Jelenlegi hely

Harc a Besurranóval és a Kirobbanthatatlannal

Ha harc, hát legyen harc! A küzdelemhez persze fel kell mérnünk az Ellenfél veszteségeit és a legyőzésére felhasználható Erőket is.

Kétségbeesett Anya hívja fel a Nevelési Tanácsadót. 4 és fél éves kisfia egészségéért aggódik, aki rendre visszatartja a székletét. A kisfiú nem hajlandó WC-re menni, de a pelenkás megoldás sem segít. A szülők 4-5 napig, néha akár egy hétig is várnak, de nem történik semmi. Ilyenkor aztán jön a kúp, a hashajtó szirup vagy akár a beöntés, aminek hatására hosszú hercehurca eredményeként, nagy fájdalmak közepette végre megszületik a Kaka. Egy pár nap béke, majd minden kezdődik elölről. Már voltak orvosi kivizsgáláson, gasztroenterológusnál és homeopatánál, figyelnek a kellően rostos étkezésre és a testmozgásra, de semmi nem segít, szervi okot pedig nem találtak. Arra kérem őket, hogy jöjjön együtt az egész család.

Szerző: 

Apa, Anya és Lackó kicsit szorongva lépnek a szobába – annyi helyen voltak már ezzel a problémával, nem szívesen teregetik ki a szennyest! De először nem is erről beszélgetünk, hanem arról, milyen nagyszerű kis kölyök is Lackó. Arról kérdezem mindhármukat, hogy mire büszkék benne, mi az, amiben ügyes, ami megkülönbözteti őt az összes többi 4 és fél éves kisfiútól. Furcsa a kérdés, nem erre számítottak, az első válaszok még általánosságok – „Hát mindenre büszkék vagyunk!” – de aztán Lackó besegít. Elkezd rajzolni, és hamar kiderül, hogy hihetetlen aszfalttörő kocsikat és traktorokat tud alkotni, sőt a működésüket is pontosan ismeri, el is magyarázza részletesen. Megtudom, hogy szívesen hallgatja, ha Apa magyaráz, nagyszerűen biciklizik és örömmel jár óvodába.

Lackó magabiztos cserfessége azonban abban a pillanatban eltűnik, ahogy a Problémáról kezdünk el beszélgetni. Eleinte a szülők is virágnyelven próbálnak fogalmazni, kicsit halkabban beszélnek, ami mind azt a benyomást kelti – bennem biztosan, gondolom, Lackóban is – hogy ez egy roppant kínos, esetleg szégyenletes dolog. A kisfiú hamarosan be is költözik a legtávolabbi sarokban álló kisasztal alá, ahol módszeresen firkálja felismerhetetlenné gyönyörű rajzait. Közben persze a füle nyitva. Így azt is hallja, amint a szülőkkel sorra vesszük azokat a disznóságokat, amiket a Kaka művel, ahogyan lassan az egész család fölött átveszi a hatalmat. Beszélnek a Fájdalomról, amit akkor okoz, amikor megérkezik, és a Feszültségről, amit az érkezését megelőző napokban kelt. Mindenbe beleszól: a játszótérről azért kell hazasietni, mert hátha jön, és azért kell rostos müzlit enni, mert esetleg az segít. Nincs egy békés percük miatta. Egyöntetű az elhatározás, hogy ennek az önkényuralomnak véget kell vetni.

Ha harc, hát legyen harc! A küzdelemhez persze fel kell mérnünk az Ellenfél veszteségeit és a legyőzésére felhasználható Erőket is. Rájövünk, hogy a helyzet nem reménytelen, hiszen Lackónak egyszer már egy egész hónapig sikerült csatát nyernie a Kakával szemben, alighanem van valami titkos fegyvere. Erősen bízunk Lackó Fantáziájában is, nem beszélve arról a Könyörtelen Kitartásról, amit például a biciklizés elsajátításánál tanúsított.

Ebben a bizakodó hangulatban búcsúzunk azzal, hogy irtóra várom a következő találkozást két hét múlva, hogy elmesélje, milyen furfangos cselt vetett be a Kaka ellen...

 A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2013. 2. számában olvasható

 

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2020 február–március

  • Rugalmas gyereket akarjunk nevelni, ne tökéleteset!

