Jelenlegi hely

Hogyan kezeljük gyermekeink indulatait?

A szülő, a gondozó viselkedése, megnyugtató képessége sokat javíthat azon, hogy a gyermek hogyan tud alkalmazkodni a világban.

Elsőként mindenképpen szögezzük le, egyáltalán nem biztos, hogy egy szülő mindig, minden körülmények között megfelelően viszonyul gyermeke indulataihoz – jobban járunk, ha belátjuk s „belekalkuláljuk”: néha bizony hibáz(hat)unk…

Szerző: 

A babák már születésükkor nagyon eltérően reagálnak a külvilág ingereire, vagyis különböznek abban, hogy alapvetően nyugodtak, vagy állandóan zavarja-e őket valami. A gyerekek is tanulják az indulatkezelést…

A temperamentumkutatások megkülönböztetnek könnyű és nehéz csecsemőt. A leglátványosabb eltérés abban mutatkozik, hogy mennyire könnyen tud alkalmazkodni a napi ritmushoz, az új helyzetekhez, milyen a válaszküszöbe, milyen erősségű inger képes nála választ kiváltani, és általában mennyire barátságos. Míg a „könnyű” csecsemők viszonylag jól alkalmazkodnak, kisebb ingerekre nem reagálnak és általában barátságosak, addig a „nehéz” babáknak nehezebben megy az alkalmazkodás, alacsony az ingerküszöbük, s ebből kifolyólag barátságtalanabbak is. Állandó sírásukkal sokszor a kétségbeesésbe kergetik szüleiket.

Rengeteg kutatás próbált választ találni arra, mi állhat ennek hátterében. Bizonyítható, hogy a komplikáció nélkül született, egészséges babáknál az enyhébb stresszre adott kortizol-válasz és a viselkedéses válasz egy idő után szétválik – azaz ezek a csecsemők képesek megnyugtatni magukat vagy reagálni a megnyugtatásra, míg a komplikációval születetteknél a kisebb ingerekre is ugyanolyan heves sírás a válasz, mint a nagyobb stresszre, és nagyon nehéz megnyugtatni őket. Ez jelzi azt, hogy az indulat kezelésében már a születés után jelen van egy moduláló funkció – amit részben az anya végez, részben a gyermek. A csecsemő legkorábbi viselkedéses, önmegnyugtató megnyilvánulása a cumi- vagy az ujjszopás.

A diszkomfortérzésre – legyen annak oka akár külső, akár belső inger – a kisbaba valamilyen viselkedéses választ ad: nyöszörög, heves sírásba kezd, kalimpál a kezével és a lábával. Jelzi, hogy valami nem jó… A nehezen megnyugtatható gyermekek esetében az anyák gyakran óhatatlanul azt érzik, hogy ők elégtelenek, képtelenek ellátni az anyai funkciókat – s a gyermek pár hetes korában roskadtan ülnek az ágy szélén, hogy „én nem ilyen lovat akartam”. A kutatások azonban azt bizonyították, sokat lehet segíteni, ha az ilyen elkeseredett anyáknak elmagyarázzák, hogy a „hiba nem az ő készülékükben van”, hanem a gyermek ilyennek született. El kell fogadni, hogy a szélsőségesen nehéz csecsemők első 2-3 hónapját leginkább túl kell élni – és közben folyamatosan kísérletezni avval, hogy mi is jó nekik.

De mi is jó nekik? Lehetséges, hogy a külvilág ingereire nagyon érzékenyen reagáló gyermek kevésbé lesz ingerlékeny, ha csendes környezetbe, egy halk családba születik. Ám ha az ilyen családba egy energikus, állandó ingerekre vágyó gyermek érkezik, elképzelhető, hogy a saját hangjával teremt magának ingergazdag környezetet… Ugyanakkor lehet, hogy egy ingerekre érzékeny csecsemő a város zaját is nehezen viseli, s a családnak lábujjhegyen kell járnia körülötte. Minden apró zajra felébred, és heves sírásba kezd. Ebben a környezetben viszont a könnyű csecsemő vidáman és barátságosan éldegél. Érdemes hát a lehetőségekhez képest kísérletezni azzal, hogy mi jó a gyermekünknek – persze szem előtt tartva: a cél nem az, hogy minden diszkomfortérzést kiváltó ingert kizárjunk az életéből, hanem fokozatosan adagolva hozzá kell szoktatnunk ezekhez.

