Jelenlegi hely

Csalás-e vagy ámítás?

A hipnózis nem bűvésztrükk, hanem tudományos bizonyítékokon alapuló gyógymód
Cipolla, a szúrós szemű bűvész a tudósok minden erőfeszítése ellenére él és virul.

Az interneten számos show-hipnotizőr, sejtszintű tisztánlátó és guru hirdeti szolgáltatásait. Sokszor még a képzett szakembernek is nehéz elkülöníteni egymástól a búzát és az ocsút: a tudomány talaján álló, szakmai etikai szabályoknak megfelelően dolgozó hipnoterapeutákat és a hangzatos nevű magánegyetemeken képződött kontárokat. Mi tagadás, ebben a helyzetben nekünk, hipnózissal dolgozó pszichológusoknak és orvosoknak is van felelősségünk. Nem lépünk fel olyan meggyőzően, mint a kóklerek. Ezért is él még mindig annyi tévhit a hipnózissal kapcsolatban. Szeretnék valamit lefaragni a tartozásból, ezért összegyűjtöttem néhányat a legnépszerűbb – de hamis – hipnózis-reprezentációk közül, és bemutatom a cáfolatukat. A hipnózis nem (feltétlenül) szemfényvesztés.

Cikkek: 

Tévhit: A hipnotizőr szúrós szemű varázsló, aki zsebórával kábítja el az áldozatait.

Tény: Sajnos sok olyan „jósda”, „természetgyógyász központ” vagy akár egyenesen „Hypnózis Intézet” működik, ahol kontrollálatlan képzettségű emberek a gyors haszonszerzés érdekében hipnózist végeznek a hozzájuk fordulókon. Ők nagy károkat okozhatnak, mert alanyaik váratlan reakcióit nem feltétlenül tudják kiszámítani, kezelni. Akármilyen segítőhöz fordul, érdemes megkérdeznie, hogy milyen egyetemen szerzett diplomát, illetve melyik egyesületnél kapott hipnoterápiás kiképzést. Korrekt szakember ezekről az adatokról külön kérdezés nélkül is be fog számolni Önnek. Magyarországon jelenleg nincs szabályozva, hogy ki végezhet hipnózist. Érdemes azonban olyan pszichológushoz, orvoshoz vagy fogorvoshoz fordulnia, aki a Magyar Hipnózis Egyesület vagy az Integratív Pszichoterápiás Egyesület képzését végezte el. Az a hipnoterapeuta, akik e két szervezet valamelyikében végezte el a hipnózis-képzést, egyetemi diplomája megszerzése után még éveken át tanulta a hipnotikus gyógyítás művészetét. Nem csak lelki bajok, de számos pszichoszomatikus és testi okokra visszavezethető panasz, betegség is eredményesen kezelhető hipnózissal. Örömmel mondhatom, hogy a pszichológusok és pszichiáterek mellett egyre több fogorvos, szülész-nőgyógyász, sebész, aneszteziológus, bőrgyógyász is alkalmazza a hipnoterápia módszerét. A zsebóra pedig nem más, mint egy bűvészkellék. A hipnózis létrehozásához elég akár az is, ha a személy kiválaszt egy tetszőleges pontot a szemközti falon, vagy megfigyeli saját légzését, és erre összpontosítja a figyelmét.

Tehát: Nem minden hipnotizőr bűvész. A hipnózishoz nincs szükség zsebórára vagy más „varázseszközökre”.

 

Tévhit: A hipnotizált személy teljesen elveszíti az akaratát; bármit megtesz, amit a hipnotizőr parancsol.

Tény: Filmeken, könyvekben gyakran ábrázolják így a hipnózist, de ez egy hamis képzeten alapul. A hipnotikus állapot előidézésére a hipnotizőr különböző gondolatokat közöl, amelyek segítik az ellazulást és a figyelem összpontosítását. Ezek a gondolatok a szuggesztiók. Az 1800-as évektől a második világháborúig a hipnotizőrök ún. autoriter stílust alkalmaztak, azaz a hipnózist gyakran parancsoló módon megfogalmazott szuggesztiókkal hozták létre. Ám ekkor is voltak olyan kísérletek, amelyek bebizonyították, hogy a hipnotizált személy nem válik zsinóron rángatott bábuvá. Julius Wagner-Jauregg professzor (Freud egyik tanára) például egy csoportos hipnózisdemonstráció során a bécsi orvosegyetem akkori három orvostanhallgató-nőjének parancsolta meg, hogy emeljék fel a szoknyájukat. A medikák az ismételt utasítások hatására először bokáig, majd térdig fel is húzták – aztán elvörösödtek, visszaengedték a szoknyát a lábukra, és kiugrottak a hipnózisból...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2013. 3. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2020. február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2020 február–március

  • Rugalmas gyereket akarjunk nevelni, ne tökéleteset!

