Jelenlegi hely

Csalás-e vagy ámítás?

A hipnózis nem bűvésztrükk, hanem tudományos bizonyítékokon alapuló gyógymód
Cipolla, a szúrós szemű bűvész a tudósok minden erőfeszítése ellenére él és virul.

Az interneten számos show-hipnotizőr, sejtszintű tisztánlátó és guru hirdeti szolgáltatásait. Sokszor még a képzett szakembernek is nehéz elkülöníteni egymástól a búzát és az ocsút: a tudomány talaján álló, szakmai etikai szabályoknak megfelelően dolgozó hipnoterapeutákat és a hangzatos nevű magánegyetemeken képződött kontárokat. Mi tagadás, ebben a helyzetben nekünk, hipnózissal dolgozó pszichológusoknak és orvosoknak is van felelősségünk. Nem lépünk fel olyan meggyőzően, mint a kóklerek. Ezért is él még mindig annyi tévhit a hipnózissal kapcsolatban. Szeretnék valamit lefaragni a tartozásból, ezért összegyűjtöttem néhányat a legnépszerűbb – de hamis – hipnózis-reprezentációk közül, és bemutatom a cáfolatukat. A hipnózis nem (feltétlenül) szemfényvesztés.

Cikkek: 

Tévhit: A hipnotizőr szúrós szemű varázsló, aki zsebórával kábítja el az áldozatait.

Tény: Sajnos sok olyan „jósda”, „természetgyógyász központ” vagy akár egyenesen „Hypnózis Intézet” működik, ahol kontrollálatlan képzettségű emberek a gyors haszonszerzés érdekében hipnózist végeznek a hozzájuk fordulókon. Ők nagy károkat okozhatnak, mert alanyaik váratlan reakcióit nem feltétlenül tudják kiszámítani, kezelni. Akármilyen segítőhöz fordul, érdemes megkérdeznie, hogy milyen egyetemen szerzett diplomát, illetve melyik egyesületnél kapott hipnoterápiás kiképzést. Korrekt szakember ezekről az adatokról külön kérdezés nélkül is be fog számolni Önnek. Magyarországon jelenleg nincs szabályozva, hogy ki végezhet hipnózist. Érdemes azonban olyan pszichológushoz, orvoshoz vagy fogorvoshoz fordulnia, aki a Magyar Hipnózis Egyesület vagy az Integratív Pszichoterápiás Egyesület képzését végezte el. Az a hipnoterapeuta, akik e két szervezet valamelyikében végezte el a hipnózis-képzést, egyetemi diplomája megszerzése után még éveken át tanulta a hipnotikus gyógyítás művészetét. Nem csak lelki bajok, de számos pszichoszomatikus és testi okokra visszavezethető panasz, betegség is eredményesen kezelhető hipnózissal. Örömmel mondhatom, hogy a pszichológusok és pszichiáterek mellett egyre több fogorvos, szülész-nőgyógyász, sebész, aneszteziológus, bőrgyógyász is alkalmazza a hipnoterápia módszerét. A zsebóra pedig nem más, mint egy bűvészkellék. A hipnózis létrehozásához elég akár az is, ha a személy kiválaszt egy tetszőleges pontot a szemközti falon, vagy megfigyeli saját légzését, és erre összpontosítja a figyelmét.

Tehát: Nem minden hipnotizőr bűvész. A hipnózishoz nincs szükség zsebórára vagy más „varázseszközökre”.

 

Tévhit: A hipnotizált személy teljesen elveszíti az akaratát; bármit megtesz, amit a hipnotizőr parancsol.

Tény: Filmeken, könyvekben gyakran ábrázolják így a hipnózist, de ez egy hamis képzeten alapul. A hipnotikus állapot előidézésére a hipnotizőr különböző gondolatokat közöl, amelyek segítik az ellazulást és a figyelem összpontosítását. Ezek a gondolatok a szuggesztiók. Az 1800-as évektől a második világháborúig a hipnotizőrök ún. autoriter stílust alkalmaztak, azaz a hipnózist gyakran parancsoló módon megfogalmazott szuggesztiókkal hozták létre. Ám ekkor is voltak olyan kísérletek, amelyek bebizonyították, hogy a hipnotizált személy nem válik zsinóron rángatott bábuvá. Julius Wagner-Jauregg professzor (Freud egyik tanára) például egy csoportos hipnózisdemonstráció során a bécsi orvosegyetem akkori három orvostanhallgató-nőjének parancsolta meg, hogy emeljék fel a szoknyájukat. A medikák az ismételt utasítások hatására először bokáig, majd térdig fel is húzták – aztán elvörösödtek, visszaengedték a szoknyát a lábukra, és kiugrottak a hipnózisból...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2013. 3. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019. december – 2020. januári számában
ezekről olvashat:

2019 december – 2020 január

  • Tudnak-e a gépek szeretni?