Valahogy így működik az anyai megnyugtatás is. Az a helyes magatartás, ha hanghordozásban, hangmagasságban, mimikában, gesztusokban igyekszünk felvenni a gyermek pillanatnyi érzelmeihez közel álló állapotot, és abból az alapállásból próbáljuk hozzásegíteni a megnyugváshoz. Ha képesek vagyunk így „közelíteni” a gyermek érzelmi állapotához, egyben arra is tanítjuk, hogy majd idősebb korában képes legyen felismerni és nevet adni az érzelmeinek, s szabályozni azokat. Ám ha a sikertelenségtől feszültek leszünk, azt megérzi, s feszültsége tovább fokozódik

 A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2013. 5. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 október–novemberi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. október–november

  • A játék szabaddá tesz

    A játék olyannyira természetes velejárója az életünknek, hogy ritkán gondolkodunk el gazdagságán és mélységein – pedig csodálatos birodalomra látunk rá, ha górcső alá vesszük! Nemcsak a gyermekek, minden ember játszik – életkortól, fizikai és mentális korlátoktól függetlenül. Lehet, hogy különböző módokon, de mindenki játszik. És az állatok is, nemcsak az emberek.

  • Sikeres párkapcsolatok

    Mi a siker? Nézetem szerint az, ha olyan életet élhetünk, amit élni szeretnénk. Ez a definíció kellően konkrét, de mégis tág teret ad valamennyiünknek, hogy ki merjük mondani, milyen az az élet, amit élni szeretnénk a mezei hétköznapokon. A párkapcsolati siker ugyanis sosem az ünnepnapok eposzi nagyságában keresendő – az legfeljebb apró tükör lehet –, hanem a mindennapok szürke forgatagában, amit a legdrágább kincsünkkel mérünk: a közösen megélt és nem csupán leélt idővel.

  • A művi abortusz hatása a párkapcsolatra

    Párkapcsolatunkban optimálisan azt éljük meg, hogy a másik támogatást, érzelmi támaszt nyújt a nehézségek megoldásához – de mi van akkor, ha a probléma magából a kapcsolatból fakad, és annak jövőjét érinti? Ha elfogadjuk, hogy egy párkapcsolatba a partnerek különböző személyes preferenciákkal, hiedelmekkel, erkölcsi megfontolásokkal, vágyakkal és elvárásokkal érkeznek, érthető, hogy egy nem várt várandósságról hozott döntés a konfliktusok forrása lehet, hisz ez az érzelmileg rendkívül telített téma egyszerre érinti a két fél egymáshoz való viszonyát és a fejlődő magzathoz való kötődésüket.

  • Jóga – út az egyéni szabadság és jóllét legmagasabb foka felé

    A jóga segítségével gyakorolható, hogy az „automata vezérlés” álmából hogyan lehet felébredni, hogyan lehet tudatosítani hétköznapi helyzetekben is az érzelmeket, gondolatokat, és ezáltal hogyan lehet szabadabb döntést hozni… Az öntudatosság és önszabályozás preventív (és terápiás) hatását aknázza ki a manapság annyira divatos mindfulness is, ami szintén az indiai filozófiából származik, és a meditáció mellett jógás testgyakorlatok is szerves részét képezik programjának…. Az öntudatosság melletti másik fontos mentális fejlesztő hatása az önismeret.

  • Betegség-e a pszichopátia?

    Az antiszociális megnyilvánulások legsúlyosabb formája a pszichopátia, amire a legújabb idegtudományi kutatások alapján úgy is tekinthetünk, mint egy súlyos mentális zavarra, ami genetikailag erősen meghatározott biológiai adottságok és hátrányos környezeti tényezők összjátékaként alakul ki. Tudományos vizsgálata jelentősen gazdagítja tudásunkat az érzelmek szocializációban betöltött szerepéről és az empátia működéséről.

ÉS MÉG: Egy félrecsúszott pulóver – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Igazságosabb gazdaság? A félelem és szorongás VR-re megy?Mit tesz velünk a szerelem?Randi a technoszexuális űrkorbanHogyan szeret a kutya?A policisztás-ovárium szindróma (PCOS) lelki terheiStresszevés, új megvilágításban Vélemények az alternatív medicináról – Reflexiók egy kutatás eredményeire • Hiszem, ha látom? • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Mindez azt jelenti, hogy ezek a gyerekek fokozott mértékben ki vannak téve a szívbetegség, a rák vagy a cukorbetegség

A nőkhöz képest nagyon kevés kutatás foglalkozik a férfiak oldaláról a terhességmegszakításra adott érzelmi reakciókkal, annak pszichés következményeivel.

Válás, elhagyás, mostoha, szerencsétlen sorsú gyerekek, lojalitáskonfliktusok… Asszociációk, melyek eszünkbe jutnak, ha meghalljuk a szót: mozaikcsalád.

Tasi Kriszta az ország legszegényebb településein dolgozik pszichológusként, a körülmények miatt kénytelen unortodox

A fiatal felnőttkor egyik embert próbáló feladata a szülőktől való fizikai és érzelmi eltávolodás, az optimálisnak tűnő távolság megtalálása, kialakítása. 

A legtöbb szülő nem is sejti, mennyire veszélyes egy kisgyerekkel az ölben csúszdázni.