Jelenlegi hely

Az oroszlán és a zebra – avagy a társadalmi stressz

Vannak, akik hozzászoknak ahhoz, szinte természetesnek tartják, hogy állandó stresszben élnek

„Az oroszlán elkapja a zebrát. Vagy éppen nem sikerül neki. A természetben a stressz soha nem tart sokáig. Mennyire másképp van ez társadalmunk dzsungelében, az iskolában, a munkaerőpiacon, a munkahelyen, a kávézóban, ahol támadás és menekülés nélkül versengünk egymással. Ülünk egymással szemben, tanácskozunk, kávét iszunk, ebédelünk. A társadalmi dzsungelben a stressz fontos szerepet játszik. Ugyanazon anyagok kerülnek a véráramba, mint az oroszlán és a zebra esetében, csak épp a jelenség sokkal lassabban zajlik. A társadalmi stressz heteken, hónapokon, sőt éveken át is tarthat.” (Mark Mieras: Többet ésszel)

Szerző: 

Sokszor nem is tudjuk szétválasztani, hogy félünk avagy szorongunk valamitől. Hajlamosak vagyunk szorongást említeni, miközben életünk külső feltételei olyan körülményeket teremtenek, melyekben az átélt érzelem valójában a félelem.

Ha valakinek a munkahelyén az elbocsátások hulláma megkezdődik, joggal mondhatjuk: reálisan fél, hiszen belekerülhet az elküldöttek névsorába. Amikor valaki a fekete pályán csúszik le sílécével úgy, hogy nem ura a mozgásának, félelem gerjesztette adrenalin rántja össze az izmait – hasonlóan ahhoz, mikor szembejön az oroszlán...

Személyiségünktől függ, hogyan kezeljük azokat a félelmeket/szorongásokat, melyeket az élet külső feltételei szülnek. Vannak, akik hozzászoknak ahhoz, szinte természetesnek tartják, hogy állandó stresszben élnek, de nem tesznek semmit ellene – mások folyamatosan harcolnak a nyugalmukért. Egyesek inkább feladják, mások elmagányosodnak, mert még a baráti kapcsolataikban is diszkomfort-érzéseket élnek át.

A hétköznapok mindennapos szorongásai közé tartozhatnak az egzisztenciával kapcsolatos félelmek az elért szint megtartása vagy épp egy újabb elérése kapcsán. Riesman a Magányos tömeg című művében három típusba sorolta az embereket:

  1. A tradícióktól irányított személy – amennyiben nem képes az elvárt viselkedésre – komoly félelmet él át a megszégyenítéstől.
  2. A másik típus a belülről irányított egyén, aki szüleitől érzelmi biztonságot kapott, ennek megfelelően rendelkezik saját iránytűvel az életvezetésében, tehát körülményeitől viszonylag függetlenül nagyfokú stabilitásra képes. A kapott elvek alapján él, és bűntudatot él át, ha nem ennek megfelelően cselekszik.
  3. A harmadik típus – lehetne a fogyasztói társadalom tipikus karaktere – a kívülről irányított ember, aki ugyan kozmopolita, de szemben a belső iránytűvel inkább folyamatosan működtetett radarral rendelkezik, ismereteit,   vélekedését, viselkedését sok esetben másokhoz méri, vagyis állandóan a környezettől való jelzések követésére törekszik.

Az első és harmadik karaktertípusba tartozók Riesman szerint nem képesek önálló cselekvésre, mert folyamatosan valamilyen csoportnormát követnek, túl erősen hat rájuk a csoport nyomása.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2013. 4. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 december – 2019 januári számában
ezekről olvashat:

2018 december – 2019 január

  • Mit kockáztatsz?

    A mai kor embere irtózik a kellemetlenségektől, és – távoli őseivel ellentétben – a mindennapi életben nem is kell veszélyeket vállalnia. S mivel nem tud megküzdeni semmiért, az igazi öröm lehetőségét is elveszítette, írja Konrad Lorenz A civilizált emberiség nyolc halálos bűne című könyvében. Az emberi életet régebben jellemző „nagyszabású hullámhegyekből és -völgyekből alig észlelhető fodrozódás” lett. Ám rengetegen vannak, akik nem elégszenek meg a „fodrozódással”, és önként – ráadásul úgy tűnik, teljesen értelmetlenül – rendkívül kockázatos cselekvésekre vállalkoznak.

