Jelenlegi hely

Stresszkezelés

Mindnyájan rendelkezünk hasznos – és néha kevésbé hasznos – stresszkezelő módszerekkel

Stresszkezelő képességeink optimalizálása azon túl, hogy csökkenti a hétköznapi feszültségeket, növeli viselkedésünk hatékonyságát a hétköznapi problémák és konfliktusok megoldásában, így hosszabb távon nemcsak a stressz kezelését, hanem megelőzését is szolgálja. Segít az egészség megőrzésében, javítja az életminőséget, csökkenti az egészségügyi költségeket, emellett növeli a munkaerő-piaci versenyképességet. 

Mindnyájan rendelkezünk hasznos – és néha kevésbé hasznos – stresszkezelő módszerekkel, melyeket automatikusan, tudatos megfontolás nélkül alkalmazunk. A hatékony stresszkezelés lényeges eleme azonban az, hogy a módszereket tudatosan, a helyzetnek megfelelően válasszuk meg. A konfliktusok kerülése általában nem jó stratégia – bizonyos esetekben azonban mégis ezt kell választanunk (például ha más, fontos és sürgős céljaink is vannak, és nem akarjuk az erőinket szétforgácsolni). Tudnunk kell, hogy az automatikus viselkedések szintén tapasztalati úton, tanulással épülnek be a viselkedésünkbe, ezért módosíthatók és hatékonyságuk növelhető. Az iskolában töltött évek száma például jó védőfaktor a stresszel kapcsolatban, pedig külön stresszkezelő módszereket a közoktatásban általában nem tanítanak. Viszont több idő áll rendelkezésünkre megfigyelni mások viselkedését, és az abból hasznosnak ítélteket egy viszonylag védett környezetben (az iskolai közösségben) kipróbálhatjuk. Mennyivel több lehetőségünk van például (súlyosabb következmények nélkül) ellentmondani egy tanárnak, mint egy munkahelyi vezetőnek?

Milyen módszereket oktatnak a stresszkezelő tréningeken? Fontos szempont a „hétköznapi” stresszkezelő módszerek tudatosítása, és ezek beiktatása a mindennapokba – ez sokszor nem is olyan egyszerű (gondoljunk csak az egyik leghatékonyabb módszerre, a rendszeres testmozgásra), mert életmódváltozást kíván. A másik hétköznapi problémamegoldó és stresszcsökkentő módszer a másoktól való segítségkérés – sajnos ezt sem könnyű a hétköznapokba bevezetni, s ez részben a kulturális hatásoknak köszönhető. Bizonyos kultúrákban ugyanis segítséget kérni sokszor szégyen, a gyengeség jele – másutt viszont az első lépés a leghétköznapibb problémák megoldásában is. A mi kultúránk ebből a szempontból köztes helyzetben van – a magyar emberek könnyebben kérnek segítséget másoktól, mint például a skandinávok, de nehezebben, mint mondjuk a mediterrán népek. A harmadik fontos hétköznapi módszer a rendszeres, feltöltődéssel járó aktív pihenés. Sajnos a teljesítményt előtérbe helyező kultúra ezt is gyakran háttérbe szorítja – hányszor végzünk szabadidőnkben valamilyen munkának minősülő tevékenységet… Utóbbi probléma egyébként egyidős lehet az emberiséggel – ezért számos vallásban a heti egy pihenőnap nem lehetőség, hanem kötelesség.

 A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2013. 4. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2017 december – 2018 januári számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2017. december – 2018. január

  • Szerencsés természeted van?

    Szerencsés természete van – szoktuk mondani az olyan emberre, aki valahogy mindig a talpára esik, akit nem törnek meg a kudarcok, akinek, bármi történjék is, van ereje és kedve továbblépni. Vajon az effajta szerencsére születni kell? Vagy ezen a téren is igaz, hogy mindenki a maga szerencséjének kovácsa?

  • „Rövid távon az amatőr is szakít”

    Stratégának kell lenni, matematikusnak, tapasztaltnak és fegyelmezettnek – véli a nagyközönség, és inkább távol is marad az online pókertől. Pedig a felsorolt képességek a játéknak csak a 20 százalékát adják, a többi pszichológia és szerencse – mutat rá Bence, akit ma is simán megkopaszthat egy amatőr játékos, bár tíz éve hivatásos pókeres.

