Jelenlegi hely

Stresszkezelés

Mindnyájan rendelkezünk hasznos – és néha kevésbé hasznos – stresszkezelő módszerekkel

Stresszkezelő képességeink optimalizálása azon túl, hogy csökkenti a hétköznapi feszültségeket, növeli viselkedésünk hatékonyságát a hétköznapi problémák és konfliktusok megoldásában, így hosszabb távon nemcsak a stressz kezelését, hanem megelőzését is szolgálja. Segít az egészség megőrzésében, javítja az életminőséget, csökkenti az egészségügyi költségeket, emellett növeli a munkaerő-piaci versenyképességet. 

Mindnyájan rendelkezünk hasznos – és néha kevésbé hasznos – stresszkezelő módszerekkel, melyeket automatikusan, tudatos megfontolás nélkül alkalmazunk. A hatékony stresszkezelés lényeges eleme azonban az, hogy a módszereket tudatosan, a helyzetnek megfelelően válasszuk meg. A konfliktusok kerülése általában nem jó stratégia – bizonyos esetekben azonban mégis ezt kell választanunk (például ha más, fontos és sürgős céljaink is vannak, és nem akarjuk az erőinket szétforgácsolni). Tudnunk kell, hogy az automatikus viselkedések szintén tapasztalati úton, tanulással épülnek be a viselkedésünkbe, ezért módosíthatók és hatékonyságuk növelhető. Az iskolában töltött évek száma például jó védőfaktor a stresszel kapcsolatban, pedig külön stresszkezelő módszereket a közoktatásban általában nem tanítanak. Viszont több idő áll rendelkezésünkre megfigyelni mások viselkedését, és az abból hasznosnak ítélteket egy viszonylag védett környezetben (az iskolai közösségben) kipróbálhatjuk. Mennyivel több lehetőségünk van például (súlyosabb következmények nélkül) ellentmondani egy tanárnak, mint egy munkahelyi vezetőnek?

Milyen módszereket oktatnak a stresszkezelő tréningeken? Fontos szempont a „hétköznapi” stresszkezelő módszerek tudatosítása, és ezek beiktatása a mindennapokba – ez sokszor nem is olyan egyszerű (gondoljunk csak az egyik leghatékonyabb módszerre, a rendszeres testmozgásra), mert életmódváltozást kíván. A másik hétköznapi problémamegoldó és stresszcsökkentő módszer a másoktól való segítségkérés – sajnos ezt sem könnyű a hétköznapokba bevezetni, s ez részben a kulturális hatásoknak köszönhető. Bizonyos kultúrákban ugyanis segítséget kérni sokszor szégyen, a gyengeség jele – másutt viszont az első lépés a leghétköznapibb problémák megoldásában is. A mi kultúránk ebből a szempontból köztes helyzetben van – a magyar emberek könnyebben kérnek segítséget másoktól, mint például a skandinávok, de nehezebben, mint mondjuk a mediterrán népek. A harmadik fontos hétköznapi módszer a rendszeres, feltöltődéssel járó aktív pihenés. Sajnos a teljesítményt előtérbe helyező kultúra ezt is gyakran háttérbe szorítja – hányszor végzünk szabadidőnkben valamilyen munkának minősülő tevékenységet… Utóbbi probléma egyébként egyidős lehet az emberiséggel – ezért számos vallásban a heti egy pihenőnap nem lehetőség, hanem kötelesség.

 A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2013. 4. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2020. február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2020 február–március

  • Rugalmas gyereket akarjunk nevelni, ne tökéleteset!

    Hogyan lehet megőrizni és tudatosan fejleszteni a serdülők egyik szupererejét, a pszichológiai rugalmasságot? Hogyan kerülhetjük el, hogy célirányos gondolkodásunk túlzott merevségbe csapjon át, s megfosszon minket kreativitásunktól, humorunktól, az önfeledt élményektől – és nemritkán a lelki egészségünktől is? A PPKE BÉTA projektjének kamaszokról szóló cikksorozatának zárásaként ezekre a kérdésekre keressük a választ.