  • Párkapcsolati tojáshéjtánc – avagy borderline partnerrel az élet

    A párkapcsolat egy borderline személyiségzavarban szenvedő emberrel leginkább valamiféle tojáshéjtáncként írható le. Partnerének ugyanis olyan feszültségekre és kapcsolati történésekre kell felkészülnie, amelyek nem kevés szenvedést okozhatnak. A viharos párkapcsolati események hátterében (elsősorban) a borderline fél – és valamennyire partnere – korai kötődésbeli és alapvetően kedvezőtlen kapcsolati tapasztalatai állnak.

  • Aikido testnek és léleknek – a béke harcművészete

    A harcművészet szó hallatán gyakran az agresszió, a sérülések jutnak eszünkbe. De létezik egy harcművészeti ág, mely kifejezetten a békét, a nem ártást hirdeti, miközben mégis egy hatékony önvédelmi technika. Az aikidózás elősegíti a testi egészség megtartását, ugyanakkor a lélekre, pszichére gyakorolt hatásai olyan sokrétűek, hogy egyes esetekben már akár hatékonyabb lehet, mint egy pszichoterápia.

  • Rejtett üzenetek a társalgásban

    A rejtett jelentések születésének igazi terepe a társalgás világa. A társalgás sok mindent megmutat arról, milyen emberek is vagyunk – feszültek vagy lazák, körülményesek vagy rámenősek; arról, hogy mi is fontos számunkra, milyen az általános értékrendünk, s épp most a szendvics fontosabb számunkra vagy egy fiú érdeklődő tekintete; és arról is, aktuálisan milyen érzelmi állapotban vagyunk.

  • Virtuális valósággal a medve ellen

    „Hova futsz?” „Üldöz a medve!” – kiáltja kétségbeesetten az emberünk. „Milyen medve?” – hangzik a kézenfekvő kérdés. Főhősünk megáll, hátranéz – és nem ért semmit. „Ha nincs medve, nem kell futni” – gondolja, ugyanakkor érzi testében azt a feszültséget, amely vagy harcra, vagy futásra kényszerítené. Feszült, de fogalma sincs arról, miért.

ÉS MÉG:Mese egy szelfiről – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Döntés, választás, sors„A tökéletesség kényszerében élünk” • Anyád lehetnék – Korkülönbség a párkapcsolatban • Függés és függetlenségMi uraljuk a játékot – vagy a játék ural minket? Gyermekek a videojátékok bűvkörében • A ruha teszi – vagy nem teszi – az embert?Tekintsünk máshogy (is) a depresszióra! A karácsonyi nagy zabálás társadalomlélektanaA kávézás pszichológiája • Nézzünk a szavak mögé • Formát adni a lehetetlennek • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Ahhoz, hogy megértsük, milyen esetekben okoz fejfájást a stressz, szükség van fejfájós és nem fejfájósalanyok vizsgálatára is – köztük olyanokra, akik jelentős stresszt élnek...

Acsády László, Mátyás Ferenc, Komlósi Gergely és munkatársaik (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, illetve MT

Csalánkiütés, pikkelysömör, ekcéma, akne, rosacea, herpesz: bőrbetegségek, melyek tünetei súlyosbodhatnak, ha valamil

Ha valaki tartósan vagy alkalomszerűen fokozott stresszt él át, akkor előfordulhat, hogy „az evésbe menekül”.

Azt már korábbi kutatások is kimutatták, hogy a stressz ronthat az emberek egészségén, ám most először derült ki, hog

Nem mindegy, hogy a pohár nézőpontunk szerint félig tele vagy épp félig üres. Az utóbbi opció mellett ugyanis nagyobb az esélyünk arra, hogy szívinfarktus miatt kerülünk idő...