Jelenlegi hely

Csalás-e vagy ámítás?

A hipnózis nem bűvésztrükk, hanem tudományos bizonyítékokon alapuló gyógymód
Cipolla, a szúrós szemű bűvész a tudósok minden erőfeszítése ellenére él és virul.

Az interneten számos show-hipnotizőr, sejtszintű tisztánlátó és guru hirdeti szolgáltatásait. Sokszor még a képzett szakembernek is nehéz elkülöníteni egymástól a búzát és az ocsút: a tudomány talaján álló, szakmai etikai szabályoknak megfelelően dolgozó hipnoterapeutákat és a hangzatos nevű magánegyetemeken képződött kontárokat. Mi tagadás, ebben a helyzetben nekünk, hipnózissal dolgozó pszichológusoknak és orvosoknak is van felelősségünk. Nem lépünk fel olyan meggyőzően, mint a kóklerek. Ezért is él még mindig annyi tévhit a hipnózissal kapcsolatban. Szeretnék valamit lefaragni a tartozásból, ezért összegyűjtöttem néhányat a legnépszerűbb – de hamis – hipnózis-reprezentációk közül, és bemutatom a cáfolatukat. A hipnózis nem (feltétlenül) szemfényvesztés.

Cikkek: 

Tévhit: A hipnotizőr szúrós szemű varázsló, aki zsebórával kábítja el az áldozatait.

Tény: Sajnos sok olyan „jósda”, „természetgyógyász központ” vagy akár egyenesen „Hypnózis Intézet” működik, ahol kontrollálatlan képzettségű emberek a gyors haszonszerzés érdekében hipnózist végeznek a hozzájuk fordulókon. Ők nagy károkat okozhatnak, mert alanyaik váratlan reakcióit nem feltétlenül tudják kiszámítani, kezelni. Akármilyen segítőhöz fordul, érdemes megkérdeznie, hogy milyen egyetemen szerzett diplomát, illetve melyik egyesületnél kapott hipnoterápiás kiképzést. Korrekt szakember ezekről az adatokról külön kérdezés nélkül is be fog számolni Önnek. Magyarországon jelenleg nincs szabályozva, hogy ki végezhet hipnózist. Érdemes azonban olyan pszichológushoz, orvoshoz vagy fogorvoshoz fordulnia, aki a Magyar Hipnózis Egyesület vagy az Integratív Pszichoterápiás Egyesület képzését végezte el. Az a hipnoterapeuta, akik e két szervezet valamelyikében végezte el a hipnózis-képzést, egyetemi diplomája megszerzése után még éveken át tanulta a hipnotikus gyógyítás művészetét. Nem csak lelki bajok, de számos pszichoszomatikus és testi okokra visszavezethető panasz, betegség is eredményesen kezelhető hipnózissal. Örömmel mondhatom, hogy a pszichológusok és pszichiáterek mellett egyre több fogorvos, szülész-nőgyógyász, sebész, aneszteziológus, bőrgyógyász is alkalmazza a hipnoterápia módszerét. A zsebóra pedig nem más, mint egy bűvészkellék. A hipnózis létrehozásához elég akár az is, ha a személy kiválaszt egy tetszőleges pontot a szemközti falon, vagy megfigyeli saját légzését, és erre összpontosítja a figyelmét.

Tehát: Nem minden hipnotizőr bűvész. A hipnózishoz nincs szükség zsebórára vagy más „varázseszközökre”.

 

Tévhit: A hipnotizált személy teljesen elveszíti az akaratát; bármit megtesz, amit a hipnotizőr parancsol.

Tény: Filmeken, könyvekben gyakran ábrázolják így a hipnózist, de ez egy hamis képzeten alapul. A hipnotikus állapot előidézésére a hipnotizőr különböző gondolatokat közöl, amelyek segítik az ellazulást és a figyelem összpontosítását. Ezek a gondolatok a szuggesztiók. Az 1800-as évektől a második világháborúig a hipnotizőrök ún. autoriter stílust alkalmaztak, azaz a hipnózist gyakran parancsoló módon megfogalmazott szuggesztiókkal hozták létre. Ám ekkor is voltak olyan kísérletek, amelyek bebizonyították, hogy a hipnotizált személy nem válik zsinóron rángatott bábuvá. Julius Wagner-Jauregg professzor (Freud egyik tanára) például egy csoportos hipnózisdemonstráció során a bécsi orvosegyetem akkori három orvostanhallgató-nőjének parancsolta meg, hogy emeljék fel a szoknyájukat. A medikák az ismételt utasítások hatására először bokáig, majd térdig fel is húzták – aztán elvörösödtek, visszaengedték a szoknyát a lábukra, és kiugrottak a hipnózisból...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2013. 3. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019 augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2019 augusztus–szeptember

  • Megértés vagy megbocsátás?

