Jelenlegi hely

Stresszkezelés

Mindnyájan rendelkezünk hasznos – és néha kevésbé hasznos – stresszkezelő módszerekkel

Stresszkezelő képességeink optimalizálása azon túl, hogy csökkenti a hétköznapi feszültségeket, növeli viselkedésünk hatékonyságát a hétköznapi problémák és konfliktusok megoldásában, így hosszabb távon nemcsak a stressz kezelését, hanem megelőzését is szolgálja. Segít az egészség megőrzésében, javítja az életminőséget, csökkenti az egészségügyi költségeket, emellett növeli a munkaerő-piaci versenyképességet. 

Mindnyájan rendelkezünk hasznos – és néha kevésbé hasznos – stresszkezelő módszerekkel, melyeket automatikusan, tudatos megfontolás nélkül alkalmazunk. A hatékony stresszkezelés lényeges eleme azonban az, hogy a módszereket tudatosan, a helyzetnek megfelelően válasszuk meg. A konfliktusok kerülése általában nem jó stratégia – bizonyos esetekben azonban mégis ezt kell választanunk (például ha más, fontos és sürgős céljaink is vannak, és nem akarjuk az erőinket szétforgácsolni). Tudnunk kell, hogy az automatikus viselkedések szintén tapasztalati úton, tanulással épülnek be a viselkedésünkbe, ezért módosíthatók és hatékonyságuk növelhető. Az iskolában töltött évek száma például jó védőfaktor a stresszel kapcsolatban, pedig külön stresszkezelő módszereket a közoktatásban általában nem tanítanak. Viszont több idő áll rendelkezésünkre megfigyelni mások viselkedését, és az abból hasznosnak ítélteket egy viszonylag védett környezetben (az iskolai közösségben) kipróbálhatjuk. Mennyivel több lehetőségünk van például (súlyosabb következmények nélkül) ellentmondani egy tanárnak, mint egy munkahelyi vezetőnek?

Milyen módszereket oktatnak a stresszkezelő tréningeken? Fontos szempont a „hétköznapi” stresszkezelő módszerek tudatosítása, és ezek beiktatása a mindennapokba – ez sokszor nem is olyan egyszerű (gondoljunk csak az egyik leghatékonyabb módszerre, a rendszeres testmozgásra), mert életmódváltozást kíván. A másik hétköznapi problémamegoldó és stresszcsökkentő módszer a másoktól való segítségkérés – sajnos ezt sem könnyű a hétköznapokba bevezetni, s ez részben a kulturális hatásoknak köszönhető. Bizonyos kultúrákban ugyanis segítséget kérni sokszor szégyen, a gyengeség jele – másutt viszont az első lépés a leghétköznapibb problémák megoldásában is. A mi kultúránk ebből a szempontból köztes helyzetben van – a magyar emberek könnyebben kérnek segítséget másoktól, mint például a skandinávok, de nehezebben, mint mondjuk a mediterrán népek. A harmadik fontos hétköznapi módszer a rendszeres, feltöltődéssel járó aktív pihenés. Sajnos a teljesítményt előtérbe helyező kultúra ezt is gyakran háttérbe szorítja – hányszor végzünk szabadidőnkben valamilyen munkának minősülő tevékenységet… Utóbbi probléma egyébként egyidős lehet az emberiséggel – ezért számos vallásban a heti egy pihenőnap nem lehetőség, hanem kötelesség.

 A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2013. 4. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 április–májusi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. április–május

  • „Ebből kell kihoznom a maximumot”

    Az évek során rengetegen nekem szegezték a kérdést, hogy kerekesszékkel élhet-e az ember teljes életet – bármit is jelentsen az –, és hogy honnan merítek erőt, mi vitt tovább a baleset után? Kétszínűség lenne azt állítani, hogy az ember élete egy ilyen trauma után nem változik meg, nem lesz nehezebb, de el kell fogadni a megváltoztathatatlant: majdnem meghaltam, de élek.

  • Miért nem járt pszichoterápiába Harry Potter?

    Ha valaki nem ismeri Harry Potter világát, ha nem olvasta s nem látta filmen sem, valószínű, hogy egy-két dolgot mégis tud róla. A történetből Harry olyan kapcsolatait emelem ki, melyek azt mutatják meg, hogyan tudta megőrizni elméjének integritását, épségét, miért nem tört össze és miért nem szorult mentális segítségre az évek során.

  • Filozofáló gyerekek?

    Lehetnek-e bölcsek, szerethetik-e a bölcsességet a gyerekek? A filozófia ugyanis eredetileg a bölcsesség szeretetét jelentette… A filozófia nem olyan, mint például a matematika, ahol gyakran hallunk zseniális csodagyerekekről. Matematikai gyerekzsenik vannak, filozófiai gyerekzsenik nincsenek.

  • „Na, most menjek vagy maradjak?”

    Az évek során rengetegen nekem szegezték a kérdést, hogy kerekesszékkel élhet-e az ember teljes életet – bármit is jelentsen az –, és hogy honnan merítek erőt, mi vitt tovább a baleset után? Kétszínűség lenne azt állítani, hogy az ember élete egy ilyen trauma után nem változik meg, nem lesz nehezebb, de el kell fogadni a megváltoztathatatlant: majdnem meghaltam, de élek.

  • Érzem, ha várom – A test az elmében

    Amikor este mezítláb a hálószobába menet véletlenül belerúgunk a küszöbbe és csillagokat látunk a fájdalomtól, teljesen biztosak vagyunk abban, hogy a fájdalom a lábujjunkban van. Ám egészen konkrétan lokalizálható fájdalmat, viszketést amputáció után is sokan éreznek rövidebb-hosszabb ideig az eltávolított végtagban, ami egyértelműen mutatja azt, hogy a fájdalom az elmében (ha úgy tetszik, az agyban) születik.

  • /ul>

ÉS MÉG: A legreziliensebb ember – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Az önbizalomról – kicsit másképp„Naponta elforintosítjuk a hálánkat” – Interjú Oláh Attila professzorral • Reziliencia – a rugalmas ellenálló képesség Erkölcsi dilemmákA leválásról és az elengedésrőlSzilikon, szeretlek!A végzet asszonyaiMit öröklünk és mit nem? – Genetika/genomika és epigenetika 2. • Metabolikus memóriaTANTUdSZ – egészségnevelés kortárs-oktatássalA tiltott gyümölcs tudományaA mesterséges intelligencia és a pszichológia • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Magyarázkodó, önmagunkat felmentő, passzív mondatok garmadája születik nap mint nap annak igazolására, miért nem mi vagyunk a felelősek saját életünkért, önmagunkért,...

„A hatvanasok az új negyvenesek” – ezt az egyre világosabban kirajzolódó képet járja körül tudományünnepi előadásában

Sokáig nem tudunk elaludni, vagy megébredés után nehezen alszunk vissza – mi a teendő ilyenkor?

Általában azt az embert tartják lustának, akinek volna teendője, ám ő mégsem csinál semmit.

A fokozott zajterhelés általában véve rontja az életminőséget, emeli az észlelt stressz szintjét, és negatívan hat a jóllétre.

A legtöbb mikrovállalkozás nem a tudatosan hosszú távú tervezés eredményeként jött létre – ez bennük egyébként a szép