Jelenlegi hely

Mikor jó az anyós?

Az anyósnak jelentős hatása lehet a házasság alakulására

Csak a pszichiátereket és a kövér embereket kezeli a szóbeszéd olyan mostohán, mint az anyósokat – jegyzi meg tréfásan  az első jelentős anyóskutatást összegző könyvről írt ismertetőjében Sussman. Magyarországon valószínűleg alig van olyan ember, aki életében ne hallott volna legalább egy anyósviccet. Sőt nemcsak Magyarországon, de a világ számos országában hasonló a helyzet. Ha egy könyvtár katalógusában rákeresünk az „anyós” szóra, a  találatok többsége (ha nem az összes) jó eséllyel anyósvicc-gyűjtemény, anyósokról szóló anekdotázó könyv vagy egyéb humoros írás lesz. Ennek tükrében tehát ha igaz a mondás, hogy „minden viccnek a fele igaz”, az anyósoknak mitológiai szörnyekkel vetekedően rettenetes lényeknek kellene lenniük.

Szerző: 

Egy ennyire szélsőséges – és széles körben elterjedt – közhiedelem általában felkelti a tudomány érdeklődését. Gyakran ugyanis a többség – vagy a „nép” – vélekedése attól még, hogy sokan vallják, nem feltétlenül igaz. Kiderült, hogy a Föld gömbölyű, pedig korábban azt hitték, lapos; kiderült, hogy az érvágás nem gyógyítja meg a legtöbb betegséget; és kiderült, hogy boszorkányok nincsenek – habár az anyósviccek a laikus szemlélőt ebben akár el is bizonytalaníthatják… Éppen ezért tűnik érdekesnek a jelenség: egyrészről ennyi vicc és vélekedés ritkán jön létre mindenféle valós alap nélkül, másrészről viszont pszichológiai szempontból nehezen  képzelhető el, hogy ennyire éles megkülönböztetés érje éppen ezt az egy családtagot.

Óhatatlanul felmerülnek a kérdések: hogyan lesz ugyanaz a személy, akit eddig a „jó és  szeretetreméltó édesanya” szerepben könyveltek el, egyszer csak egy minden rossz tulajdonsággal megvert „anyós”, csupán egy házasság által? Ha az anyósát annyi ember  nem kedveli, az apósuk iránt miért éreznek másként? Mégis mik lehetnek azok a tényezők, amik ennyire sajátossá teszik az anyós helyzetét a családszerkezetben?

Mielőtt választ keresnénk a fenti kérdésekre, érdemes egy kicsit nagyobb perspektívából végiggondolnunk, mi is a jelentségük. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján ugyanis Magyarországon 2011-ben 35 750 házasság köttetett, és 23 200 házaspár vált el. Ez azt jelenti, hogy a válások száma a házasságok számának csaknem 65 százaléka. Természetesen igen sok tényező befolyásolja azt, hogy egy házaspár együtt marad-e vagy sem, ugyanakkor hiba lenne azt feltételezni, hogy egy házasság sikeressége csakis és kizárólag a férjen és a feleségen múlik. A házaspár ugyanis rokoni kapcsolatok többé vagy kevésbé kiterjedt hálójába ágyazódik be. A rokonok – és ezáltal véleményük is – fontos lehet a házaspár egyik, másik, vagy mindkét tagjának, vagyis képesek lehetnek befolyásolni magát a házasságot is. Az anyós a házaspár másik tagjának az (édes)anyja, vagyis az elsődleges tárgykapcsolata, ami rendszerint igen erős kötődéssel jár. Jó okunk van tehát feltételezni, hogy az anyósnak jelentős hatása lehet a házasság alakulására. Amennyiben vejével/menyével rossz a kapcsolata, úgy jó eséllyel a házasságra sem tekint jó szemmel, vagy ellenzi azt. Természetesen mindez nem állítható biztosan, ám ismerőseinktől olykor hallhatjuk, hogy anyósokat tesznek felelőssé egy házasság megromlásáért – ahogy az is előfordul, hogy anyák arról panaszkodnak, lányukkal/fiukkal való kapcsolatukat annak házastársa rontotta meg...

Máig rejtély, hogy vajon miért éppen az anyósokkal szemben született annyi vicc. Nem tudni, vajon az apósokról miért nem születnek hasonlóan csípős anekdoták, holott egyes kutatások azt találták, hogy az embereknek nem rosszabb a kapcsolata anyósukkal, mint apósukkal.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2013. 2. számában olvasható

 

A Mindennapi Pszichológia
2019. október–novemberi számában
ezekről olvashat:

2019 október–november

  • Mi kell ahhoz, hogy szépen írjon egy fiú?