    A düh, a neheztelés, a felháborodás, illetve – ha mi magunk cselekedtünk helytelenül – a bűntudat azt jelzik, hogy a másikat (vagy magunkat) felelősnek tartjuk és hibáztatjuk az általa elkövetett rossz cselekedet miatt. Ezen érzelmek felfüggesztése, elhalványulása pedig azt mutatja, hogy a másikat részben vagy egészben felmentjük a felelősség alól.

  • Elmés gépek

    Ha a számítógép nem azt csinálja, amit szerettünk volna, vagy – utasításaink ellenére – egyáltalán nem csinál semmit, nehéz megállni, hogy ne veszekedjünk vele úgy, mint egy emberrel. Sokszor nem is vagyunk képesek rá, és feszülten beszélünk, sőt kiabálunk hozzá: „Miért nem csinálod?”, „Ne bosszants már!”, „Direkt csinálod velem?”. Mintha lennének hitei, vágyai, szándékai, és képes volna önálló döntéseket hozni – azaz lenne elméje.

  • Stressztűrésre berendezkedve

    Az ember számos – és sokféle – tudattalan stratégiát alkalmaz, amelyeknek a segítségével pszichés feszültségeit igyekszik csökkenteni, megszüntetni. Az én-védelem lehet „leépítő” és „felépítő” – vagyis az elhárító mechanizmusok lehetnek az alkalmazkodást nehezítők, akár meggátlóak is, és lehetnek adaptívak, a megküzdést segítők.

  • Sématerápia

    A sématerápia célja az egészséges felnőtt mód megerősítése. Az ilyen felnőtt készségei: képes felismerni, elismerni, érvényesíteni, adaptívan kielégíteni alap érzelmi szükségleteit; képes mások szükségleteit is figyelembe venni, illetve saját szükségleteinek kielégítését hosszú távú céljai – vagy a másikkal való kölcsönösség fenntartása – érdekében késleltetni; önmagával, élményeivel szemben elfogadó, nehézségeit a közös emberi természet részének és nem másoktól elkülönítő vonásnak tartja. Kedvesen és együttérzéssel képes önmaga felé fordulni.

  • „A nagy megvilágosodás szemfényvesztés”

    Ő az első ember, aki kenuval szelte át az Atlanti-óceánt, és az első magyar, aki az Antarktisz széléről indulva, elérte a Déli-sarkot. Van, hogy egyedül küzd, van, hogy csapatban, van, hogy fagyási sérülésektől béna a fél arca, és van, hogy addig üvölt a hullámokat szidva, míg teljesen elmegy a hangja. Én arra keresem Rakonczay Gábornál a választ, hogy mi történik pontosan az ember lelkében a semmi közepén, mitől lesz egy csapatból jó csapat…

ÉS MÉG: Kulcs-kérdés – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaAz önigazolásról – avagy azt hiszed, józan döntéseket hozol • „Brit tudósok bebizonyították” – A tudományos zsargon manipulatív technikái • Csavargók és otthonülők – a tanulás evolúciós ökológiája • Nem lusták, csak kialvatlanokMegbízható tanúk-e a gyermekek?Gyermekek, akik „kilógnak” a sorbólÉgi és földi utakSématerápiaBoldogságvásárAz agy öregedése – mit tehetünk szellemi frissességünk megőrzéséért? • Traumafeldolgozás művészetterápiávalEgyszerűen nem tudok tévedni • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A terapeuta a pszichés zavarok szakértője, a kliens viszont a saját problémájának a szakembere, hiszen ő ismeri legjobban a saját nehézségeit...

A kényszerek rengeteg időt és energiát vesznek el a gyermektől, emellett állandó feszültségben éli a mindennapjait, nem képes ellazulni, önfeledten játszani, mert a kényszer...

Ha nem a VR uralkodik az alkalmazó felett, hanem fordított a helyzet, számos pozitív cél elérse érdekében használhatjuk a technikát...

Elsőre érthetetlennek tűnhet: ha valaki ennyi pénzt és időt áldoz erre a folyamatra, miért nem az igazat mondja.

Nyiri Gábor és kutatócsoportjának új kutatási irányokat kijelölő eredményét a világ vezető tudományos szakfolyóirata,