    A szeretetre való képesség az ember lehetősége, melynek valóra váltása a felnövekvés társas környezetétől, a szülő-gyermek kapcsolatban megtapasztalt szeretetteljes élményektől függ. Bármilyen bonyolult és sokoldalú is legyen a mesterséges intelligencia, érzésekre nem lesz programozható, mivel nem áll mögötte az autonóm életvezetést lehetővé tevő testi és szellemi erők fejlődéstörténete. Nincs benne semmi, ami az emberi érzések két nagy erőforrását, a szexualitást és az agressziót hordozná. A gépek nem szoronganak, nem félnek, nem remélnek.

  • Megalkuvás és megátalkodottság között

    Mire jó egy kompromisszum? Arra, hogy eláruljam a vágyaimat? Vagy arra, hogy igazodva a valósághoz, megvalósítsam belőlük legalább azt, ami megvalósítható? A kompromisszum során vajon lemondok önmagamról? Igazodom másokhoz? Vagy egyensúlyt teremtek az éppen adott helyzetben? Hogyan kell jó kompromisszumokat kötni?

  • Kudarc és siker között

    Mindannyian tudunk olyan emberekről, vállalkozásokról, politikai szervezetekről, akik, illetve amelyek sorozatos kudarcok után végleg elbuktak – vagy éppen sikert arattak. Hogyan lehet eljutni a kudarctól a sikerig? Mi különbözteti meg az örök vesztesektől azokat, akik végül győzni tudtak?

  • E-mail zűrzavar: miért nem értjük egymást?

    Valószínűleg sokan ismerik azt a frusztráló érzést, amikor a világosan és szabatosan megfogalmazott e-mailjükre értelmetlen – vagy a tárgytól teljesen eltérő – választ kapnak. Ugyanígy sokaknak ismert az a helyzet, amikor egy beérkező e-mail fölött töprengve próbálják kitalálni, vajon mit is akart mondani a levél szerzője. Az e-mailek írói és fogadói aztán szerepet cserélve bosszankodnak a másikon, aki nem tud értelmesen fogalmazni, vagy nem képes felfogni a legegyszerűbb dolgokat sem.

  • Pszichoterápia és önsegítés integrációja a Minnesota-rendszerű terápiákban

    A Minnesota-rendszerű terápia a pszichológiai terápiák önálló úton járó, kissé deviáns fivére. Elválaszthatatlan az Anonim Alkoholisták és a mintájukra kialakuló egyéb 12 lépéses csoportok szellemiségétől és gyakorlatától... A Minnesota-program a pácienseknek azon körével foglalkozik, akiknél az érzelem- és feszültségkezelés elégtelen volta szenvedélybetegségbe, addikcióba torkollott.

ÉS MÉG: Pedig a stratégiám tökéletes volt… – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Boldogságkereső • Az önismeret ára • A sikeres tárgyalás nem a tárgyalóasztalnál kezdődik • Kell-e különórára járnia, ha nem akar? • Mindennapi életünk a tik árnyékában – Egy Tourette-szindrómás kisfiú édesanyjának beszámolója • „Találd ki, mire vágyom” – Egy nárcisztikus párkapcsolata • Éljünk az élet napos oldalán! – Az életközépi válság újragondolása 2. • Érvényes-e még ma is az idősek bölcsessége? • Életközépi karrierváltás: tényleg létezik?• Ami a színfalak mögött zajlik – a krónikus stressz rejtelmei • A bosszú • „A testképet illetően nincs realitás!” – Beszélgetés dr. Juhász Péterrel • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Miért és mitől félek az önmagammal való találkozással kapcsolatban? Ez az igazi Pandora-szelence. Nem tudhatjuk, mit rejt a mély, s az sem megjósolható, miként hat ránk és...

A családterápia alapfeltevése, hogy a családon belül megjelenő érzelmi és viselkedési nehézség, tünet nemcsak az egyénhez tartozik, hanem a családi rendszer működésének zavarát...

A terapeuta a pszichés zavarok szakértője, a kliens viszont a saját problémájának a szakembere, hiszen ő ismeri legjobban a saját nehézségeit...

A kényszerek rengeteg időt és energiát vesznek el a gyermektől, emellett állandó feszültségben éli a mindennapjait, nem képes ellazulni, önfeledten játszani, mert a kényszer...

Ha nem a VR uralkodik az alkalmazó felett, hanem fordított a helyzet, számos pozitív cél elérse érdekében használhatjuk a technikát...

Elsőre érthetetlennek tűnhet: ha valaki ennyi pénzt és időt áldoz erre a folyamatra, miért nem az igazat mondja.