Jelenlegi hely

Terápia a takaró alatt: alvás, álmodás és az érzelmek szabályozása

Alvásmegvonás hatására a figyelmünk és koncentrációs képességünk is jelentősen csökken

Egyes esetekben, elsősorban súlyos traumák átélése után az alvás érzelemszabályozó funkciója zavart szenved, és az emlékek – megőrizve eredeti érzelmi intenzitásukat – a tudatban tovább kísértenek. A nyomasztó emlék az ébrenlét vagy az alvás során néha olyan kényszerítő erővel képes betörni a tudatba, hogy a személy valósággal újraéli a rettenetes élményt, legyen az baleset, háború vagy fizikai erőszak. A nappali, villanófény-emlékeknek nevezett kellemetlen időutazások idővel enyhülhetnek, ha a személyek képesek azokat különböző kognitív technikákkal valamelyest kordában tartani, de az éjszaka megjelenő rémálmok akár hosszú évekig is elhúzódhatnak. A traumatikus élményt felelevenítő, visszatérő rémálmok formai sajátosságaikban is jelentősen eltérnek a szokásos álmoktól. Míg az „egészséges álmok” többnyire tartalmaznak bizarr, olykor szürrealisztikus elemeket, és a valóságban megtörtént élményeknek inkább csak töredékeit, egyes elemeit lehet felfedezni az álom szövevényes szerkezetében, a traumatikus rémálmok a valódi élményt realisztikusan, olykor szinte pontosan ugyanúgy jelenítik meg, ahogyan az megtörtént. Ezekben az esetekben az érzelmi emlék felidézését vélhetően továbbra is az amygdala működése határozza meg, és az emlék képtelen átalakulni, átszerveződni és levedleni az élmény eredeti intenzitását.

Szerző: 

„Aki nem álmodik, az éppen olyan, mint aki nem verejtékezik: a mérgező anyagok benn rekednek a szervezetében.” Ezekkel a szavakkal ragadja meg Truman Capote Fűhárfa című regényének szereplője az álmok egyik feltételezett funkcióját. Valóban gyakori tapasztalat, hogy a napi feszültségek gyűrődéseitől barázdált, negatív esti hangulatunk az alvás jótékony hatásának köszönhetően reggelre teljesen kisimul – mintha az alvás és álmodás során egyfajta „lelki-érzelmi nagytakarítás” zajlott volna le bennünk.

Az alvás és az álmok hangulatjavító hatására az első – legjelentősebb – pszichológiai álomelmélet alkotója, Sigmund Freud is felfigyelt. A pszichoanalízis szülőatyja az álmokat az ébrenlét során elfojtott vágyak, ösztöntörekvések szimbolikus formában való megnyilvánulásainak tekintette. Ne feledjük, hogy a huszadik századra ébredő európai kultúra még nem szabadult fel a prüdéria és a szexuális tabuk nyomása alól, így a napjainkban természetesnek tartott késztetések elfogadhatatlannak és erkölcstelennek tűntek a közgondolkodást meghatározó polgári réteg szemében. Freud érvelése szerint azonban álmunkban megélhetjük rejtett vágyainkat, mert az erkölcsi normákat szigorúan őrző lélekrészünk (a felettes-énünk) figyelme az álmok ködvilágában valamelyest ellankad. Ám ha álmaink konkrét formában, leplezetlenül jelennének meg, a szigorú őr bizonyára észbe kapna, így hát elfojtott vágyaink szimbolikus öltözetbe bújnak, hogy az álmatag felettes-én ne ébredjen rá, miféle buja és szemérmetlen üzenetek rejlenek a díszes maskarák alatt. Hogy ezt a kissé körmönfontnak tűnő elképzelést egy példával illusztráljuk, képzeljük el, hogy egy fiatal hölgy arról álmodik, hogy nagybátyjával vadul száguld egy vörös sportkocsiban. Egyszer csak meglátnak egy nagy alagutat, és habár útjuk nem arra vezetne, ő mégis arra kéri nagybátyját, hogy haladjanak át rajta. A látszólag ártalmatlannak tűnő álom Freud értelmezésében minden bizonnyal a nagybácsi iránt érzett szexuális vágyak kifejeződése lenne. Képzeletbeli hölgyünk vágyálma tehát egyfajta lelki szelepként működött: az elfojtott vágy, mely nappal szigorú tabukba ütközne, éjszaka – igaz, szimbolikus formában – mégis kifejeződhetett. Mivel az elfogadhatatlan vágyak kordában tartása kimerítő feladat, álombeli „kiszellőztetésük” átmenetileg könnyít a vágyak szabályozásán munkálkodó lélek terhein.

Míg Freud pusztán saját álmaira, páciensei beszámolójára és – tegyük hozzá – korlátokat aligha ismerő képzelőerejére támaszkodhatott, az alváskutatás fellendülésével lehetővé vált az alvás és az álmok hangulatra gyakorolt hatásának kontrollált körülmények közt történő tudományos vizsgálata. Az első vizsgálatok megerősítették Freud elképzelését, miszerint az alvás, elsősorban annak gyors szemmozgásos szakasza, az úgynevezett REM (rapid eye movement) fázis hangulatjavító hatású. Az esti negatív hangulat a hajnali REM szakaszok mértékének függvényében reggelre pozitív irányba tolódik el. A REM fázist egyes kutatók az alvás álmodó üzemmódjának is nevezik, mivel ebben a többi alvásfázishoz képest élénkebb, képekben és érzelmekben gazdagabb az álmodás folyama. Rosalind Cartwright, a neves amerikai álomkutató eredményei szerint az álmok nem csupán a nyomott hangulat helyreállításában, hanem a negatív érzésekkel szembeni hosszú távú megküzdésben is elengedhetetlen szerepet játszanak. 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2013. 4. számában olvasható

A kutatás [tanulmány] az Európai Uniós és Magyarország támogatásával a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001 azonosítószámú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.

