Jelenlegi hely

„Csak egy kicsit boldog akartam lenni!”

Elhagyni és elhagyottnak lenni
Örök vita, ki az ártatlan és ki a bűnös, ki szenved jobban és kinek könnyű elviselni mindezt

A hűtlenek többnyire nem „elindulnak” megcsalni, hanem eleinte próbálják hallatni magukat, igyekeznek „házon belül” kielégíteni az igényeiket. S amikor nem találnak megoldást a házasságban, a kapcsolatban, akkor jön valaki a munkahelyen, a sportklubban, a baráti körben, aki figyel rájuk, aki értékeli őket, aki kíváncsi rájuk, ezáltal felkínálja számukra a vágyott érzelmi vagy szexuális kielégülést. A bennük levő űr és sérelmeik dédelgetése beszűkíti ítélőképességüket – egyre inkább az új partner iránti vágy lebeg előttük, jelenlegi kapcsolatuk értéke fokozatosan halványulni kezd.

Szerző: 
Cikkek: 

A hűtlenségről, a megcsalásról mindenkinek van véleménye – méghozzá erős, határozott véleménye. Örök vita, hogy ki az ártatlan és ki a bűnös, ki szenved jobban és kinek könnyű elviselni mindezt. Tévedés azt hinni, hogy a „bűnös” fél érzelmek és meggondolás nélkül megy bele a megcsalásba. Akár férfi, akár nő a hűtlen személy, mindenképpen belső küzdelmet él át, s gyakran korábban már megpróbálta jelezni, érzékeltetni, esetleg szóban megfogalmazni, hogy hiányban szenved, hogy elhanyagolva érzi magát, hogy nem elég a szex, hogy hiányzik a közelség, az intimitás, vagy hogy kihasználva érzi magát. A másik fél sajnos sokszor ezt csak kötekedésnek, nyaggatásnak veszi, s nem figyel a segélykiáltásra. Nem tudja, hogy az ilyen megjegyzések valójában segélykérések, melyek jelzik, hogy: „Űrben élek melletted”, „Kiszáradt a lelkem melletted!”, „Nem bírom tovább a könyörgést, a vágyat, az önmegtartóztatást!”. 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2012. 6. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 december – 2019 januári számában
ezekről olvashat:

2018 december – 2019 január

  • Mit kockáztatsz?

    A mai kor embere irtózik a kellemetlenségektől, és – távoli őseivel ellentétben – a mindennapi életben nem is kell veszélyeket vállalnia. S mivel nem tud megküzdeni semmiért, az igazi öröm lehetőségét is elveszítette, írja Konrad Lorenz A civilizált emberiség nyolc halálos bűne című könyvében. Az emberi életet régebben jellemző „nagyszabású hullámhegyekből és -völgyekből alig észlelhető fodrozódás” lett. Ám rengetegen vannak, akik nem elégszenek meg a „fodrozódással”, és önként – ráadásul úgy tűnik, teljesen értelmetlenül – rendkívül kockázatos cselekvésekre vállalkoznak.

  • Párkapcsolati tojáshéjtánc – avagy borderline partnerrel az élet

    A párkapcsolat egy borderline személyiségzavarban szenvedő emberrel leginkább valamiféle tojáshéjtáncként írható le. Partnerének ugyanis olyan feszültségekre és kapcsolati történésekre kell felkészülnie, amelyek nem kevés szenvedést okozhatnak. A viharos párkapcsolati események hátterében (elsősorban) a borderline fél – és valamennyire partnere – korai kötődésbeli és alapvetően kedvezőtlen kapcsolati tapasztalatai állnak.

  • Aikido testnek és léleknek – a béke harcművészete

    A harcművészet szó hallatán gyakran az agresszió, a sérülések jutnak eszünkbe. De létezik egy harcművészeti ág, mely kifejezetten a békét, a nem ártást hirdeti, miközben mégis egy hatékony önvédelmi technika. Az aikidózás elősegíti a testi egészség megtartását, ugyanakkor a lélekre, pszichére gyakorolt hatásai olyan sokrétűek, hogy egyes esetekben már akár hatékonyabb lehet, mint egy pszichoterápia.

  • Rejtett üzenetek a társalgásban

    A rejtett jelentések születésének igazi terepe a társalgás világa. A társalgás sok mindent megmutat arról, milyen emberek is vagyunk – feszültek vagy lazák, körülményesek vagy rámenősek; arról, hogy mi is fontos számunkra, milyen az általános értékrendünk, s épp most a szendvics fontosabb számunkra vagy egy fiú érdeklődő tekintete; és arról is, aktuálisan milyen érzelmi állapotban vagyunk.

  • Virtuális valósággal a medve ellen

    „Hova futsz?” „Üldöz a medve!” – kiáltja kétségbeesetten az emberünk. „Milyen medve?” – hangzik a kézenfekvő kérdés. Főhősünk megáll, hátranéz – és nem ért semmit. „Ha nincs medve, nem kell futni” – gondolja, ugyanakkor érzi testében azt a feszültséget, amely vagy harcra, vagy futásra kényszerítené. Feszült, de fogalma sincs arról, miért.

ÉS MÉG:Mese egy szelfiről – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Döntés, választás, sors„A tökéletesség kényszerében élünk” • Anyád lehetnék – Korkülönbség a párkapcsolatban • Függés és függetlenségMi uraljuk a játékot – vagy a játék ural minket? Gyermekek a videojátékok bűvkörében • A ruha teszi – vagy nem teszi – az embert?Tekintsünk máshogy (is) a depresszióra! A karácsonyi nagy zabálás társadalomlélektanaA kávézás pszichológiája • Nézzünk a szavak mögé • Formát adni a lehetetlennek • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A függő ember elsődleges törekvése, hogy szoros kapcsolatban lehessen a számára fontos személlyel, legyen az szülő vagy barát, a párja vagy akár a gyermeke. Ennek érdekében...

A párválasztással kapcsolatban rengeteg íratlan szabályunk van, mely „előírja”, mi illendő és elfogadható környezetünk számára – ilyen például az idősebb férfi, fiatalabb nő...

A szerelem olyan felfokozott érzelmi állapot, amikor a szerelmes tudatát egy másik ember képe és a vele kapcsolatos emlékek, fantáziák töltik ki, testi és lelki tulajdonságait...

A nőkhöz képest nagyon kevés kutatás foglalkozik a férfiak oldaláról a terhességmegszakításra adott érzelmi reakciókkal, annak pszichés következményeivel.

Néha előtörnek olyan képek is, amikor komorak voltunk és féltünk, ezért dühösen győzködtük, majd kerültük egymást.

Természetes módon összeillünk-e a szerelmünkkel, a partnerünkkel, a feleségünkkel, a férjünkkel, vagy csupán megpróbálunk összeilleszteni tökéletesen soha össze nem illő...