Jelenlegi hely

Aludni vagy nem aludni: ez itt a kérdés!

…mintha elménk, a fáradt uralkodó egy időre nem akarná elhagyni várának biztonságos falait

Az ember képes alvás közben a tudatos élmény teljes hiányában is észlelni a külvilág egyes ingereit, és egyfajta nem tudatos döntést hozni arról, hogy az adott inger fontos-e számára vagy sem… Amennyiben az alvó agy úgy „ítéli”, hogy odaát, az ébrenlét partjainál nincs semmi érdekes, akkor az alvás elmélyül.

Szerző: 
Cikkek: 

Számos vizsgálat igazolta, hogy az alvás létfontosságú tevékenység, hosszú távon vélhetően elpusztulnánk nélküle. Már a megszokottnál egy-két órával rövidebb éjszakai alvás is észlelhető hanyatlást eredményez – elsősorban a szellemi erőfeszítést igénylő feladatok terén, hosszabb távú alváskimaradás pedig a szervezet más területeire, többek között az immunfunkciókra, az anyagcsere-folyamatokra, illetve a szív- és érrendszer működésére is rendkívül káros hatást gyakorol.

Az egészséges alvás tehát a túlélést szolgálja – ugyanakkor az alvó élőlény kiszolgáltatottá válik a környezet fenyegetéseivel szemben, ami viszont csökkenti a túlélés esélyeit. Mindez egyértelműnek tűnhet az állatvilágban, ahol a külvilág folyamatos fenyegetést jelent, de néhány ezer évvel ezelőtt – ami az evolúció számára csupán egy pillanat – az ember sem hunyhatta le nyugodtan a szemét. Napjaink kényelmes hálószobáival szemben az emberiség hajnalán őseink álmát éjszakai ragadozók, kígyók, pókok, vagy éppen rivális törzsek támadásai fenyegették. Ami a modern társadalmakban már csak rémálmok formájában jelenhet meg, akkor még valós veszély volt. Ahhoz, hogy az alvás hatékonyan elvégezze a rá háruló feladatokat, biztosítva a szervezet és az idegrendszer megfelelő működését, az agynak „vissza kell vonulnia” a környezet éberséget követelő ingerei elől. Valamelyest azonban mégis be kell eresztenünk a „valóság zaját”, és ha az lényeges információt közvetít, a túlélés érdekében ki kell bújnunk az alvás barlangjából.

Úgy tűnik, hogy az alvó agy pontosan így működik. Ha szüksége van az alvásra, igyekszik elmélyíteni az alvást és biztosítani annak ciklikusan ismétlődő szakaszait, ugyanakkor az alvó agy szabályos időközönként spontán módon egyfajta instabil állapotba kerül, amikor egyszerre érvényesülnek az alvást védő és az éberséget fokozó hatások – mintha az agy ilyenkor szabadon sodródna az alvás és ébrenlét partjai közt. Ezekben az átmeneti állapotokban néhány másodpercig, anélkül, hogy felébrednénk, fogékonnyá válunk a külvilág ingereire. Amennyiben az alvó agy úgy „ítéli”, hogy odaát, az ébrenlét partjainál nincs semmi érdekes, akkor az alvás elmélyül. Ilyenkor az idegrendszer nagy amplitúdójú, lassú hullámokat produkál, melyek az agyi aktivitás csökkenését jelzik. Ha azonban a külvilág ingerei fontosnak tűnnek, az agy állapota az ébredés felé tolódik, és ekkor a lassú hullámokat kis amplitúdójú, gyors hullámok váltják fel. Habár az ébredés többnyire ilyenkor sem követezik be, alvásunk éberré válik, s az agy felkészíti magát az esetleges felébredésre.

Olyan ez, mintha elménk, a fáradt uralkodó egy időre nem akarná elhagyni várának biztonságos falait, de néha azért fogadná a birodalma helyzetéről tudósító követeket. Ha a követek pusztán érdektelen hírekről számolnak be, csak legyint és pihen tovább, ám ha valami jelentős, esetleg a birodalmát fenyegető információ birtokába jut, figyelme éberebbé válik, és felkészül arra, hogy katonáinak bármikor riadót fújhasson.

„A tanulmány az Európai Uniós és Magyarország támogatásával a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001 azonosítószámú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.”

