon érzékenyen reagáló gyermek kevésbé lesz ingerlékeny, ha csendes környezetbe, egy halk családba születik. Ám ha az ilyen családba egy energikus, állandó ingerekre vágyó gyermek érkezik, elképzelhető, hogy a saját hangjával teremt magának ingergazdag környezetet… Ugyanakkor lehet, hogy egy ingerekre érzékeny csecsemő a város zaját is nehezen viseli, s a családnak lábujjhegyen kell járnia körülötte. Minden apró zajra felébred, és heves sírásba kezd. Ebben a környezetben viszont a könnyű csecsemő vidáman és barátságosan éldegél. Érdemes hát a lehetőségekhez képest kísérletezni azzal, hogy mi jó a gyermekünknek – persze szem előtt tartva: a cél nem az, hogy minden diszkomfortérzést kiváltó ingert kizárjunk az életéből, hanem fokozatosan adagolva hozzá kell szoktatnunk ezekhez.

Valahogy így működik az anyai megnyugtatás is. Az a helyes magatartás, ha hanghordozásban, hangmagasságban, mimikában, gesztusokban igyekszünk felvenni a gyermek pillanatnyi érzelmeihez közel álló állapotot, és abból az alapállásból próbáljuk hozzásegíteni a megnyugváshoz. Ha képesek vagyunk így „közelíteni” a gyermek érzelmi állapotához, egyben arra is tanítjuk, hogy majd idősebb korában képes legyen felismerni és nevet adni az érzelmeinek, s szabályozni azokat. Ám ha a sikertelenségtől feszültek leszünk, azt megérzi, s feszültsége tovább fokozódik

 A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2013. 5. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 december – 2019 januári számában
ezekről olvashat:

2018 december – 2019 január

  • Mit kockáztatsz?

    A mai kor embere irtózik a kellemetlenségektől, és – távoli őseivel ellentétben – a mindennapi életben nem is kell veszélyeket vállalnia. S mivel nem tud megküzdeni semmiért, az igazi öröm lehetőségét is elveszítette, írja Konrad Lorenz A civilizált emberiség nyolc halálos bűne című könyvében. Az emberi életet régebben jellemző „nagyszabású hullámhegyekből és -völgyekből alig észlelhető fodrozódás” lett. Ám rengetegen vannak, akik nem elégszenek meg a „fodrozódással”, és önként – ráadásul úgy tűnik, teljesen értelmetlenül – rendkívül kockázatos cselekvésekre vállalkoznak.

  • Párkapcsolati tojáshéjtánc – avagy borderline partnerrel az élet

    A párkapcsolat egy borderline személyiségzavarban szenvedő emberrel leginkább valamiféle tojáshéjtáncként írható le. Partnerének ugyanis olyan feszültségekre és kapcsolati történésekre kell felkészülnie, amelyek nem kevés szenvedést okozhatnak. A viharos párkapcsolati események hátterében (elsősorban) a borderline fél – és valamennyire partnere – korai kötődésbeli és alapvetően kedvezőtlen kapcsolati tapasztalatai állnak.

  • Aikido testnek és léleknek – a béke harcművészete

    A harcművészet szó hallatán gyakran az agresszió, a sérülések jutnak eszünkbe. De létezik egy harcművészeti ág, mely kifejezetten a békét, a nem ártást hirdeti, miközben mégis egy hatékony önvédelmi technika. Az aikidózás elősegíti a testi egészség megtartását, ugyanakkor a lélekre, pszichére gyakorolt hatásai olyan sokrétűek, hogy egyes esetekben már akár hatékonyabb lehet, mint egy pszichoterápia.

  • Rejtett üzenetek a társalgásban

    A rejtett jelentések születésének igazi terepe a társalgás világa. A társalgás sok mindent megmutat arról, milyen emberek is vagyunk – feszültek vagy lazák, körülményesek vagy rámenősek; arról, hogy mi is fontos számunkra, milyen az általános értékrendünk, s épp most a szendvics fontosabb számunkra vagy egy fiú érdeklődő tekintete; és arról is, aktuálisan milyen érzelmi állapotban vagyunk.

  • Virtuális valósággal a medve ellen

    „Hova futsz?” „Üldöz a medve!” – kiáltja kétségbeesetten az emberünk. „Milyen medve?” – hangzik a kézenfekvő kérdés. Főhősünk megáll, hátranéz – és nem ért semmit. „Ha nincs medve, nem kell futni” – gondolja, ugyanakkor érzi testében azt a feszültséget, amely vagy harcra, vagy futásra kényszerítené. Feszült, de fogalma sincs arról, miért.

ÉS MÉG:Mese egy szelfiről – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Döntés, választás, sors„A tökéletesség kényszerében élünk” • Anyád lehetnék – Korkülönbség a párkapcsolatban • Függés és függetlenségMi uraljuk a játékot – vagy a játék ural minket? Gyermekek a videojátékok bűvkörében • A ruha teszi – vagy nem teszi – az embert?Tekintsünk máshogy (is) a depresszióra! A karácsonyi nagy zabálás társadalomlélektanaA kávézás pszichológiája • Nézzünk a szavak mögé • Formát adni a lehetetlennek • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Amikor ugyanis eszik, ő győzi le a világot, ellenkező esetben a világ győzi le őt. És ez hatalmas különbség.

A különböző interaktív alkalmazások között is a videojátékok a legvonzóbbak, s egyre több szülő fél attól, hogy gyermeke függővé válhat, vagy esetleg már azzá is vált.

2014 decemberében szívmelengető interjú ismertette meg olvasóinkat a Honvéd Kórház Koraszülött Centrumának  munkájával, a pici babák életének megmentéséért folytatott...

Mindez azt jelenti, hogy ezek a gyerekek fokozott mértékben ki vannak téve a szívbetegség, a rák vagy a cukorbetegség

A nőkhöz képest nagyon kevés kutatás foglalkozik a férfiak oldaláról a terhességmegszakításra adott érzelmi reakciókkal, annak pszichés következményeivel.

Válás, elhagyás, mostoha, szerencsétlen sorsú gyerekek, lojalitáskonfliktusok… Asszociációk, melyek eszünkbe jutnak, ha meghalljuk a szót: mozaikcsalád.