    Hogyan lehet megőrizni és tudatosan fejleszteni a serdülők egyik szupererejét, a pszichológiai rugalmasságot? Hogyan kerülhetjük el, hogy célirányos gondolkodásunk túlzott merevségbe csapjon át, s megfosszon minket kreativitásunktól, humorunktól, az önfeledt élményektől – és nemritkán a lelki egészségünktől is? A PPKE BÉTA projektjének kamaszokról szóló cikksorozatának zárásaként ezekre a kérdésekre keressük a választ.

  • A társas elszigeteltség ezer arca: űrpszichológiai párhuzamok

    A magányosságot sokszor korunk népbetegségének címkézik, és egyre több írás szól arról, hogy tegyünk valamit ellene. Nem könnyű megfogalmazni, pontosan mi is ez, és miért szenvedünk tőle. A kutatók egyetérteni látszanak abban, hogy a magányosság szubjektív és negatív élmény, ami nagyrészt abból fakad, hogy az egyén szakadékot észlel társas kapcsolatainak vágyott és valóságos mennyisége és minősége között.

  • Virtuális valósággal a „fekete kutya” ellen

    A problémát kevésbé ismerő emberek többnyire úgy kezelik a depressziót, mintha az pusztán hangulati zavar lenne. „Szomorú? Vidítsuk fel!” – gondolják. Valójában azonban a depresszió betegség. Az örömre való képtelenség. A beteg tehát nem azért nem boldog, vidám, mert nem akar az lenni, hanem azért, mert abban az állapotában képtelen arra, hogy az legyen. Nem azért nem száll fel a boldogság hajójára, mert nem akar jegyet venni, hanem azért, mert nincs pénze jegyre.

  • Amikor a pszichológus házhoz megy – Tapasztalatok az online terápiáról

    A 21. században már szinte az egész életünket az online térben éljük – mégis még mindig sokan vonakodnak attól, hogy ha pszichológusról van szó, akkor is ezt a formát válasszák, hiszen úgy vélik, személyes kapcsolat nélkül nem lennének képesek megnyílni valakinek. Mindeközben egyre többen költöznek külföldre, ahol a várttal ellentétben a kerítés nem mindig van kolbászból, s a problémák idegenben sem mindig tűnnek el..

  • Rólam szól!(?) Ilyen vagyok!(?) - avagy miért hiszünk a horoszkópban?

    Érezte már úgy, hogy az aznapi horoszkóp vagy a szerencsesütiben rejlő üzenet egyenesen Önnek szól? Mintha az üdítőital kupakjában lévő mondat pontosan az aktuális élethelyzetére utalna? „A napokban próbálj meg jobban figyelni magadra!”. Esetleg megoldásokat ajánl munkahelyi problémáira: „A feszült munkahelyi légkörben kerüld a konfliktust a főnököddel!”. Ez biztosan nem lehet véletlen! – gondolhatjuk sokan.

ÉS MÉG: A valóságszelídítő – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Amivel egymásnak tartozunk • Miért csalnak a szociálpszichológusok? • Konfliktusok márpedig vannak – Valakinek meg kell mondania, mi hogy legyen… • Fájdalom és magányosság • Csendre ítélve • Miről szól a némaság? • Mit tesz velünk a stressz? – A krónikus stressz hatása idegrendszerünkre. • Nincs kudarc, csak újraértelmezett cél! • A sabbatical: lehetőség vagy veszély? Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Lehet, hogy feszült vagy szorong, nem érti, hogy rosszat csinált, de az is előfordulhat, hogy az adott helyzetben sem

Készült már néhány vizsgálat a tárgyban, de az eredményeik ellentmondásosak.

Saját tapasztalataim szerint leginkább a számítógépezés, Playstation- illetve mobiltelefon-használat kérdéskörét érin

Ezek közül az egyik, hogy kizárólag a rémisztő külsejű, furcsán viselkedő idegenektől kellene tartani.

A kitartás az egyik legtöbbre tartott emberi tulajdonság, de korántsem csak a mi fajunkra jellemző.

A folyamatos distresszt átélő gyermek túlérzékeny, impulzív, egocentrikus lesz, akit állandó vészreakciók, tehetetlen düh jellemeznek – olyan, mintha folyamatos...