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2013. 1. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 október–novemberi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. október–november

  • A játék szabaddá tesz

    A játék olyannyira természetes velejárója az életünknek, hogy ritkán gondolkodunk el gazdagságán és mélységein – pedig csodálatos birodalomra látunk rá, ha górcső alá vesszük! Nemcsak a gyermekek, minden ember játszik – életkortól, fizikai és mentális korlátoktól függetlenül. Lehet, hogy különböző módokon, de mindenki játszik. És az állatok is, nemcsak az emberek.

  • Sikeres párkapcsolatok

    Mi a siker? Nézetem szerint az, ha olyan életet élhetünk, amit élni szeretnénk. Ez a definíció kellően konkrét, de mégis tág teret ad valamennyiünknek, hogy ki merjük mondani, milyen az az élet, amit élni szeretnénk a mezei hétköznapokon. A párkapcsolati siker ugyanis sosem az ünnepnapok eposzi nagyságában keresendő – az legfeljebb apró tükör lehet –, hanem a mindennapok szürke forgatagában, amit a legdrágább kincsünkkel mérünk: a közösen megélt és nem csupán leélt idővel.

  • A művi abortusz hatása a párkapcsolatra

    Párkapcsolatunkban optimálisan azt éljük meg, hogy a másik támogatást, érzelmi támaszt nyújt a nehézségek megoldásához – de mi van akkor, ha a probléma magából a kapcsolatból fakad, és annak jövőjét érinti? Ha elfogadjuk, hogy egy párkapcsolatba a partnerek különböző személyes preferenciákkal, hiedelmekkel, erkölcsi megfontolásokkal, vágyakkal és elvárásokkal érkeznek, érthető, hogy egy nem várt várandósságról hozott döntés a konfliktusok forrása lehet, hisz ez az érzelmileg rendkívül telített téma egyszerre érinti a két fél egymáshoz való viszonyát és a fejlődő magzathoz való kötődésüket.

  • Jóga – út az egyéni szabadság és jóllét legmagasabb foka felé

    A jóga segítségével gyakorolható, hogy az „automata vezérlés” álmából hogyan lehet felébredni, hogyan lehet tudatosítani hétköznapi helyzetekben is az érzelmeket, gondolatokat, és ezáltal hogyan lehet szabadabb döntést hozni… Az öntudatosság és önszabályozás preventív (és terápiás) hatását aknázza ki a manapság annyira divatos mindfulness is, ami szintén az indiai filozófiából származik, és a meditáció mellett jógás testgyakorlatok is szerves részét képezik programjának…. Az öntudatosság melletti másik fontos mentális fejlesztő hatása az önismeret.

  • Betegség-e a pszichopátia?

    Az antiszociális megnyilvánulások legsúlyosabb formája a pszichopátia, amire a legújabb idegtudományi kutatások alapján úgy is tekinthetünk, mint egy súlyos mentális zavarra, ami genetikailag erősen meghatározott biológiai adottságok és hátrányos környezeti tényezők összjátékaként alakul ki. Tudományos vizsgálata jelentősen gazdagítja tudásunkat az érzelmek szocializációban betöltött szerepéről és az empátia működéséről.

ÉS MÉG: Egy félrecsúszott pulóver – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Igazságosabb gazdaság? A félelem és szorongás VR-re megy?Mit tesz velünk a szerelem?Randi a technoszexuális űrkorbanHogyan szeret a kutya?A policisztás-ovárium szindróma (PCOS) lelki terheiStresszevés, új megvilágításban Vélemények az alternatív medicináról – Reflexiók egy kutatás eredményeire • Hiszem, ha látom? • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Rossz alvási szokások mellett az egyébként egészséges embereknél is nagyobb a szívbetegségek kockázata.

A megzavart bioritmus egyik legkorábban kialakuló következménye a megzavart alvás és az inszomnia.

Sokáig nem tudunk elaludni, vagy megébredés után nehezen alszunk vissza – mi a teendő ilyenkor?

A legtöbben úgy gondolják, hogy a szőrös hálótárs zavarja az alvásminőséget. Ehhez képest kutatásunk azt mutatja, hogy sokan épp attól nyugszanak meg és lazulnak el, hogy...