A Mindennapi Pszichológia
2019. október–novemberi számában
ezekről olvashat:

2019 október–november

  • Mi kell ahhoz, hogy szépen írjon egy fiú?

    Ötezer ismétlést is igényelhet egy helytelenül elsajátított mozdulatsor kijavítása a kutatások szerint. Ennek ellenére alap-mozgásformákat egyáltalán nem, vagy nem szakértőktől tanulnak a gyerekek, illetve gyakran nincs elég idejük a tökéletesítésre. Serdülőkről szóló cikksorozatunkban most a finommozgások fejlődésével kapcsolatos praktikus tudnivalókat mutatjuk be: kiderül például, hogy miért írnak szebben a lányok, miként érdemes felkészülni egy zeneórára és mit ér egy edzés, ha fejben végezzük.

  • Éljünk az élet napos oldalán! Az életközépi válság újragondolása – 1.

    „Mi az életem értelme?”, „Mitől vagyok én hasznos ebben a világban?”, „Mit tettem le eddig az asztalra?” A választól függően akár 180 fokos fordulatot is vehet az életünk... A magunknak adott válaszok alapján vagy azt a következtetést vonjuk le, hogy úgy alakult az életünk, ahogy elvártuk, megálmodtuk vagy szerettük volna, vagy éppen nem. Ha a végső következtetés nem kedvező, akkor elégedetlenséget, elkeseredettséget, céltalanságot érezhetünk, melyek mentális, de akár fizikai problémákat is okozhatnak.

  • Elektromágneses túlérzékenység

    Az utóbbi időben növekszik az aggodalom a különféle technológiai újításokkal és az újabbnál újabb mesterséges anyagokkal kapcsolatban. Valószínűleg mindannyian jó pár ilyen aggályt fel tudnánk sorolni: az élelmiszeradalékok, a növényvédőszerek túlzott használata, vagy az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok megjelenése. Ezek közé tartoznak az elektromágneses terekkel (vagy konkrétabban a mobiltelefonokkal, bázisállomásaikkal, a magasfeszültségű távvezetékekkel vagy a közeljövőben bevezetésre kerülő 5G hálózatokkal stb.) kapcsolatos félelmek.

  • A meggyőzés kiskapui

    A sématerápia célja az egészséges felnőtt mód megerősítése. Az ilyen felnőtt készségei: képes felismerni, elismerni, érvényesíteni, adaptívan kielégíteni alap érzelmi szükségleteit; képes mások szükségleteit is figyelembe venni, illetve saját szükségleteinek kielégítését hosszú távú céljai – vagy a másikkal való kölcsönösség fenntartása – érdekében késleltetni; önmagával, élményeivel szemben elfogadó, nehézségeit a közös emberi természet részének és nem másoktól elkülönítő vonásnak tartja. Kedvesen és együttérzéssel képes önmaga felé fordulni.

  • Ha eljön Damoklész...

    A gyógyult kifejezést csak azoknál a pácienseknél használják, akik elérkeztek az ötéves remisszió, azaz a betegség tünetmentességének mérföldkövéhez. Ha arról kérdeznénk őket, mi volt a legnehezebb számukra az elmúlt 5 év alatt, akkor szinte kivétel nélkül a kontrollvizsgálatokat kísérő szorongást említenék, vagy a daganat esetleges kiújulásával kapcsolatos rettegést.

ÉS MÉG: Polihisztor születik – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Komoly kapcsolatra férfi kerestetik...Isten rabságbanMiért nehéz megváltozni?Megbocsássunk-e az ellenünk vétkezőknek? • A tik, a jéghegy csúcsa – Tik-zavarok és társuló problémák gyermekkorban • „Együtt dolgozunk a családtagokkal” – A családterápia • A gyengék ereje – A kisebbségi befolyásolás pszichológiája • A magzat létrejötte és megmaradása: a természet csodájaMit mutat a pupilla? – avagy hogyan segíthet megérteni az emberi döntéshozatal sajátosságait? • „A fizetésemelésnek szaga van” – Beszélgetés Zólyomi Zsolttal • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Örökmozgó gyermeke lomha tinédzserré vált, aki hétvégén délben kel, iskolaidőben pedig alig lehet reggelente kirimánkodni az ágyból? Higgye el, nem lusta ő, csak kialvatlan....

Fáradtság, fejfájás, ingerlékenység, koncentrációs zavar, izzadás – amennyiben valaki kellő mennyiségű alvás ellenére is ilyen tünetekkel ébred, annak hátterében éjszakai...

Acsády László, Mátyás Ferenc, Komlósi Gergely és munkatársaik (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, illetve MT

Rossz alvási szokások mellett az egyébként egészséges embereknél is nagyobb a szívbetegségek kockázata.

A megzavart bioritmus egyik legkorábban kialakuló következménye a megzavart alvás és az inszomnia.