Jelenlegi hely

Aludni vagy nem aludni: ez itt a kérdés!

…mintha elménk, a fáradt uralkodó egy időre nem akarná elhagyni várának biztonságos falait

Az ember képes alvás közben a tudatos élmény teljes hiányában is észlelni a külvilág egyes ingereit, és egyfajta nem tudatos döntést hozni arról, hogy az adott inger fontos-e számára vagy sem… Amennyiben az alvó agy úgy „ítéli”, hogy odaát, az ébrenlét partjainál nincs semmi érdekes, akkor az alvás elmélyül.

Szerző: 
Cikkek: 

Számos vizsgálat igazolta, hogy az alvás létfontosságú tevékenység, hosszú távon vélhetően elpusztulnánk nélküle. Már a megszokottnál egy-két órával rövidebb éjszakai alvás is észlelhető hanyatlást eredményez – elsősorban a szellemi erőfeszítést igénylő feladatok terén, hosszabb távú alváskimaradás pedig a szervezet más területeire, többek között az immunfunkciókra, az anyagcsere-folyamatokra, illetve a szív- és érrendszer működésére is rendkívül káros hatást gyakorol.

Az egészséges alvás tehát a túlélést szolgálja – ugyanakkor az alvó élőlény kiszolgáltatottá válik a környezet fenyegetéseivel szemben, ami viszont csökkenti a túlélés esélyeit. Mindez egyértelműnek tűnhet az állatvilágban, ahol a külvilág folyamatos fenyegetést jelent, de néhány ezer évvel ezelőtt – ami az evolúció számára csupán egy pillanat – az ember sem hunyhatta le nyugodtan a szemét. Napjaink kényelmes hálószobáival szemben az emberiség hajnalán őseink álmát éjszakai ragadozók, kígyók, pókok, vagy éppen rivális törzsek támadásai fenyegették. Ami a modern társadalmakban már csak rémálmok formájában jelenhet meg, akkor még valós veszély volt. Ahhoz, hogy az alvás hatékonyan elvégezze a rá háruló feladatokat, biztosítva a szervezet és az idegrendszer megfelelő működését, az agynak „vissza kell vonulnia” a környezet éberséget követelő ingerei elől. Valamelyest azonban mégis be kell eresztenünk a „valóság zaját”, és ha az lényeges információt közvetít, a túlélés érdekében ki kell bújnunk az alvás barlangjából.

Úgy tűnik, hogy az alvó agy pontosan így működik. Ha szüksége van az alvásra, igyekszik elmélyíteni az alvást és biztosítani annak ciklikusan ismétlődő szakaszait, ugyanakkor az alvó agy szabályos időközönként spontán módon egyfajta instabil állapotba kerül, amikor egyszerre érvényesülnek az alvást védő és az éberséget fokozó hatások – mintha az agy ilyenkor szabadon sodródna az alvás és ébrenlét partjai közt. Ezekben az átmeneti állapotokban néhány másodpercig, anélkül, hogy felébrednénk, fogékonnyá válunk a külvilág ingereire. Amennyiben az alvó agy úgy „ítéli”, hogy odaát, az ébrenlét partjainál nincs semmi érdekes, akkor az alvás elmélyül. Ilyenkor az idegrendszer nagy amplitúdójú, lassú hullámokat produkál, melyek az agyi aktivitás csökkenését jelzik. Ha azonban a külvilág ingerei fontosnak tűnnek, az agy állapota az ébredés felé tolódik, és ekkor a lassú hullámokat kis amplitúdójú, gyors hullámok váltják fel. Habár az ébredés többnyire ilyenkor sem követezik be, alvásunk éberré válik, s az agy felkészíti magát az esetleges felébredésre.

Olyan ez, mintha elménk, a fáradt uralkodó egy időre nem akarná elhagyni várának biztonságos falait, de néha azért fogadná a birodalma helyzetéről tudósító követeket. Ha a követek pusztán érdektelen hírekről számolnak be, csak legyint és pihen tovább, ám ha valami jelentős, esetleg a birodalmát fenyegető információ birtokába jut, figyelme éberebbé válik, és felkészül arra, hogy katonáinak bármikor riadót fújhasson.

„A tanulmány az Európai Uniós és Magyarország támogatásával a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001 azonosítószámú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.”

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2013. 1. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019. december – 2020. januári számában
ezekről olvashat:

2019 december – 2020 január

  • Tudnak-e a gépek szeretni?

