Jelenlegi hely

Síppal, dobbal, nádi hegedűvel…

Nem volt olyan korszak, amiben ne használták volna a zenét gyógyításra

A zenével való gyógyítás hosszú évezredek óta felfedezhető az emberiség történelmében. A címben megidézett dalocska – mely bizonyára sok olvasónak élénken él emlékezetében – is azt a hagyományos orvosló tevékenységet mutatja be, melyet többek közt őseink gyógyítói, a sámánok és táltosok végeztek. Testi-lelki megbetegedések esetén ők voltak azok, akik dobokkal, énekkel és tánccal gyógyították törzsük tagjait.

Ha visszanyúlunk a történelemben, észrevehetjük, hogy nem volt olyan korszak, amiben ne használták volna a zenét gyógyításra. Találkozhatunk ezzel az egyiptomi Halottak könyvében, az indiai Ayurvédában, a nagy görög filozófusok és gondolkodók munkáiban (Platón Az állam című munkájában külön fejezetet szentel a zene pozitív hatásainak, Arisztotelésztől olvashatunk a zene katarzist keltő, és ez által gyógyító erejéről).
A Bibliában Dávid hárfajátékával csillapítja Saul király kedélyingadozását: „S ahányszor csak rátört Saulra az Isten lelke, Dávid fogta a hárfát és játszott. Ilyenkor Saul megnyugodott, jobban lett, és a gonosz lélek odébbállt.” (1Sám 17), Orfeusz pedig lantjátékával még a halálból is képes visszahozni szerelmét, Euridikét.

Vajon mi lehet az alapja mindennek?

Bizonyára találkoztak már a zene megnyugtató, relaxálást, kikapcsolódást segítő tulajdonságával – egy fárasztó nap végén igazán nagy öröm kedvenc zenéjüket lejátszani és úgy pihenni, vagy már csillapították feldúlt lelküket csodaszép dallamokkal.
Éppúgy ismerhetik a zene serkentő, mozgósító hatását is: dinamikus zene hallgatása új energiákkal tölthet fel bennünket, újra tetterősnek érezhetjük magunkat.
A zene alapvető elemei: a ritmus, a hang, a dallam, a harmónia és a hangszín mind-mind befolyásolják viselkedésünket, testünk fizikai állapotát és elménk hatékonyságát, a zene hatással van a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszerre is. Használjuk érzelmeink, lelkivilágunk kifejezésére, megnyugtatja és örömmel tölti fel lelkünket.

A zeneterápia pont az ezekben a hatásokban rejlő terápiás lehetőségeket használja fel. De hogyan is?

A zenehallgatás és a zenélés önmagában nem zeneterápia, legyen az bármilyen hasznos és kellemes az ember számára. A zeneterápia olyan pszichoterápiás eljárás, amelynek során a zenét és a zene elemeit (ritmust, dallamot, formát) valamilyen terápiás cél érdekében használjuk. Három fő módszere van: az aktív, a receptív és az integratív zeneterápia, ezeken belül pedig beszélhetünk egyéni és csoportos foglalkozásokról.

A receptív zeneterápia során a zenét hallgatjuk, és a zene hallgatása közben átélt érzelmeket és élményeket öntjük szavakba. Kicsit olyan ez, mint az éber álmodás, a mélyben rejlő, sokszor tudattalan tartalmak megismerésén túl remek lehetőség a relaxálásra és a lazításra is.

Az aktív zeneterápia igen kreatív tevékenység, mely hangszeres tudást nem igényel, hiszen kifejezetten könnyen kezelhető hangszerekkel (egyszerű dobok, triangulum, csengők, egyéb ütős hangszerek, taps stb.) való zenélésről van szó. Kreatív volta miatt segíti az identitás megőrzését, közösségteremtő hatása tagadhatatlan, és az aktív zenélés a fizikai állapotra is nagyon jó hatással van. Sokszor könnyebb elzenélni a problémát, pláne akkor, ha esetleg nem találjuk meg rá a megfelelő szavakat. Egy képzett zeneterapeuta számára a hangszerválasztástól a zenélésen keresztül mindennek szimbolikus jelentősége van, melynek megfejtése hozzájárul a gyógyuláshoz, a változáshoz.

Lényeges, hogy a közös zenélés célja nem valami művészi produktum létrehozása, hanem élmények átélése és érzések-gondolatok felszínre hozatala – majd a zenélést követően ezek átbeszélésével a változás elindítása.

Az integratív zeneterápia során az aktív vagy receptív zeneterápia egészül ki valamely más művészeti ágazattal, például különféle ábrázolási technikákkal (festés, rajzolás, agyagozás stb.), szövegírással (mese, vers), tánccal, mozgással.

A zeneterápia alkalmazási területe igen széles skálán mozog, felhasználható depresszió, pánik, hangulatzavarok, szorongás, félelem és pszichoszomatikus megbetegedések esetén is. Segít többek közt az önismeret megszerzésében, az önértékelés javításában, kommunikációs problémák esetén. Sokszínűségéről, további területeiről és történetéről bővebben olvashat a www.zeneterapeuta.hu oldalon, ahol akár a receptív zeneterápiát is kipróbálhatja otthon, kényelmes körülmények között.

 

 

 

 

 

 

Ez is érdekelhet

A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma  a Kincsek a város alatt c. kiállításához kapcsolódóan irodalmi pályázatot hirdet.

Fokozatosan javul a tartás, nő az önbizalom, ébred a nőiesség. Elkezdenek jönni a visszajelzések, egyre többen veszik észre a változást, a kecsesebb, kifinomult mozdulatokat...

A szexizmus a megkülönböztető bánásmód számtalan formáját eredményezi, szélsőséges esetben legitimizálja a nők elleni erőszakot

Nézzük meg, mi teszi a még érdeklődő gyermeket zenét szerető és értő felnőtté!

A gyerekkorban hozott döntések egy életre meghatározhatják, hogy valakinek később milyen kapcsolata lesz a zenével, és sokan csak azért fosztják meg magukat a zenélés örömétől...

Érdemes lenne a történet kapcsán a mai kamaszokkal beszélgetni barátságról, kortárs-kapcsolatokról, öltözködésről, udvarlási szokásokról vagy a folyton változó nő és férfi...