    Hogyan lehet megőrizni és tudatosan fejleszteni a serdülők egyik szupererejét, a pszichológiai rugalmasságot? Hogyan kerülhetjük el, hogy célirányos gondolkodásunk túlzott merevségbe csapjon át, s megfosszon minket kreativitásunktól, humorunktól, az önfeledt élményektől – és nemritkán a lelki egészségünktől is? A PPKE BÉTA projektjének kamaszokról szóló cikksorozatának zárásaként ezekre a kérdésekre keressük a választ.

  • A társas elszigeteltség ezer arca: űrpszichológiai párhuzamok

    A magányosságot sokszor korunk népbetegségének címkézik, és egyre több írás szól arról, hogy tegyünk valamit ellene. Nem könnyű megfogalmazni, pontosan mi is ez, és miért szenvedünk tőle. A kutatók egyetérteni látszanak abban, hogy a magányosság szubjektív és negatív élmény, ami nagyrészt abból fakad, hogy az egyén szakadékot észlel társas kapcsolatainak vágyott és valóságos mennyisége és minősége között.

  • Virtuális valósággal a „fekete kutya” ellen

    A problémát kevésbé ismerő emberek többnyire úgy kezelik a depressziót, mintha az pusztán hangulati zavar lenne. „Szomorú? Vidítsuk fel!” – gondolják. Valójában azonban a depresszió betegség. Az örömre való képtelenség. A beteg tehát nem azért nem boldog, vidám, mert nem akar az lenni, hanem azért, mert abban az állapotában képtelen arra, hogy az legyen. Nem azért nem száll fel a boldogság hajójára, mert nem akar jegyet venni, hanem azért, mert nincs pénze jegyre.

  • Amikor a pszichológus házhoz megy – Tapasztalatok az online terápiáról

    A 21. században már szinte az egész életünket az online térben éljük – mégis még mindig sokan vonakodnak attól, hogy ha pszichológusról van szó, akkor is ezt a formát válasszák, hiszen úgy vélik, személyes kapcsolat nélkül nem lennének képesek megnyílni valakinek. Mindeközben egyre többen költöznek külföldre, ahol a várttal ellentétben a kerítés nem mindig van kolbászból, s a problémák idegenben sem mindig tűnnek el..

  • Rólam szól!(?) Ilyen vagyok!(?) - avagy miért hiszünk a horoszkópban?

    Érezte már úgy, hogy az aznapi horoszkóp vagy a szerencsesütiben rejlő üzenet egyenesen Önnek szól? Mintha az üdítőital kupakjában lévő mondat pontosan az aktuális élethelyzetére utalna? „A napokban próbálj meg jobban figyelni magadra!”. Esetleg megoldásokat ajánl munkahelyi problémáira: „A feszült munkahelyi légkörben kerüld a konfliktust a főnököddel!”. Ez biztosan nem lehet véletlen! – gondolhatjuk sokan.

ÉS MÉG: A valóságszelídítő – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Amivel egymásnak tartozunk • Miért csalnak a szociálpszichológusok? • Konfliktusok márpedig vannak – Valakinek meg kell mondania, mi hogy legyen… • Fájdalom és magányosság • Csendre ítélve • Miről szól a némaság? • Mit tesz velünk a stressz? – A krónikus stressz hatása idegrendszerünkre. • Nincs kudarc, csak újraértelmezett cél! • A sabbatical: lehetőség vagy veszély? Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Miért és mitől félek az önmagammal való találkozással kapcsolatban? Ez az igazi Pandora-szelence. Nem tudhatjuk, mit rejt a mély, s az sem megjósolható, miként hat ránk és...

A családterápia alapfeltevése, hogy a családon belül megjelenő érzelmi és viselkedési nehézség, tünet nemcsak az egyénhez tartozik, hanem a családi rendszer működésének zavarát...

A terapeuta a pszichés zavarok szakértője, a kliens viszont a saját problémájának a szakembere, hiszen ő ismeri legjobban a saját nehézségeit...

A kényszerek rengeteg időt és energiát vesznek el a gyermektől, emellett állandó feszültségben éli a mindennapjait, nem képes ellazulni, önfeledten játszani, mert a kényszer...

Ha nem a VR uralkodik az alkalmazó felett, hanem fordított a helyzet, számos pozitív cél elérse érdekében használhatjuk a technikát...

Elsőre érthetetlennek tűnhet: ha valaki ennyi pénzt és időt áldoz erre a folyamatra, miért nem az igazat mondja.