    A szeretetre való képesség az ember lehetősége, melynek valóra váltása a felnövekvés társas környezetétől, a szülő-gyermek kapcsolatban megtapasztalt szeretetteljes élményektől függ. Bármilyen bonyolult és sokoldalú is legyen a mesterséges intelligencia, érzésekre nem lesz programozható, mivel nem áll mögötte az autonóm életvezetést lehetővé tevő testi és szellemi erők fejlődéstörténete. Nincs benne semmi, ami az emberi érzések két nagy erőforrását, a szexualitást és az agressziót hordozná. A gépek nem szoronganak, nem félnek, nem remélnek.

  • Megalkuvás és megátalkodottság között

    Mire jó egy kompromisszum? Arra, hogy eláruljam a vágyaimat? Vagy arra, hogy igazodva a valósághoz, megvalósítsam belőlük legalább azt, ami megvalósítható? A kompromisszum során vajon lemondok önmagamról? Igazodom másokhoz? Vagy egyensúlyt teremtek az éppen adott helyzetben? Hogyan kell jó kompromisszumokat kötni?

  • Kudarc és siker között

    Mindannyian tudunk olyan emberekről, vállalkozásokról, politikai szervezetekről, akik, illetve amelyek sorozatos kudarcok után végleg elbuktak – vagy éppen sikert arattak. Hogyan lehet eljutni a kudarctól a sikerig? Mi különbözteti meg az örök vesztesektől azokat, akik végül győzni tudtak?

  • E-mail zűrzavar: miért nem értjük egymást?

    Valószínűleg sokan ismerik azt a frusztráló érzést, amikor a világosan és szabatosan megfogalmazott e-mailjükre értelmetlen – vagy a tárgytól teljesen eltérő – választ kapnak. Ugyanígy sokaknak ismert az a helyzet, amikor egy beérkező e-mail fölött töprengve próbálják kitalálni, vajon mit is akart mondani a levél szerzője. Az e-mailek írói és fogadói aztán szerepet cserélve bosszankodnak a másikon, aki nem tud értelmesen fogalmazni, vagy nem képes felfogni a legegyszerűbb dolgokat sem.

  • Pszichoterápia és önsegítés integrációja a Minnesota-rendszerű terápiákban

    A Minnesota-rendszerű terápia a pszichológiai terápiák önálló úton járó, kissé deviáns fivére. Elválaszthatatlan az Anonim Alkoholisták és a mintájukra kialakuló egyéb 12 lépéses csoportok szellemiségétől és gyakorlatától... A Minnesota-program a pácienseknek azon körével foglalkozik, akiknél az érzelem- és feszültségkezelés elégtelen volta szenvedélybetegségbe, addikcióba torkollott.

ÉS MÉG: Pedig a stratégiám tökéletes volt… – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Boldogságkereső • Az önismeret ára • A sikeres tárgyalás nem a tárgyalóasztalnál kezdődik • Kell-e különórára járnia, ha nem akar? • Mindennapi életünk a tik árnyékában – Egy Tourette-szindrómás kisfiú édesanyjának beszámolója • „Találd ki, mire vágyom” – Egy nárcisztikus párkapcsolata • Éljünk az élet napos oldalán! – Az életközépi válság újragondolása 2. • Érvényes-e még ma is az idősek bölcsessége? • Életközépi karrierváltás: tényleg létezik?• Ami a színfalak mögött zajlik – a krónikus stressz rejtelmei • A bosszú • „A testképet illetően nincs realitás!” – Beszélgetés dr. Juhász Péterrel • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Még ma sem értjük teljesen, mi történik ilyenkor a szervezetünkben, sőt az sem egészen világos, hogy miért van egyált

Örökmozgó gyermeke lomha tinédzserré vált, aki hétvégén délben kel, iskolaidőben pedig alig lehet reggelente kirimánkodni az ágyból? Higgye el, nem lusta ő, csak kialvatlan....

Fáradtság, fejfájás, ingerlékenység, koncentrációs zavar, izzadás – amennyiben valaki kellő mennyiségű alvás ellenére is ilyen tünetekkel ébred, annak hátterében éjszakai...

Acsády László, Mátyás Ferenc, Komlósi Gergely és munkatársaik (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, illetve MT

Rossz alvási szokások mellett az egyébként egészséges embereknél is nagyobb a szívbetegségek kockázata.

A megzavart bioritmus egyik legkorábban kialakuló következménye a megzavart alvás és az inszomnia.