    Ötezer ismétlést is igényelhet egy helytelenül elsajátított mozdulatsor kijavítása a kutatások szerint. Ennek ellenére alap-mozgásformákat egyáltalán nem, vagy nem szakértőktől tanulnak a gyerekek, illetve gyakran nincs elég idejük a tökéletesítésre. Serdülőkről szóló cikksorozatunkban most a finommozgások fejlődésével kapcsolatos praktikus tudnivalókat mutatjuk be: kiderül például, hogy miért írnak szebben a lányok, miként érdemes felkészülni egy zeneórára és mit ér egy edzés, ha fejben végezzük.

  • Éljünk az élet napos oldalán! Az életközépi válság újragondolása – 1.

    „Mi az életem értelme?”, „Mitől vagyok én hasznos ebben a világban?”, „Mit tettem le eddig az asztalra?” A választól függően akár 180 fokos fordulatot is vehet az életünk... A magunknak adott válaszok alapján vagy azt a következtetést vonjuk le, hogy úgy alakult az életünk, ahogy elvártuk, megálmodtuk vagy szerettük volna, vagy éppen nem. Ha a végső következtetés nem kedvező, akkor elégedetlenséget, elkeseredettséget, céltalanságot érezhetünk, melyek mentális, de akár fizikai problémákat is okozhatnak.

  • Elektromágneses túlérzékenység

    Az utóbbi időben növekszik az aggodalom a különféle technológiai újításokkal és az újabbnál újabb mesterséges anyagokkal kapcsolatban. Valószínűleg mindannyian jó pár ilyen aggályt fel tudnánk sorolni: az élelmiszeradalékok, a növényvédőszerek túlzott használata, vagy az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok megjelenése. Ezek közé tartoznak az elektromágneses terekkel (vagy konkrétabban a mobiltelefonokkal, bázisállomásaikkal, a magasfeszültségű távvezetékekkel vagy a közeljövőben bevezetésre kerülő 5G hálózatokkal stb.) kapcsolatos félelmek.

  • A meggyőzés kiskapui

    A sématerápia célja az egészséges felnőtt mód megerősítése. Az ilyen felnőtt készségei: képes felismerni, elismerni, érvényesíteni, adaptívan kielégíteni alap érzelmi szükségleteit; képes mások szükségleteit is figyelembe venni, illetve saját szükségleteinek kielégítését hosszú távú céljai – vagy a másikkal való kölcsönösség fenntartása – érdekében késleltetni; önmagával, élményeivel szemben elfogadó, nehézségeit a közös emberi természet részének és nem másoktól elkülönítő vonásnak tartja. Kedvesen és együttérzéssel képes önmaga felé fordulni.

  • Ha eljön Damoklész...

    A gyógyult kifejezést csak azoknál a pácienseknél használják, akik elérkeztek az ötéves remisszió, azaz a betegség tünetmentességének mérföldkövéhez. Ha arról kérdeznénk őket, mi volt a legnehezebb számukra az elmúlt 5 év alatt, akkor szinte kivétel nélkül a kontrollvizsgálatokat kísérő szorongást említenék, vagy a daganat esetleges kiújulásával kapcsolatos rettegést.

ÉS MÉG: Polihisztor születik – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Komoly kapcsolatra férfi kerestetik...Isten rabságbanMiért nehéz megváltozni?Megbocsássunk-e az ellenünk vétkezőknek? • A tik, a jéghegy csúcsa – Tik-zavarok és társuló problémák gyermekkorban • „Együtt dolgozunk a családtagokkal” – A családterápia • A gyengék ereje – A kisebbségi befolyásolás pszichológiája • A magzat létrejötte és megmaradása: a természet csodájaMit mutat a pupilla? – avagy hogyan segíthet megérteni az emberi döntéshozatal sajátosságait? • „A fizetésemelésnek szaga van” – Beszélgetés Zólyomi Zsolttal • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A családterápia alapfeltevése, hogy a családon belül megjelenő érzelmi és viselkedési nehézség, tünet nemcsak az egyénhez tartozik, hanem a családi rendszer működésének zavarát...

Az 1960-as évekig egy férfi és egy nő együttélése gyakorlatilag kizárólag házasságon alapulhatott. Az ettől eltérő módozatokat a társadalom elutasította - manapság azonban az...

A kólikaként is emlegetett kórkép legtöbbször ártalmatlan, nincs mérhető, kimutatható elváltozás a hátterében, de súl

Hogy mi a helyes álláspont, az elsősorban nem jogi, hanem tudományos kérdés.

Ennek a kialakítása pedig a szülőn múlik, és bizony nem csak úgy, hogy büntetésképpen eltiltja a képernyőtől a gyerek

A család nőtagját erotizálhatja a súlygyarapodás kiváltása, hiszen jó étkeket tesz az asztalra, örömforráshoz juttatja párját.