Jelenlegi hely

Mosogat-e egy macsó?

Férfi szerepek, férfi értékek a családban
Néha egymást teljesen kizáró dolgokat várnak a férfiaktól

Az Igazi Férfi macsó. Az Igazi Férfi érzékeny. Az Igazi Férfi határozott. Az Igazi Férfi gyengéd. Az Igazi Férfi szenvedélyes. Az Igazi Férfi rámenős. Az Igazi Férfi figyelmes. Az Igazi Férfi önálló. Az Igazi Férfi megfontolt. Az Igazi Férfi jól keres és sikeres a szakmájában. Az Igazi Férfi segítőtárs a ház körüli teendőkben. Az Igazi Férfi csak a családjának él. Az Igazi Férfi ápolt és elegáns. Az Igazi Férfi laza és lezser. Az Igazi Férfi felelősségteljes. Az Igazi Férfi gáláns. Az Igazi Férfi takarékos. Az Igazi Férfi megszereli az autót. Az Igazi Férfi altatódalt dúdol a gyermekének. Az Igazi Férfi keresi a kalandot és ellenállhatatlan. Az Igazi Férfi megbízható és hűséges.

A családon – így a kultúrán – belül az egyes szerepek, így a nemi szerepek is egymást kölcsönösen teszik lehetővé. Ha egy családban van egy rendes, akkor kell lennie rendetlennek is – hiszen hozzá képest határozhatja meg önmagát. Ha van egy hangos – és mindenki egyetért abban, hogy milyen ciki, hogy ő hangos –, akkor kell lennie csendeseknek is, akik mellett hangos lehet; és természetesen a csendesek lesznek azok, aki egyetértenek a hangos személy cikiségében, holott részben ők teszik számára lehetővé a hangos szerep betöltését. 

És mindkét, egymást kiegészítő szerepre szükség van. Következésképp, nem szerencsés, ha a komplementer szerepet betöltő személyt – hosszú évek fáradságos erőfeszítéseivel – megváltoztatjuk, átneveljük az ellentétes szerepre. Még pontosabban a „szerencsés” szó sem helyénvaló, hiszen a rendszerszemléletű családterápia kerüli az értékítéleteket: bármit tehetünk, csak ne lepődjünk meg a következményein. Megtaníthatjuk a férfiakat, hogy árnyaltan fejezzék ki az érzelmeiket, osszák meg belső tartalmaikat – hiszen ez leginkább a kulturális nevelés eredménye.

A kisfiúkra rászólunk (pardon: korábban rászóltunk), ha sírdogáltak vagy „lelkiztek”, a lányokat pedig egy buksisimogatással megjutalmaztuk ilyenkor – de akkor ne lepődjünk meg, ha a család férfitagja egy parkolóhelyért folytatott vitában szemét dörzsölgetve visszavonulót fúj. Kulturális értékké tehetjük a férfiak ápoltságát és igényességét, iparágakat is építhetünk rá – csak ne lepődjünk meg, hogy a fürdőszobapolcon a férfikozmetikumok kiszorítják a család nőtagjainak piperekellékeit. 

Ránevelhetjük a férfiakat arra, hogy a nők is kezdeményezhetnek és fizethetik a vacsoraszámlát – de aztán ne csodálkozzunk, ha a kiszemelt pasi vonakodik telefonálni és csak a saját fogyasztását rendezi. Egy „cuki” pasitól pedig ne várjuk, hogy határozott döntést hoz és asszertíven kezel egy konfliktust. Ha pedig rászoktatjuk a férfiakat, hogy minden dátumra emlékezzenek, és ilyenkor tegyék is meg a szükséges intézkedéseket – akkor nem lesz szükségük a párjukra, hogy ilyenkor figyelmeztesse őket: hívd fel Édesanyádat, mert születésnapja van! És válaszul a címben feltett kérdésre: nem, egy macsó nem mosogat. Ha egy macsót választottunk, aztán megtanítjuk mosogatni, ne lepődjünk meg, hogy már nem is macsó. És ilyen formájában talán már nem is lesz vonzó. Lehet, hogy nagyon vonzó férfi lesz – de nem az a macsó, akit választottunk.

A cikk teljes terjedelemben a Mindennapi Pszichológia 2013. 01 számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019. december – 2020. januári számában
ezekről olvashat:

2019 december – 2020 január

  • Tudnak-e a gépek szeretni?

