Jelenlegi hely

Aludni vagy nem aludni: ez itt a kérdés!

…mintha elménk, a fáradt uralkodó egy időre nem akarná elhagyni várának biztonságos falait

Az ember képes alvás közben a tudatos élmény teljes hiányában is észlelni a külvilág egyes ingereit, és egyfajta nem tudatos döntést hozni arról, hogy az adott inger fontos-e számára vagy sem… Amennyiben az alvó agy úgy „ítéli”, hogy odaát, az ébrenlét partjainál nincs semmi érdekes, akkor az alvás elmélyül.

Szerző: 
Cikkek: 

Számos vizsgálat igazolta, hogy az alvás létfontosságú tevékenység, hosszú távon vélhetően elpusztulnánk nélküle. Már a megszokottnál egy-két órával rövidebb éjszakai alvás is észlelhető hanyatlást eredményez – elsősorban a szellemi erőfeszítést igénylő feladatok terén, hosszabb távú alváskimaradás pedig a szervezet más területeire, többek között az immunfunkciókra, az anyagcsere-folyamatokra, illetve a szív- és érrendszer működésére is rendkívül káros hatást gyakorol.

Az egészséges alvás tehát a túlélést szolgálja – ugyanakkor az alvó élőlény kiszolgáltatottá válik a környezet fenyegetéseivel szemben, ami viszont csökkenti a túlélés esélyeit. Mindez egyértelműnek tűnhet az állatvilágban, ahol a külvilág folyamatos fenyegetést jelent, de néhány ezer évvel ezelőtt – ami az evolúció számára csupán egy pillanat – az ember sem hunyhatta le nyugodtan a szemét. Napjaink kényelmes hálószobáival szemben az emberiség hajnalán őseink álmát éjszakai ragadozók, kígyók, pókok, vagy éppen rivális törzsek támadásai fenyegették. Ami a modern társadalmakban már csak rémálmok formájában jelenhet meg, akkor még valós veszély volt. Ahhoz, hogy az alvás hatékonyan elvégezze a rá háruló feladatokat, biztosítva a szervezet és az idegrendszer megfelelő működését, az agynak „vissza kell vonulnia” a környezet éberséget követelő ingerei elől. Valamelyest azonban mégis be kell eresztenünk a „valóság zaját”, és ha az lényeges információt közvetít, a túlélés érdekében ki kell bújnunk az alvás barlangjából.

Úgy tűnik, hogy az alvó agy pontosan így működik. Ha szüksége van az alvásra, igyekszik elmélyíteni az alvást és biztosítani annak ciklikusan ismétlődő szakaszait, ugyanakkor az alvó agy szabályos időközönként spontán módon egyfajta instabil állapotba kerül, amikor egyszerre érvényesülnek az alvást védő és az éberséget fokozó hatások – mintha az agy ilyenkor szabadon sodródna az alvás és ébrenlét partjai közt. Ezekben az átmeneti állapotokban néhány másodpercig, anélkül, hogy felébrednénk, fogékonnyá válunk a külvilág ingereire. Amennyiben az alvó agy úgy „ítéli”, hogy odaát, az ébrenlét partjainál nincs semmi érdekes, akkor az alvás elmélyül. Ilyenkor az idegrendszer nagy amplitúdójú, lassú hullámokat produkál, melyek az agyi aktivitás csökkenését jelzik. Ha azonban a külvilág ingerei fontosnak tűnnek, az agy állapota az ébredés felé tolódik, és ekkor a lassú hullámokat kis amplitúdójú, gyors hullámok váltják fel. Habár az ébredés többnyire ilyenkor sem követezik be, alvásunk éberré válik, s az agy felkészíti magát az esetleges felébredésre.

Olyan ez, mintha elménk, a fáradt uralkodó egy időre nem akarná elhagyni várának biztonságos falait, de néha azért fogadná a birodalma helyzetéről tudósító követeket. Ha a követek pusztán érdektelen hírekről számolnak be, csak legyint és pihen tovább, ám ha valami jelentős, esetleg a birodalmát fenyegető információ birtokába jut, figyelme éberebbé válik, és felkészül arra, hogy katonáinak bármikor riadót fújhasson.

„A tanulmány az Európai Uniós és Magyarország támogatásával a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001 azonosítószámú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.”

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2013. 1. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2020 február–március

  • Rugalmas gyereket akarjunk nevelni, ne tökéleteset!

