Jelenlegi hely

Döglött sas a havon

Az álomfejtésről
A pszichoanalízis szerint az álom a tudattalanunkból ered, annak egy rejtjeles nyelven írt üzenete

A legtöbb pszichológus az álmodó saját, egyéni asszociációira kíváncsi, tehát megkérdezi őt az álomban szereplő történésekről, személyekről: Mit jelent ez Önnek? Mi vagy ki jut erről az emberről az eszébe? Mikor érzett hasonlót a való életben? Ezzel a módszerrel a páciens – a terapeuta segítségével – közelebb jut saját álmának megértéséhez, és bepillantást nyerhet saját tudattalanjának világába.

Mit jelenthet az álmom? – kérdezik gyakran tőlünk, pszichológusoktól laikusok, ismerősök. Az álom mindig erősen foglalkoztatta az embert, a különböző történelmi korokban és kultúrákban más és más elképzelés uralkodott annak eredetéről és természetéről. Az ókori Indiában és Görögországban például a bölcsek testi betegségekre utaló jeleket véltek kiolvasni az álmokból, így a testi gyógyászatban használták fel azokat, a görög filozófusok, így Szókratész és Platón már lélektani jellegű elgondolásokat fogalmaztak meg. A mi kultúránk pszichológiájában Sigmund Freud rakta le az álomelemzés máig érvényes alapjait, amelyeket sok pszichológus ma is felhasznál diagnosztikus és terápiás munkájában…

A pszichoanalízis szerint az álom a tudattalanunkból ered, annak egy rejtjeles nyelven írt üzenete, amit az álmodó együttműködése és az álmodóval kapcsolatos információk nélkül nem lehet megfejteni. Az álmokban megjelenő jelképek, szimbólumok konkrét jelentésének meghatározásához például a mítoszokat, vallásokat és művészeteket is segítségül hívhatnánk. Megnézhetnénk, hogy az adott kép mit jelentett a különböző kultúrák számára… a sas gyakran Nap-szimbólum, az erő, a háború jelképe; a pedig sokszor a halált, pusztulást, mulandóságot jelenti. Az ilyen, egy konkrét jelentést használó szimbólumelemzést azonban Freud és a mai pszichológia csak korlátozott mértékben használja. Az álomban ugyanis Freud szerint az elfojtott vágyak, félelmek, belső konfliktusok jelennek meg, amelyek gyakran életünk valamely fontos területéhez s a számunkra legfontosabb személyekhez kötődnek. Az elfojtás tulajdonképpen védekezés, ami azért szükséges, mert az ezekkel a vágyakkal, félelmekkel való szembesülés túl erős érzelmeket és szorongást váltana ki.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2013. 01. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 december – 2019 januári számában
ezekről olvashat:

2018 december – 2019 január

  • Mit kockáztatsz?

    A mai kor embere irtózik a kellemetlenségektől, és – távoli őseivel ellentétben – a mindennapi életben nem is kell veszélyeket vállalnia. S mivel nem tud megküzdeni semmiért, az igazi öröm lehetőségét is elveszítette, írja Konrad Lorenz A civilizált emberiség nyolc halálos bűne című könyvében. Az emberi életet régebben jellemző „nagyszabású hullámhegyekből és -völgyekből alig észlelhető fodrozódás” lett. Ám rengetegen vannak, akik nem elégszenek meg a „fodrozódással”, és önként – ráadásul úgy tűnik, teljesen értelmetlenül – rendkívül kockázatos cselekvésekre vállalkoznak.

  • Párkapcsolati tojáshéjtánc – avagy borderline partnerrel az élet

    A párkapcsolat egy borderline személyiségzavarban szenvedő emberrel leginkább valamiféle tojáshéjtáncként írható le. Partnerének ugyanis olyan feszültségekre és kapcsolati történésekre kell felkészülnie, amelyek nem kevés szenvedést okozhatnak. A viharos párkapcsolati események hátterében (elsősorban) a borderline fél – és valamennyire partnere – korai kötődésbeli és alapvetően kedvezőtlen kapcsolati tapasztalatai állnak.

  • Aikido testnek és léleknek – a béke harcművészete

    A harcművészet szó hallatán gyakran az agresszió, a sérülések jutnak eszünkbe. De létezik egy harcművészeti ág, mely kifejezetten a békét, a nem ártást hirdeti, miközben mégis egy hatékony önvédelmi technika. Az aikidózás elősegíti a testi egészség megtartását, ugyanakkor a lélekre, pszichére gyakorolt hatásai olyan sokrétűek, hogy egyes esetekben már akár hatékonyabb lehet, mint egy pszichoterápia.

  • Rejtett üzenetek a társalgásban

    A rejtett jelentések születésének igazi terepe a társalgás világa. A társalgás sok mindent megmutat arról, milyen emberek is vagyunk – feszültek vagy lazák, körülményesek vagy rámenősek; arról, hogy mi is fontos számunkra, milyen az általános értékrendünk, s épp most a szendvics fontosabb számunkra vagy egy fiú érdeklődő tekintete; és arról is, aktuálisan milyen érzelmi állapotban vagyunk.

  • Virtuális valósággal a medve ellen

    „Hova futsz?” „Üldöz a medve!” – kiáltja kétségbeesetten az emberünk. „Milyen medve?” – hangzik a kézenfekvő kérdés. Főhősünk megáll, hátranéz – és nem ért semmit. „Ha nincs medve, nem kell futni” – gondolja, ugyanakkor érzi testében azt a feszültséget, amely vagy harcra, vagy futásra kényszerítené. Feszült, de fogalma sincs arról, miért.

ÉS MÉG:Mese egy szelfiről – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Döntés, választás, sors„A tökéletesség kényszerében élünk” • Anyád lehetnék – Korkülönbség a párkapcsolatban • Függés és függetlenségMi uraljuk a játékot – vagy a játék ural minket? Gyermekek a videojátékok bűvkörében • A ruha teszi – vagy nem teszi – az embert?Tekintsünk máshogy (is) a depresszióra! A karácsonyi nagy zabálás társadalomlélektanaA kávézás pszichológiája • Nézzünk a szavak mögé • Formát adni a lehetetlennek • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Acsády László, Mátyás Ferenc, Komlósi Gergely és munkatársaik (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, illetve MT

Rossz alvási szokások mellett az egyébként egészséges embereknél is nagyobb a szívbetegségek kockázata.

A megzavart bioritmus egyik legkorábban kialakuló következménye a megzavart alvás és az inszomnia.

Sokáig nem tudunk elaludni, vagy megébredés után nehezen alszunk vissza – mi a teendő ilyenkor?