Jelenlegi hely

Egészségszorongás

Testünk jelzései 2.
Cyberchondriának – vagy magyarosabban kiberchondriának – nevezik azt a jelenséget, amikor valaki egy tünetre rákeresve (súlyos) betegséget diagnosztizál saját magán.

Ön mit válaszolna erre a kérdésre: milyennek tartja az egészségi állapotát? Kiváló, jó, vagy éppen átlagos, esetleg gyenge? 

Meglehetősen nagy különbségek vannak abban, ki mennyire tartja magát egészségesnek – és abban is, mi alapján dönt arról, hogy milyen az egészsége. Kiderült, ha valaki hajlamos arra, hogy nagyon aggódjon az egészsége miatt, azaz magas egészségszorongással jellemezhető, máshogyan gondolkodik az egészségről-betegségről, mint akire ez a fokozott aggodalom nem jellemző. Ugyanis akik sokat aggódnak az egészségük miatt, azok az egészséget a tünetmentességgel azonosítják, így bármely testi jelzés (pl. izomrángás) vagy panasz (pl. fejfájás) megjelenése automatikusan azt a gondolatot aktiválja bennük, hogy betegek lehetnek.  Például a hipochonderek – akikre extrém magas egészségszorongás jellemző – úgy gondolják, hogy bármilyen testi jelzés esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, mert különben késő lesz, továbbá meg vannak győződve saját személyes sérülékenységükről (pl. „a rák az egész családomon keresztülmegy”)...

Az egészséggel kapcsolatos aggodalmak természetesen normálisnak tekinthetők, bár elég sok eszköz létezik arra, hogy a normál szintet – remélhetőleg a legtöbb esetben csak átmenetileg – oly mértékig fokozzuk, hogy erős szorongás jelenjen meg. Az internet korában minden információ – és annak az ellenkezője is – könnyen elérhető. Sokszor nehéz eligazodni, hogy mely információk hitelesek s melyek nem. Hajlamosak lehetünk azt gondolni, hogy a népszerű keresőprogramok tulajdonképpen annyira intelligensek, hogy csak a megbízható oldalakat jelenítik meg, s szinte „szakemberként” tekintünk rájuk. Az interneten egy-egy panasz (pl. hasfájás) megadásával számos betegség diagnosztizálható. Cyberchondriának – vagy magyarosabban kiberchondriának – nevezik azt a jelenséget, amikor valaki egy tünetre rákeresve (súlyos) betegséget diagnosztizál saját magán. Az öndiagnózis során a személy általában a tünet lehetséges okai közül a legrosszabb lehetőséget választja ki: a keresés egy egyszerű tünettel (pl. fejfájás) kezdődik, s nemritkán egy súlyos, specifikus betegséggel folytatódik (pl. agydaganat).

 A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2013. 4. számában olvasható

 

 

A Mindennapi Pszichológia
2017 augusztus-szeptemberi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2017. augusztus–szeptember

  • Külön lakó élettársak

    Az utóbbi évtizedekben a fejlett országokban mind nagyobb figyelmet kap egy érdekes társadalmi folyamat: úgy tűnik, egyre több az olyan tartós párkapcsolat, melyben a felek nem költöznek össze. A jelenség szociológiai szempontból meglehetősen összetett, és még nevet sem könnyű találni neki. Együttjárás? LAT? Látogató kapcsolat?

  • „Ez is miattad van!” – Az Apokalipszis négy lovasa a párkapcsolatokban

    „Nem én voltam, hanem Te voltál!”„Te vagy a hibás, Te csináltad!” Ismerősen csengenek ezek a mondatok? Valamilyen szinten biztosan. A párokkal folytatott beszélgetésekben sokszor találkozom azzal, hogy egyikük folyamatosan mentegetőzik, tisztára akarja mosni magát a párja előtt – de akár előttem is –, míg a másik hibáztat és „mossa kezeit”. A felelősség hárítása igen megterhelő úgy a környezet, mint a kapcsolatban élő felek számára.

  • Könnyes szemmel – mosolyogva – A leválás szülői szemmel

    Azt mondják, ne csináljunk drámát az elengedésből, mert az az élet része. Vegyük könnyedén ezt az élethelyzetet, és ahogy gyermekünk teszi, lépjünk mi is előre egyet saját életünkben. Ez a mindenki számára jó megoldás – és hovatovább ez az elvárt szülői hozzáállás. Pedig próbatétel ez a javából! Szülőnek, gyereknek egyaránt. A kérdés csak az, hogy tudunk megbirkózni a kísérő fájdalom és öröm vegyes érzéseivel? Egyáltalán, merjük-e őszintén vállalni érzéseinket?

  • A maximalista vezető

    A maximalista vezető mindig elégedetlen. Saját és kollégái munkájával és viselkedésével szemben is folyamatosan teljesíthetetlen elvárásokat támaszt. S mivel minden téren tökéleteset akar alkotni – tehát nem jelöli meg az egyetlen legfontosabbat – voltaképpen soha nem tud száz százalékot teljesíteni.

  • A drogprevenció modern útjai

    „Ne drogozz, fiam, mert junkie-ként végzed a híd alatt!”. „Ha kipróbálod a füvet, az egyenes út a kokainhoz és heroinhoz!”. „Ha már választanod kell, igyál inkább!”. Gyakran elhangzó intelmek ezek, melyek – túl azon, hogy társadalmunk pszichoaktív szerekkel kapcsolatos ambivalens viszonyulását tükrözik – lényegében széles körben elterjedt tévhiteken alapulnak. A hatékony megelőzés azonban nem építhet efféle féligazságokra és moralizáló tévhitekre.

ÉS MÉG: Szagelszívó és lételmélet – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Se házasság, se szenvedély„Legyünk együtt, de külön!” A mingli avagy 'lat' kapcsolatok... • Ösztönös vagy túlszabályozott? Freudi kapcsolatok • „Pozitív mementó”A szolgálat becsületeMit tud a baba? A mozgás szerepe az értelmi fejlődésben • „Mindig a nő dönt!”A betegség előnyös oldala. –  Freud betegségelőny-fogalma a hétköznapokban • Az ember, aki elkerülte a boldogságotA bűntudat ingében • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Ha a család együtt tud időt szánni a természet felfedezésére, akkor önmagukról is rengeteget tanulhatnak.

Mentális egyensúlyunk érdekében is érdemes néha félretenni a munkát.

A közlekedés okozta szennyezést mérő készülékeket általában az utak mellett helyezik el, pedig a kibocsátott szennyező anyagok a járműveken belül néha sokkal nagyobb mértékben...

Számos egyéb tényező mellett az sem mindegy, milyen az időjárás, ha a digitális marketing hatását nézzük.

A vicc szerint a kiegyensúlyozott diéta az, ha mindkét kezünkben van egy-egy tábla csokoládé.

A nevetés endorfint szabadít fel az agyban: minél több opioid receptor található az agyban, a résztvevő annál többet nevet a kísérlet során.