Jelenlegi hely

Döglött sas a havon

Az álomfejtésről
A pszichoanalízis szerint az álom a tudattalanunkból ered, annak egy rejtjeles nyelven írt üzenete

A legtöbb pszichológus az álmodó saját, egyéni asszociációira kíváncsi, tehát megkérdezi őt az álomban szereplő történésekről, személyekről: Mit jelent ez Önnek? Mi vagy ki jut erről az emberről az eszébe? Mikor érzett hasonlót a való életben? Ezzel a módszerrel a páciens – a terapeuta segítségével – közelebb jut saját álmának megértéséhez, és bepillantást nyerhet saját tudattalanjának világába.

Mit jelenthet az álmom? – kérdezik gyakran tőlünk, pszichológusoktól laikusok, ismerősök. Az álom mindig erősen foglalkoztatta az embert, a különböző történelmi korokban és kultúrákban más és más elképzelés uralkodott annak eredetéről és természetéről. Az ókori Indiában és Görögországban például a bölcsek testi betegségekre utaló jeleket véltek kiolvasni az álmokból, így a testi gyógyászatban használták fel azokat, a görög filozófusok, így Szókratész és Platón már lélektani jellegű elgondolásokat fogalmaztak meg. A mi kultúránk pszichológiájában Sigmund Freud rakta le az álomelemzés máig érvényes alapjait, amelyeket sok pszichológus ma is felhasznál diagnosztikus és terápiás munkájában…

A pszichoanalízis szerint az álom a tudattalanunkból ered, annak egy rejtjeles nyelven írt üzenete, amit az álmodó együttműködése és az álmodóval kapcsolatos információk nélkül nem lehet megfejteni. Az álmokban megjelenő jelképek, szimbólumok konkrét jelentésének meghatározásához például a mítoszokat, vallásokat és művészeteket is segítségül hívhatnánk. Megnézhetnénk, hogy az adott kép mit jelentett a különböző kultúrák számára… a sas gyakran Nap-szimbólum, az erő, a háború jelképe; a pedig sokszor a halált, pusztulást, mulandóságot jelenti. Az ilyen, egy konkrét jelentést használó szimbólumelemzést azonban Freud és a mai pszichológia csak korlátozott mértékben használja. Az álomban ugyanis Freud szerint az elfojtott vágyak, félelmek, belső konfliktusok jelennek meg, amelyek gyakran életünk valamely fontos területéhez s a számunkra legfontosabb személyekhez kötődnek. Az elfojtás tulajdonképpen védekezés, ami azért szükséges, mert az ezekkel a vágyakkal, félelmekkel való szembesülés túl erős érzelmeket és szorongást váltana ki.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2013. 01. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019 augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2019 augusztus–szeptember

  • Megértés vagy megbocsátás?

    A düh, a neheztelés, a felháborodás, illetve – ha mi magunk cselekedtünk helytelenül – a bűntudat azt jelzik, hogy a másikat (vagy magunkat) felelősnek tartjuk és hibáztatjuk az általa elkövetett rossz cselekedet miatt. Ezen érzelmek felfüggesztése, elhalványulása pedig azt mutatja, hogy a másikat részben vagy egészben felmentjük a felelősség alól.

  • Elmés gépek

    Ha a számítógép nem azt csinálja, amit szerettünk volna, vagy – utasításaink ellenére – egyáltalán nem csinál semmit, nehéz megállni, hogy ne veszekedjünk vele úgy, mint egy emberrel. Sokszor nem is vagyunk képesek rá, és feszülten beszélünk, sőt kiabálunk hozzá: „Miért nem csinálod?”, „Ne bosszants már!”, „Direkt csinálod velem?”. Mintha lennének hitei, vágyai, szándékai, és képes volna önálló döntéseket hozni – azaz lenne elméje.

  • Stressztűrésre berendezkedve

    Az ember számos – és sokféle – tudattalan stratégiát alkalmaz, amelyeknek a segítségével pszichés feszültségeit igyekszik csökkenteni, megszüntetni. Az én-védelem lehet „leépítő” és „felépítő” – vagyis az elhárító mechanizmusok lehetnek az alkalmazkodást nehezítők, akár meggátlóak is, és lehetnek adaptívak, a megküzdést segítők.

  • Sématerápia

    A sématerápia célja az egészséges felnőtt mód megerősítése. Az ilyen felnőtt készségei: képes felismerni, elismerni, érvényesíteni, adaptívan kielégíteni alap érzelmi szükségleteit; képes mások szükségleteit is figyelembe venni, illetve saját szükségleteinek kielégítését hosszú távú céljai – vagy a másikkal való kölcsönösség fenntartása – érdekében késleltetni; önmagával, élményeivel szemben elfogadó, nehézségeit a közös emberi természet részének és nem másoktól elkülönítő vonásnak tartja. Kedvesen és együttérzéssel képes önmaga felé fordulni.

  • „A nagy megvilágosodás szemfényvesztés”

    Ő az első ember, aki kenuval szelte át az Atlanti-óceánt, és az első magyar, aki az Antarktisz széléről indulva, elérte a Déli-sarkot. Van, hogy egyedül küzd, van, hogy csapatban, van, hogy fagyási sérülésektől béna a fél arca, és van, hogy addig üvölt a hullámokat szidva, míg teljesen elmegy a hangja. Én arra keresem Rakonczay Gábornál a választ, hogy mi történik pontosan az ember lelkében a semmi közepén, mitől lesz egy csapatból jó csapat…

ÉS MÉG: Kulcs-kérdés – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaAz önigazolásról – avagy azt hiszed, józan döntéseket hozol • „Brit tudósok bebizonyították” – A tudományos zsargon manipulatív technikái • Csavargók és otthonülők – a tanulás evolúciós ökológiája • Nem lusták, csak kialvatlanokMegbízható tanúk-e a gyermekek?Gyermekek, akik „kilógnak” a sorbólÉgi és földi utakSématerápiaBoldogságvásárAz agy öregedése – mit tehetünk szellemi frissességünk megőrzéséért? • Traumafeldolgozás művészetterápiávalEgyszerűen nem tudok tévedni • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Örökmozgó gyermeke lomha tinédzserré vált, aki hétvégén délben kel, iskolaidőben pedig alig lehet reggelente kirimánkodni az ágyból? Higgye el, nem lusta ő, csak kialvatlan....

Fáradtság, fejfájás, ingerlékenység, koncentrációs zavar, izzadás – amennyiben valaki kellő mennyiségű alvás ellenére is ilyen tünetekkel ébred, annak hátterében éjszakai...

Acsády László, Mátyás Ferenc, Komlósi Gergely és munkatársaik (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, illetve MT

Rossz alvási szokások mellett az egyébként egészséges embereknél is nagyobb a szívbetegségek kockázata.

A megzavart bioritmus egyik legkorábban kialakuló következménye a megzavart alvás és az inszomnia.