Jelenlegi hely

„Csak egy kicsit boldog akartam lenni!”

Elhagyni és elhagyottnak lenni
Örök vita, ki az ártatlan és ki a bűnös, ki szenved jobban és kinek könnyű elviselni mindezt

A hűtlenek többnyire nem „elindulnak” megcsalni, hanem eleinte próbálják hallatni magukat, igyekeznek „házon belül” kielégíteni az igényeiket. S amikor nem találnak megoldást a házasságban, a kapcsolatban, akkor jön valaki a munkahelyen, a sportklubban, a baráti körben, aki figyel rájuk, aki értékeli őket, aki kíváncsi rájuk, ezáltal felkínálja számukra a vágyott érzelmi vagy szexuális kielégülést. A bennük levő űr és sérelmeik dédelgetése beszűkíti ítélőképességüket – egyre inkább az új partner iránti vágy lebeg előttük, jelenlegi kapcsolatuk értéke fokozatosan halványulni kezd.

Szerző: 
Cikkek: 

A hűtlenségről, a megcsalásról mindenkinek van véleménye – méghozzá erős, határozott véleménye. Örök vita, hogy ki az ártatlan és ki a bűnös, ki szenved jobban és kinek könnyű elviselni mindezt. Tévedés azt hinni, hogy a „bűnös” fél érzelmek és meggondolás nélkül megy bele a megcsalásba. Akár férfi, akár nő a hűtlen személy, mindenképpen belső küzdelmet él át, s gyakran korábban már megpróbálta jelezni, érzékeltetni, esetleg szóban megfogalmazni, hogy hiányban szenved, hogy elhanyagolva érzi magát, hogy nem elég a szex, hogy hiányzik a közelség, az intimitás, vagy hogy kihasználva érzi magát. A másik fél sajnos sokszor ezt csak kötekedésnek, nyaggatásnak veszi, s nem figyel a segélykiáltásra. Nem tudja, hogy az ilyen megjegyzések valójában segélykérések, melyek jelzik, hogy: „Űrben élek melletted”, „Kiszáradt a lelkem melletted!”, „Nem bírom tovább a könyörgést, a vágyat, az önmegtartóztatást!”. 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2012. 6. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 október–novemberi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. október–november

  • A játék szabaddá tesz

    A játék olyannyira természetes velejárója az életünknek, hogy ritkán gondolkodunk el gazdagságán és mélységein – pedig csodálatos birodalomra látunk rá, ha górcső alá vesszük! Nemcsak a gyermekek, minden ember játszik – életkortól, fizikai és mentális korlátoktól függetlenül. Lehet, hogy különböző módokon, de mindenki játszik. És az állatok is, nemcsak az emberek.

  • Sikeres párkapcsolatok

    Mi a siker? Nézetem szerint az, ha olyan életet élhetünk, amit élni szeretnénk. Ez a definíció kellően konkrét, de mégis tág teret ad valamennyiünknek, hogy ki merjük mondani, milyen az az élet, amit élni szeretnénk a mezei hétköznapokon. A párkapcsolati siker ugyanis sosem az ünnepnapok eposzi nagyságában keresendő – az legfeljebb apró tükör lehet –, hanem a mindennapok szürke forgatagában, amit a legdrágább kincsünkkel mérünk: a közösen megélt és nem csupán leélt idővel.

  • A művi abortusz hatása a párkapcsolatra

    Párkapcsolatunkban optimálisan azt éljük meg, hogy a másik támogatást, érzelmi támaszt nyújt a nehézségek megoldásához – de mi van akkor, ha a probléma magából a kapcsolatból fakad, és annak jövőjét érinti? Ha elfogadjuk, hogy egy párkapcsolatba a partnerek különböző személyes preferenciákkal, hiedelmekkel, erkölcsi megfontolásokkal, vágyakkal és elvárásokkal érkeznek, érthető, hogy egy nem várt várandósságról hozott döntés a konfliktusok forrása lehet, hisz ez az érzelmileg rendkívül telített téma egyszerre érinti a két fél egymáshoz való viszonyát és a fejlődő magzathoz való kötődésüket.

  • Jóga – út az egyéni szabadság és jóllét legmagasabb foka felé

    A jóga segítségével gyakorolható, hogy az „automata vezérlés” álmából hogyan lehet felébredni, hogyan lehet tudatosítani hétköznapi helyzetekben is az érzelmeket, gondolatokat, és ezáltal hogyan lehet szabadabb döntést hozni… Az öntudatosság és önszabályozás preventív (és terápiás) hatását aknázza ki a manapság annyira divatos mindfulness is, ami szintén az indiai filozófiából származik, és a meditáció mellett jógás testgyakorlatok is szerves részét képezik programjának…. Az öntudatosság melletti másik fontos mentális fejlesztő hatása az önismeret.

  • Betegség-e a pszichopátia?

    Az antiszociális megnyilvánulások legsúlyosabb formája a pszichopátia, amire a legújabb idegtudományi kutatások alapján úgy is tekinthetünk, mint egy súlyos mentális zavarra, ami genetikailag erősen meghatározott biológiai adottságok és hátrányos környezeti tényezők összjátékaként alakul ki. Tudományos vizsgálata jelentősen gazdagítja tudásunkat az érzelmek szocializációban betöltött szerepéről és az empátia működéséről.

ÉS MÉG: Egy félrecsúszott pulóver – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Igazságosabb gazdaság? A félelem és szorongás VR-re megy?Mit tesz velünk a szerelem?Randi a technoszexuális űrkorbanHogyan szeret a kutya?A policisztás-ovárium szindróma (PCOS) lelki terheiStresszevés, új megvilágításban Vélemények az alternatív medicináról – Reflexiók egy kutatás eredményeire • Hiszem, ha látom? • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A szerelem olyan felfokozott érzelmi állapot, amikor a szerelmes tudatát egy másik ember képe és a vele kapcsolatos emlékek, fantáziák töltik ki, testi és lelki tulajdonságait...

A nőkhöz képest nagyon kevés kutatás foglalkozik a férfiak oldaláról a terhességmegszakításra adott érzelmi reakciókkal, annak pszichés következményeivel.

Néha előtörnek olyan képek is, amikor komorak voltunk és féltünk, ezért dühösen győzködtük, majd kerültük egymást.

Természetes módon összeillünk-e a szerelmünkkel, a partnerünkkel, a feleségünkkel, a férjünkkel, vagy csupán megpróbálunk összeilleszteni tökéletesen soha össze nem illő...

És bár ez az érzelmi igény teljesen jogosnak látszik, mégis gyakran látjuk azt, hogy sokan mintha szántszándékkal ker

Nem filmismertető és nem is kritika vár az olvasóra, hanem a barátság extrákkal rövid hazai körképe.