Jelenlegi hely

Harc a Besurranóval és a Kirobbanthatatlannal

Ha harc, hát legyen harc! A küzdelemhez persze fel kell mérnünk az Ellenfél veszteségeit és a legyőzésére felhasználható Erőket is.

Kétségbeesett Anya hívja fel a Nevelési Tanácsadót. 4 és fél éves kisfia egészségéért aggódik, aki rendre visszatartja a székletét. A kisfiú nem hajlandó WC-re menni, de a pelenkás megoldás sem segít. A szülők 4-5 napig, néha akár egy hétig is várnak, de nem történik semmi. Ilyenkor aztán jön a kúp, a hashajtó szirup vagy akár a beöntés, aminek hatására hosszú hercehurca eredményeként, nagy fájdalmak közepette végre megszületik a Kaka. Egy pár nap béke, majd minden kezdődik elölről. Már voltak orvosi kivizsgáláson, gasztroenterológusnál és homeopatánál, figyelnek a kellően rostos étkezésre és a testmozgásra, de semmi nem segít, szervi okot pedig nem találtak. Arra kérem őket, hogy jöjjön együtt az egész család.

Szerző: 

Apa, Anya és Lackó kicsit szorongva lépnek a szobába – annyi helyen voltak már ezzel a problémával, nem szívesen teregetik ki a szennyest! De először nem is erről beszélgetünk, hanem arról, milyen nagyszerű kis kölyök is Lackó. Arról kérdezem mindhármukat, hogy mire büszkék benne, mi az, amiben ügyes, ami megkülönbözteti őt az összes többi 4 és fél éves kisfiútól. Furcsa a kérdés, nem erre számítottak, az első válaszok még általánosságok – „Hát mindenre büszkék vagyunk!” – de aztán Lackó besegít. Elkezd rajzolni, és hamar kiderül, hogy hihetetlen aszfalttörő kocsikat és traktorokat tud alkotni, sőt a működésüket is pontosan ismeri, el is magyarázza részletesen. Megtudom, hogy szívesen hallgatja, ha Apa magyaráz, nagyszerűen biciklizik és örömmel jár óvodába.

Lackó magabiztos cserfessége azonban abban a pillanatban eltűnik, ahogy a Problémáról kezdünk el beszélgetni. Eleinte a szülők is virágnyelven próbálnak fogalmazni, kicsit halkabban beszélnek, ami mind azt a benyomást kelti – bennem biztosan, gondolom, Lackóban is – hogy ez egy roppant kínos, esetleg szégyenletes dolog. A kisfiú hamarosan be is költözik a legtávolabbi sarokban álló kisasztal alá, ahol módszeresen firkálja felismerhetetlenné gyönyörű rajzait. Közben persze a füle nyitva. Így azt is hallja, amint a szülőkkel sorra vesszük azokat a disznóságokat, amiket a Kaka művel, ahogyan lassan az egész család fölött átveszi a hatalmat. Beszélnek a Fájdalomról, amit akkor okoz, amikor megérkezik, és a Feszültségről, amit az érkezését megelőző napokban kelt. Mindenbe beleszól: a játszótérről azért kell hazasietni, mert hátha jön, és azért kell rostos müzlit enni, mert esetleg az segít. Nincs egy békés percük miatta. Egyöntetű az elhatározás, hogy ennek az önkényuralomnak véget kell vetni.

Ha harc, hát legyen harc! A küzdelemhez persze fel kell mérnünk az Ellenfél veszteségeit és a legyőzésére felhasználható Erőket is. Rájövünk, hogy a helyzet nem reménytelen, hiszen Lackónak egyszer már egy egész hónapig sikerült csatát nyernie a Kakával szemben, alighanem van valami titkos fegyvere. Erősen bízunk Lackó Fantáziájában is, nem beszélve arról a Könyörtelen Kitartásról, amit például a biciklizés elsajátításánál tanúsított.

Ebben a bizakodó hangulatban búcsúzunk azzal, hogy irtóra várom a következő találkozást két hét múlva, hogy elmesélje, milyen furfangos cselt vetett be a Kaka ellen...

 A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2013. 2. számában olvasható

 

A Mindennapi Pszichológia
2019. december – 2020. januári számában
ezekről olvashat:

2019 december – 2020 január

  • Tudnak-e a gépek szeretni?