  • Lélektelenül – Antiszociális és pszichopátiás személyek a társadalomban

    Az irodalom vagy a filmművészet a pszichopátiás karakter számos hiteles ábrázolásával nyűgözte le – vagy éppen ejtette irtózatba – a közönséget. A lélektelen, mások érzései iránt közömbös, céljaikat számító hidegvérrel elérő, kriminális személyek azonban az antiszociális magatartások spektrumának csak kisebb részét teszik ki. Az amoralitás lólába éppúgy kilóg az autópályán mindenkit leszorító, a mozgássérültek számára fenntartott parkolóba lelkifurdalás nélkül beálló kigyúrt „terepjárós”, mint a kapcsolatról kapcsolatra vándorló, érzelmi és anyagi károkat maga után hagyó sármos házasságszédelgő esetében.

  • Alhasi titkok

    A hétköznapokban akkor érezzük jól magunkat, ha nem veszünk tudomást az alhasban elhelyezkedő szervekről… A szobatisztaságra való szoktatás elfelejtett emlékei ugyanúgy nyomot hagynak az idegrendszerben, mint a kultúra, amelyben felnőttünk – s amely évszázadokig szégyellni- és titkolnivalónak bélyegezte az ürítési funkciókat és a nemiséget. Ám amit tilos szavakba önteni, érthetetlen nyelven kommunikálhat velünk: fájdalom, furcsa érzés, gyenge működés, görcsösség formájában.

  • El tudunk-e képzelni egy fenntarthatóbb világot?

    Mit gondoljunk erről az egész fenntarthatósági történetről, amikor ezer meg ezer egymásnak ellentmondó információ kering körülöttünk, és megbízhatónak feltüntetett tudósok állítanak mindenfélét – és annak pont a szöges ellentétét is? Olyan bonyolultnak látszik az egész, mi pedig olyan elenyészően kicsi fogaskeréknek tűnünk a nagy rendszerben.

  • Életveszélyben: családi vállalkozások

    Reneszánsza van a kisméretű, illetve a családi vállalkozásoknak, ámulatba esünk a semmiből született „minicégek” láttán, csodáljuk, amikor valaki a maga erejéből hozta létre… A legtöbb mikrovállalkozás nem a tudatosan hosszú távú tervezés eredményeként jött létre – ez bennük egyébként a szép –, hanem valamiből való menekülésként. Szabadságkeresés, önmegvalósítás, a függetlenség iránti nagyon rokonszenves igény volt a háttérben – később azonban éppen e faktorok válnak majd a fenntarthatóság és a növekedés akadályává

ÉS MÉG: Szerencse – holtomiglan – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Introvertáltak egy zajos világbanA játékká varázsolt matematika. Dienes Zoltán pszichobiográfiája • A szerencse bűvöletében„Az isteni szikra csak az agyi neuronjaink játéka” • Péntek 13A csimpánzok okosabbak a gyerekeknél? A „Homo Technicus” születése • „Hogyan mondjam el neked?”Rangok és szerepek az iskolai osztályban – egy iskolapszichológus szemével • Újragondolt engedelmesség – Mit tudtunk meg valójában a Milgram-kísérletből? • Zaklatás vagy udvarlás?Orvosként a menekülttáborban – börtöngyakorlattal • Állati függőségek • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A legtöbb mikrovállalkozás nem a tudatosan hosszú távú tervezés eredményeként jött létre – ez bennük egyébként a szép

Tíz százalékkal csökken az esélye annak, hogy egy főiskolás a diplomaosztása után munkát kapjon, ha az illető havonta hat alkalommal fogyaszt nagyobb mennyiségű alkoholt

Az ünnepek alatt biztos lesz egy-két nyugodt napod, amit egy kis önmagadba fordulással tudsz tölteni.

Sokféle elnevezése lehet: a körülmények kedvező alakulása, nem várt pozitív fordulat, csoda, kegyelem, a sors ajándék

A Harvard Egyetem szakemberei szerint az idős páciensek túlélési esélyei valamivel jobbak, amennyiben orvosuk fiatalabb.

Mindennapjainkat apróbb-nagyobb döntések szövik át. Lehet, hogy többségüket nem is éljük át igazán...