Jelenlegi hely

Egy tökéletes társadalom modellje van bennünk – 1. rész

Beszélgetés Kéri Györggyel, a SOTE kutatóprofesszorával
Addig vagyunk egészségesek, amíg a kommunikáció tiszta és valós. Amíg a sejtek nem hazudnak egymásnak.

A sejt elpusztítja önmagát, hogy hibás működésével, hamis jeleivel ne veszélyeztesse a rendszert magát. Minden sejtben van halálprogram, melynek külön érdekessége, hogy a sérült sejt nemcsak megöli, hanem föl is emészti önmagát, hogy ne maradjanak elhalt sejtek a szervezetben, ne keletkezzen hulla ill. bomlástermék, ezzel is védve a rendszer egészét.

Szerző: 

Az emberben rendszerbe szervezett sejttársadalom él, melyben az egyes sejt és a rendszer sokrétű és kiegyensúlyozott kölcsönhatásban van egymással. Ahogy ezt egy taoista gondolat nagyon szépen megfogalmazza: a tengerben benne van a csepp és a cseppben benne van a tenger. A rendszer működésének az alapja a sejtek közötti kommunikáció. Addig vagyunk egészségesek, amíg a kommunikáció tiszta és valós. Amíg a sejtek nem hazudnak egymásnak. A kommunikáció kifejezés a communare – közössé tenni – szóból származik. S valóban ezt teszi a sejt, amikor kommunikál vagy „dönt”, vagyis az információt befogadja, reagál rá és továbbítja. Az egészséges szervezetben minden sejt végzi a maga dolgát, és minden sejt fontos. A rendszer védi a sejtet, a sejt a rendszert. Tökéletesen érvényesül az „egy mindenkiért, mindenki egyért” elve – amíg a rendszer egészséges.

A jelátviteli terápia és a hozzá kapcsolódó gyógyszerkutatás egyik legfontosabb felismerése az, hogy a betegségek túlnyomó többségének a hátterében jelátviteli zavarok, hibás jelek állnak. Igaz ez nemcsak a daganatos, hanem például a fertőző betegségekre is, hiszen sok esetben a vírusok, sőt a baktériumok is beavatkoznak a sejtek jelátviteli mechanizmusaiba, átprogramozva azokat, megzavarva, károsítva a kommunikációs rendszert. De jelátviteli zavarok állnak a gyulladásos illetve számos központi idegrendszeri betegség hátterében is, mint például az érelmeszesedés, vagy az Alzheimer- és a Parkinson-kór. A tumorokkal kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy az egészséges sejt a szervezetben csak akkor osztódik, ha erre a rendszerből üzenetet kap. Az üzenet a szaporodást ösztönző (proliferációs) jel – pl. az ún. növekedési faktorok – formájában érkezik, de ez nem egyetlen pillanatnyi impulzust jelent, hanem egy egész jelhálózat összehangolt működését. Ha valaki megvágja az ujját, a vágás körüli sejtek üzenetet kapnak, hogy szaporodjanak, aminek a hatására a seb beforrad. A gyógyulás után a sejtosztódás – pl. a kontakthatások miatt – leáll. (Kontakthatás: a szaporodó sejtek „érzik” a szoros érintkezéstől, hogy már elegen vannak.)

A baj akkor kezdődik, ha a sejtek további szaporodásra késztető hibás illetve hamis jeleket kapnak – akkor is, amikor már nincs szükség további osztódásra. Hamis üzenethalmaz létrejöhet például krónikus gyulladás esetében kórokozó (bacilus, gomba stb.) jelenlétében, amikor túlkompenzálás következik be, vagy akár kórokozó nélküli krónikus gyulladás esetén is, ami pl. mechanikus sejtpusztulást követő hibás reguláció következménye lehet. 

Az interjú 1. része a Mindennapi Pszichológia 2013. 3. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 június–júliusi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. június–július

  • Ismerj el és szeress, bármi áron!

    Az embereket komolyan foglalkoztatja, mit gondolnak róluk, milyenek mások szemében. Ahogy minket látnak, az befolyásolja azt, ahogy viselkednek velünk. Jó okunk van tehát, hogy nagyon is érdekeljen, mit gondolnak rólunk mások. Az élet két fő területén fontos nekünk, hogy minél pozitívabb kép alakuljon ki rólunk: egyrészt a képességeink, másrészt a kedvelhetőségünk kapcsán.

  • Az elengedés művészete

    A fiatal felnőttkor egyik legnehezebb feladata a szülőktől való optimális távolság kialakítása. Sokszor sem a szülők, sem a fiatalok nem tudják, hogy mit is jelent a leválás és az elengedés. A családok életében két intenzív erő vív egymással: az egyik az egyéni elkülönülésért, az autonómia megéléséért vívott harc, a másik a családi összetartásért folytatott küzdelem. Az egyik kifelé tol a családból, a másik befelé húz.

  • Hallgassunk a szívünkre? – Testi folyamataink észlelése, érzelmeink szabályozása

    Elakad a lélegzetünk, mert valamilyen meglepő, rossz vagy éppen jó hírt kaptunk. Történik valamilyen esemény, amire reagálunk. Tudatosan vagy nem, ez mindenképpen valamiféle igazodást, alkalmazkodást jelent. A pszichológia nyelvén: szabályozzuk az érzelmeinket. Ennek módszerei természetesen nagyon változatosak…

  • Történetmesélő állatok

    Megtudjuk-e valaha, hogy mi jár az állatok fejében? Mit hisznek, mire vágynak, töprengenek-e valamin? Hasonlítanak-e a gondolataik az emberi gondolatokhoz – már ha vannak egyáltalán gondolataik? És mi a helyzet a történetekkel? Értik-e az állatok a történeteket? Vannak-e saját történeteik?

ÉS MÉG: Egy parkoló lelke – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaMiért olyan fontos, hogy szeressenek?Az elutasítástól való félelemKiút a céltalanságbólHogyan győzhető le minden szenvedés? A Buddha filozófiája • Tévhitek a mozaikcsaládokrólRejtélyes reklámhatásSokszínű segítőtársunk: a ló • „Virágba borult csillagok” – Népi motívumkincsünk üzenetének felhasználása a művészetterápiában • “Hinni akarunk a csodákban” – interjú Vavrek Zsolt brókerrel • Ez itt a jótett helyeKérdezni, kérdezni, kérdezni? A kérdezés, mint a dominancia álarca • Kongresszusok, konferenciákA pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!