    A szeretetre való képesség az ember lehetősége, melynek valóra váltása a felnövekvés társas környezetétől, a szülő-gyermek kapcsolatban megtapasztalt szeretetteljes élményektől függ. Bármilyen bonyolult és sokoldalú is legyen a mesterséges intelligencia, érzésekre nem lesz programozható, mivel nem áll mögötte az autonóm életvezetést lehetővé tevő testi és szellemi erők fejlődéstörténete. Nincs benne semmi, ami az emberi érzések két nagy erőforrását, a szexualitást és az agressziót hordozná. A gépek nem szoronganak, nem félnek, nem remélnek.

  • Megalkuvás és megátalkodottság között

    Mire jó egy kompromisszum? Arra, hogy eláruljam a vágyaimat? Vagy arra, hogy igazodva a valósághoz, megvalósítsam belőlük legalább azt, ami megvalósítható? A kompromisszum során vajon lemondok önmagamról? Igazodom másokhoz? Vagy egyensúlyt teremtek az éppen adott helyzetben? Hogyan kell jó kompromisszumokat kötni?

  • Kudarc és siker között

    Mindannyian tudunk olyan emberekről, vállalkozásokról, politikai szervezetekről, akik, illetve amelyek sorozatos kudarcok után végleg elbuktak – vagy éppen sikert arattak. Hogyan lehet eljutni a kudarctól a sikerig? Mi különbözteti meg az örök vesztesektől azokat, akik végül győzni tudtak?

  • E-mail zűrzavar: miért nem értjük egymást?

    Valószínűleg sokan ismerik azt a frusztráló érzést, amikor a világosan és szabatosan megfogalmazott e-mailjükre értelmetlen – vagy a tárgytól teljesen eltérő – választ kapnak. Ugyanígy sokaknak ismert az a helyzet, amikor egy beérkező e-mail fölött töprengve próbálják kitalálni, vajon mit is akart mondani a levél szerzője. Az e-mailek írói és fogadói aztán szerepet cserélve bosszankodnak a másikon, aki nem tud értelmesen fogalmazni, vagy nem képes felfogni a legegyszerűbb dolgokat sem.

  • Pszichoterápia és önsegítés integrációja a Minnesota-rendszerű terápiákban

    A Minnesota-rendszerű terápia a pszichológiai terápiák önálló úton járó, kissé deviáns fivére. Elválaszthatatlan az Anonim Alkoholisták és a mintájukra kialakuló egyéb 12 lépéses csoportok szellemiségétől és gyakorlatától... A Minnesota-program a pácienseknek azon körével foglalkozik, akiknél az érzelem- és feszültségkezelés elégtelen volta szenvedélybetegségbe, addikcióba torkollott.

ÉS MÉG: Pedig a stratégiám tökéletes volt… – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Boldogságkereső • Az önismeret ára • A sikeres tárgyalás nem a tárgyalóasztalnál kezdődik • Kell-e különórára járnia, ha nem akar? • Mindennapi életünk a tik árnyékában – Egy Tourette-szindrómás kisfiú édesanyjának beszámolója • „Találd ki, mire vágyom” – Egy nárcisztikus párkapcsolata • Éljünk az élet napos oldalán! – Az életközépi válság újragondolása 2. • Érvényes-e még ma is az idősek bölcsessége? • Életközépi karrierváltás: tényleg létezik?• Ami a színfalak mögött zajlik – a krónikus stressz rejtelmei • A bosszú • „A testképet illetően nincs realitás!” – Beszélgetés dr. Juhász Péterrel • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Törvényszerű, hogy partnereinket saját belső rendezettségünknek, integráltságunk fokának megfelelően választjuk – nincs ezzel másképp a nárcisztikus ember sem.

„Felnőttkorodban majd hálás leszel nekem ezért” – hangzik gyakran a válasz, amikor a serdülő kiböki, hogy nem szeretne zeneórára, edzésre vagy különtanárhoz járni.

Van egy kiskamasz gyermeke, akinek folyton kiesnek a kezéből a dolgok és a legértékesebb tárgyakat is képes leverni a lakásban? Higgye el, nem azért csinálja, mert nem hallgat...

A Tourette-zavar (TZ) – vagy korábbi nevén Tourette-szindróma – egy tünetegyüttes, mely spektrumzavarnak tekinthető, és melynek központi tünete az akaratlan hangadás vagy...

Egy hosszú távú vizsgálat alapján egyáltalán nem olyan vészes a helyzet, mint ahogyan azt a korábbi kutatások alapján