  • A társas elszigeteltség ezer arca: űrpszichológiai párhuzamok

    A magányosságot sokszor korunk népbetegségének címkézik, és egyre több írás szól arról, hogy tegyünk valamit ellene. Nem könnyű megfogalmazni, pontosan mi is ez, és miért szenvedünk tőle. A kutatók egyetérteni látszanak abban, hogy a magányosság szubjektív és negatív élmény, ami nagyrészt abból fakad, hogy az egyén szakadékot észlel társas kapcsolatainak vágyott és valóságos mennyisége és minősége között.

  • Virtuális valósággal a „fekete kutya” ellen

    A problémát kevésbé ismerő emberek többnyire úgy kezelik a depressziót, mintha az pusztán hangulati zavar lenne. „Szomorú? Vidítsuk fel!” – gondolják. Valójában azonban a depresszió betegség. Az örömre való képtelenség. A beteg tehát nem azért nem boldog, vidám, mert nem akar az lenni, hanem azért, mert abban az állapotában képtelen arra, hogy az legyen. Nem azért nem száll fel a boldogság hajójára, mert nem akar jegyet venni, hanem azért, mert nincs pénze jegyre.

  • Amikor a pszichológus házhoz megy – Tapasztalatok az online terápiáról

    A 21. században már szinte az egész életünket az online térben éljük – mégis még mindig sokan vonakodnak attól, hogy ha pszichológusról van szó, akkor is ezt a formát válasszák, hiszen úgy vélik, személyes kapcsolat nélkül nem lennének képesek megnyílni valakinek. Mindeközben egyre többen költöznek külföldre, ahol a várttal ellentétben a kerítés nem mindig van kolbászból, s a problémák idegenben sem mindig tűnnek el..

  • Rólam szól!(?) Ilyen vagyok!(?) - avagy miért hiszünk a horoszkópban?

    Érezte már úgy, hogy az aznapi horoszkóp vagy a szerencsesütiben rejlő üzenet egyenesen Önnek szól? Mintha az üdítőital kupakjában lévő mondat pontosan az aktuális élethelyzetére utalna? „A napokban próbálj meg jobban figyelni magadra!”. Esetleg megoldásokat ajánl munkahelyi problémáira: „A feszült munkahelyi légkörben kerüld a konfliktust a főnököddel!”. Ez biztosan nem lehet véletlen! – gondolhatjuk sokan.

ÉS MÉG: A valóságszelídítő – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Amivel egymásnak tartozunk • Miért csalnak a szociálpszichológusok? • Konfliktusok márpedig vannak – Valakinek meg kell mondania, mi hogy legyen… • Fájdalom és magányosság • Csendre ítélve • Miről szól a némaság? • Mit tesz velünk a stressz? – A krónikus stressz hatása idegrendszerünkre. • Nincs kudarc, csak újraértelmezett cél! • A sabbatical: lehetőség vagy veszély? Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Saját tapasztalataim szerint leginkább a számítógépezés, Playstation- illetve mobiltelefon-használat kérdéskörét érin

A csendtől való menekülés végül azt eredményezi, hogy elidegenedünk önmagunktól. Frázisokkal, népszerű szlogenekkel, idézetekkel töltjük meg azt az űrt, amit saját lelkünk nem-...

A tartós stressz olyan „diszharmónia”, amelyben felborulnak a biológiai rendszereink - hormon- és immunrendszerünk egyszerűen „kicsúszik” az egészséges idegrendszeri...

E tekintetben megosztott a közvélekedés, van, aki állítja, a vonzalom kölcsönös, míg mások úgy vélik, a macskák nagyo

Az angolul co-livingnek vagy co-housingnak nevezett megoldás lényege, hogy egy lakóközösség tagjai egy lakásban – vag

Próbálunk elaludni, és hirtelen nem tudunk másra gondolni, mint a legnagyobb baklövéseinkre.