    A szeretetre való képesség az ember lehetősége, melynek valóra váltása a felnövekvés társas környezetétől, a szülő-gyermek kapcsolatban megtapasztalt szeretetteljes élményektől függ. Bármilyen bonyolult és sokoldalú is legyen a mesterséges intelligencia, érzésekre nem lesz programozható, mivel nem áll mögötte az autonóm életvezetést lehetővé tevő testi és szellemi erők fejlődéstörténete. Nincs benne semmi, ami az emberi érzések két nagy erőforrását, a szexualitást és az agressziót hordozná. A gépek nem szoronganak, nem félnek, nem remélnek.

  • Megalkuvás és megátalkodottság között

    Mire jó egy kompromisszum? Arra, hogy eláruljam a vágyaimat? Vagy arra, hogy igazodva a valósághoz, megvalósítsam belőlük legalább azt, ami megvalósítható? A kompromisszum során vajon lemondok önmagamról? Igazodom másokhoz? Vagy egyensúlyt teremtek az éppen adott helyzetben? Hogyan kell jó kompromisszumokat kötni?

  • Kudarc és siker között

    Mindannyian tudunk olyan emberekről, vállalkozásokról, politikai szervezetekről, akik, illetve amelyek sorozatos kudarcok után végleg elbuktak – vagy éppen sikert arattak. Hogyan lehet eljutni a kudarctól a sikerig? Mi különbözteti meg az örök vesztesektől azokat, akik végül győzni tudtak?

  • E-mail zűrzavar: miért nem értjük egymást?

    Valószínűleg sokan ismerik azt a frusztráló érzést, amikor a világosan és szabatosan megfogalmazott e-mailjükre értelmetlen – vagy a tárgytól teljesen eltérő – választ kapnak. Ugyanígy sokaknak ismert az a helyzet, amikor egy beérkező e-mail fölött töprengve próbálják kitalálni, vajon mit is akart mondani a levél szerzője. Az e-mailek írói és fogadói aztán szerepet cserélve bosszankodnak a másikon, aki nem tud értelmesen fogalmazni, vagy nem képes felfogni a legegyszerűbb dolgokat sem.

  • Pszichoterápia és önsegítés integrációja a Minnesota-rendszerű terápiákban

    A Minnesota-rendszerű terápia a pszichológiai terápiák önálló úton járó, kissé deviáns fivére. Elválaszthatatlan az Anonim Alkoholisták és a mintájukra kialakuló egyéb 12 lépéses csoportok szellemiségétől és gyakorlatától... A Minnesota-program a pácienseknek azon körével foglalkozik, akiknél az érzelem- és feszültségkezelés elégtelen volta szenvedélybetegségbe, addikcióba torkollott.

ÉS MÉG: Pedig a stratégiám tökéletes volt… – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Boldogságkereső • Az önismeret ára • A sikeres tárgyalás nem a tárgyalóasztalnál kezdődik • Kell-e különórára járnia, ha nem akar? • Mindennapi életünk a tik árnyékában – Egy Tourette-szindrómás kisfiú édesanyjának beszámolója • „Találd ki, mire vágyom” – Egy nárcisztikus párkapcsolata • Éljünk az élet napos oldalán! – Az életközépi válság újragondolása 2. • Érvényes-e még ma is az idősek bölcsessége? • Életközépi karrierváltás: tényleg létezik?• Ami a színfalak mögött zajlik – a krónikus stressz rejtelmei • A bosszú • „A testképet illetően nincs realitás!” – Beszélgetés dr. Juhász Péterrel • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A családterápia alapfeltevése, hogy a családon belül megjelenő érzelmi és viselkedési nehézség, tünet nemcsak az egyénhez tartozik, hanem a családi rendszer működésének zavarát...

Az 1960-as évekig egy férfi és egy nő együttélése gyakorlatilag kizárólag házasságon alapulhatott. Az ettől eltérő módozatokat a társadalom elutasította - manapság azonban az...

A kólikaként is emlegetett kórkép legtöbbször ártalmatlan, nincs mérhető, kimutatható elváltozás a hátterében, de súl

Hogy mi a helyes álláspont, az elsősorban nem jogi, hanem tudományos kérdés.

Ennek a kialakítása pedig a szülőn múlik, és bizony nem csak úgy, hogy büntetésképpen eltiltja a képernyőtől a gyerek

A család nőtagját erotizálhatja a súlygyarapodás kiváltása, hiszen jó étkeket tesz az asztalra, örömforráshoz juttatja párját.