Jelenlegi hely

Stresszkezelés

Mindnyájan rendelkezünk hasznos – és néha kevésbé hasznos – stresszkezelő módszerekkel

Stresszkezelő képességeink optimalizálása azon túl, hogy csökkenti a hétköznapi feszültségeket, növeli viselkedésünk hatékonyságát a hétköznapi problémák és konfliktusok megoldásában, így hosszabb távon nemcsak a stressz kezelését, hanem megelőzését is szolgálja. Segít az egészség megőrzésében, javítja az életminőséget, csökkenti az egészségügyi költségeket, emellett növeli a munkaerő-piaci versenyképességet. 

Mindnyájan rendelkezünk hasznos – és néha kevésbé hasznos – stresszkezelő módszerekkel, melyeket automatikusan, tudatos megfontolás nélkül alkalmazunk. A hatékony stresszkezelés lényeges eleme azonban az, hogy a módszereket tudatosan, a helyzetnek megfelelően válasszuk meg. A konfliktusok kerülése általában nem jó stratégia – bizonyos esetekben azonban mégis ezt kell választanunk (például ha más, fontos és sürgős céljaink is vannak, és nem akarjuk az erőinket szétforgácsolni). Tudnunk kell, hogy az automatikus viselkedések szintén tapasztalati úton, tanulással épülnek be a viselkedésünkbe, ezért módosíthatók és hatékonyságuk növelhető. Az iskolában töltött évek száma például jó védőfaktor a stresszel kapcsolatban, pedig külön stresszkezelő módszereket a közoktatásban általában nem tanítanak. Viszont több idő áll rendelkezésünkre megfigyelni mások viselkedését, és az abból hasznosnak ítélteket egy viszonylag védett környezetben (az iskolai közösségben) kipróbálhatjuk. Mennyivel több lehetőségünk van például (súlyosabb következmények nélkül) ellentmondani egy tanárnak, mint egy munkahelyi vezetőnek?

Milyen módszereket oktatnak a stresszkezelő tréningeken? Fontos szempont a „hétköznapi” stresszkezelő módszerek tudatosítása, és ezek beiktatása a mindennapokba – ez sokszor nem is olyan egyszerű (gondoljunk csak az egyik leghatékonyabb módszerre, a rendszeres testmozgásra), mert életmódváltozást kíván. A másik hétköznapi problémamegoldó és stresszcsökkentő módszer a másoktól való segítségkérés – sajnos ezt sem könnyű a hétköznapokba bevezetni, s ez részben a kulturális hatásoknak köszönhető. Bizonyos kultúrákban ugyanis segítséget kérni sokszor szégyen, a gyengeség jele – másutt viszont az első lépés a leghétköznapibb problémák megoldásában is. A mi kultúránk ebből a szempontból köztes helyzetben van – a magyar emberek könnyebben kérnek segítséget másoktól, mint például a skandinávok, de nehezebben, mint mondjuk a mediterrán népek. A harmadik fontos hétköznapi módszer a rendszeres, feltöltődéssel járó aktív pihenés. Sajnos a teljesítményt előtérbe helyező kultúra ezt is gyakran háttérbe szorítja – hányszor végzünk szabadidőnkben valamilyen munkának minősülő tevékenységet… Utóbbi probléma egyébként egyidős lehet az emberiséggel – ezért számos vallásban a heti egy pihenőnap nem lehetőség, hanem kötelesség.

 A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2013. 4. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 június–júliusi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. június–július

  • Ismerj el és szeress, bármi áron!

    Az embereket komolyan foglalkoztatja, mit gondolnak róluk, milyenek mások szemében. Ahogy minket látnak, az befolyásolja azt, ahogy viselkednek velünk. Jó okunk van tehát, hogy nagyon is érdekeljen, mit gondolnak rólunk mások. Az élet két fő területén fontos nekünk, hogy minél pozitívabb kép alakuljon ki rólunk: egyrészt a képességeink, másrészt a kedvelhetőségünk kapcsán.

  • Az elengedés művészete

    A fiatal felnőttkor egyik legnehezebb feladata a szülőktől való optimális távolság kialakítása. Sokszor sem a szülők, sem a fiatalok nem tudják, hogy mit is jelent a leválás és az elengedés. A családok életében két intenzív erő vív egymással: az egyik az egyéni elkülönülésért, az autonómia megéléséért vívott harc, a másik a családi összetartásért folytatott küzdelem. Az egyik kifelé tol a családból, a másik befelé húz.

  • Hallgassunk a szívünkre? – Testi folyamataink észlelése, érzelmeink szabályozása

    Elakad a lélegzetünk, mert valamilyen meglepő, rossz vagy éppen jó hírt kaptunk. Történik valamilyen esemény, amire reagálunk. Tudatosan vagy nem, ez mindenképpen valamiféle igazodást, alkalmazkodást jelent. A pszichológia nyelvén: szabályozzuk az érzelmeinket. Ennek módszerei természetesen nagyon változatosak…

  • Történetmesélő állatok

    Megtudjuk-e valaha, hogy mi jár az állatok fejében? Mit hisznek, mire vágynak, töprengenek-e valamin? Hasonlítanak-e a gondolataik az emberi gondolatokhoz – már ha vannak egyáltalán gondolataik? És mi a helyzet a történetekkel? Értik-e az állatok a történeteket? Vannak-e saját történeteik?

ÉS MÉG: Egy parkoló lelke – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaMiért olyan fontos, hogy szeressenek?Az elutasítástól való félelemKiút a céltalanságbólHogyan győzhető le minden szenvedés? A Buddha filozófiája • Tévhitek a mozaikcsaládokrólRejtélyes reklámhatásSokszínű segítőtársunk: a ló • „Virágba borult csillagok” – Népi motívumkincsünk üzenetének felhasználása a művészetterápiában • “Hinni akarunk a csodákban” – interjú Vavrek Zsolt brókerrel • Ez itt a jótett helyeKérdezni, kérdezni, kérdezni? A kérdezés, mint a dominancia álarca • Kongresszusok, konferenciákA pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A megzavart bioritmus egyik legkorábban kialakuló következménye a megzavart alvás és az inszomnia.

A legjobb barátnőnkkel ott folytatjuk, ahol abbahagytuk, mindegy, mennyi idő telt el az utolsó találkozás óta.

Lovaink nemcsak folyamatosan tükrözik és formálják belső pszichofiziológiai állapotunkat, de megmutatják azt is, hogy milyen társaik vagyunk.

Akik a harmincas és negyvenes éveikben keveset mozognak, kisebb aggyal rendelkeznek két évtizeddel később.

Ott, ahol nincs háziorvos, többen halnak meg idő előtt, mint azokon a településeken, ahol van.

Egyre több olyan gyerek kerül a gyermekpszichológusok látóterébe, akik lelki okokból szenvednek visszatérő fejfájástó