    Hogyan lehet megőrizni és tudatosan fejleszteni a serdülők egyik szupererejét, a pszichológiai rugalmasságot? Hogyan kerülhetjük el, hogy célirányos gondolkodásunk túlzott merevségbe csapjon át, s megfosszon minket kreativitásunktól, humorunktól, az önfeledt élményektől – és nemritkán a lelki egészségünktől is? A PPKE BÉTA projektjének kamaszokról szóló cikksorozatának zárásaként ezekre a kérdésekre keressük a választ.

  • A társas elszigeteltség ezer arca: űrpszichológiai párhuzamok

    A magányosságot sokszor korunk népbetegségének címkézik, és egyre több írás szól arról, hogy tegyünk valamit ellene. Nem könnyű megfogalmazni, pontosan mi is ez, és miért szenvedünk tőle. A kutatók egyetérteni látszanak abban, hogy a magányosság szubjektív és negatív élmény, ami nagyrészt abból fakad, hogy az egyén szakadékot észlel társas kapcsolatainak vágyott és valóságos mennyisége és minősége között.

  • Virtuális valósággal a „fekete kutya” ellen

    A problémát kevésbé ismerő emberek többnyire úgy kezelik a depressziót, mintha az pusztán hangulati zavar lenne. „Szomorú? Vidítsuk fel!” – gondolják. Valójában azonban a depresszió betegség. Az örömre való képtelenség. A beteg tehát nem azért nem boldog, vidám, mert nem akar az lenni, hanem azért, mert abban az állapotában képtelen arra, hogy az legyen. Nem azért nem száll fel a boldogság hajójára, mert nem akar jegyet venni, hanem azért, mert nincs pénze jegyre.

  • Amikor a pszichológus házhoz megy – Tapasztalatok az online terápiáról

    A 21. században már szinte az egész életünket az online térben éljük – mégis még mindig sokan vonakodnak attól, hogy ha pszichológusról van szó, akkor is ezt a formát válasszák, hiszen úgy vélik, személyes kapcsolat nélkül nem lennének képesek megnyílni valakinek. Mindeközben egyre többen költöznek külföldre, ahol a várttal ellentétben a kerítés nem mindig van kolbászból, s a problémák idegenben sem mindig tűnnek el..

  • Rólam szól!(?) Ilyen vagyok!(?) - avagy miért hiszünk a horoszkópban?

    Érezte már úgy, hogy az aznapi horoszkóp vagy a szerencsesütiben rejlő üzenet egyenesen Önnek szól? Mintha az üdítőital kupakjában lévő mondat pontosan az aktuális élethelyzetére utalna? „A napokban próbálj meg jobban figyelni magadra!”. Esetleg megoldásokat ajánl munkahelyi problémáira: „A feszült munkahelyi légkörben kerüld a konfliktust a főnököddel!”. Ez biztosan nem lehet véletlen! – gondolhatjuk sokan.

ÉS MÉG: A valóságszelídítő – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Amivel egymásnak tartozunk • Miért csalnak a szociálpszichológusok? • Konfliktusok márpedig vannak – Valakinek meg kell mondania, mi hogy legyen… • Fájdalom és magányosság • Csendre ítélve • Miről szól a némaság? • Mit tesz velünk a stressz? – A krónikus stressz hatása idegrendszerünkre. • Nincs kudarc, csak újraértelmezett cél! • A sabbatical: lehetőség vagy veszély? Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Még ma sem értjük teljesen, mi történik ilyenkor a szervezetünkben, sőt az sem egészen világos, hogy miért van egyált

Örökmozgó gyermeke lomha tinédzserré vált, aki hétvégén délben kel, iskolaidőben pedig alig lehet reggelente kirimánkodni az ágyból? Higgye el, nem lusta ő, csak kialvatlan....

Fáradtság, fejfájás, ingerlékenység, koncentrációs zavar, izzadás – amennyiben valaki kellő mennyiségű alvás ellenére is ilyen tünetekkel ébred, annak hátterében éjszakai...

Acsády László, Mátyás Ferenc, Komlósi Gergely és munkatársaik (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, illetve MT

Rossz alvási szokások mellett az egyébként egészséges embereknél is nagyobb a szívbetegségek kockázata.

A megzavart bioritmus egyik legkorábban kialakuló következménye a megzavart alvás és az inszomnia.