Jelenlegi hely

Nem harap?

Ő valami félelmeteset, ijesztőt, IDEGENT lát benne

Ezek az emberek rendszerint semmit nem tudnak a kutyákról, soha nem mentek a közelükbe, soha nem játszottak velük, nem tudják, milyen emberiek, kedvesek, ragaszkodók. 

Sokszor tapasztalom kutyasétáltatás közben, hogy a gyerekek vagy örömmel odafutnak a kutyámhoz, simogatják és botokat dobálnak neki, vagy már az utcasarkon a szülőkhöz bújnak, hogy védjék meg őket. A szülők ilyenkor jellemzően magukhoz szorítják a gyereket, és bizalmatlan, megrovó pillantásokat vetve felém és aranyos, kistestű kutyám felé, megszaporázott léptekkel elrobognak mellettem, miközben nyugtatni próbálják gyermeküket: „jól van, semmi baj”. Olyan is előfordul, hogy a szülő annyira halálra rémül, ha a kutyám megszaglássza a gyerek cipőjét, hogy kétségbeesetten üvöltözni kezd: „miért nem fogja meg azt a ... kutyát?!”, a kicsi pedig sírva fakad. Ilyenkor nehéz mit mondani… Ha biztosítom arról a szülőket és a gyerekeket, hogy a kutya teljesen ártalmatlan, a felnőtt általában vérszemet kap, hiszen védekezem. „Honnan tudjuk mi azt?” Legszívesebben ilyenkor azt mondanám: „Csak rá kell nézni!”. De tudom, hogy csupán olaj lenne a tűzre, úgyhogy inkább hallgatok, pórázra rakom Mukit és elvonszolom, pedig jót játszhattak volna a gyerekekkel. Azért is hallgatok, mert nem akarom a kutyások elleni általános dühöt szítani. Meg azért is, mert én hiába látom a kutyámon, hogy egy félig kölyök, játékos, puha, jókedvű kiskutya, a mamának ezt hiába magyaráznám, ő valami félelmeteset, ijesztőt, IDEGENT lát benne. Lehet, hogy azért, mert egyszer megijesztette vagy megharapta egy kutya. De többnyire már ő is tanulta ezt a félelmet, és most a gyerekének is megtanítja.

Ezek az emberek rendszerint semmit nem tudnak a kutyákról, soha nem mentek a közelükbe, soha nem játszottak velük, nem tudják, milyen emberiek, kedvesek, ragaszkodók. Hallunk olyan történeteket, hogy gazdájuk sírján fekszenek, nem esznek, nem isznak, nem lehet őket elcsalogatni sem onnan. Gyászolnak, mindenüket elvesztették.  És még lehetne sorolni: embereket mentenek, kiszagolják a rákos sejteket, a bombákat, halálos ágyukon vigasztalják a haldoklókat, részt vesznek a pszichoterápiában, felnevelnek bármilyen árván maradt állatot. De azok a szülők, akik átrángatják a gyereküket az utca túloldalára, ha szembetalálkoznak a kutyámmal és velem, mindezt nem tudják. Ezért bizalmatlanok: félnek a képtől, ami a fejükben van. Pedig a bizalmatlanságot nem olyan nehéz feloldani: elég tapasztalatot szerezni arról, ami idegen, és máris nem lesz az…

 

 

 

A Mindennapi Pszichológia
2018 október–novemberi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. október–november

  • A játék szabaddá tesz

    A játék olyannyira természetes velejárója az életünknek, hogy ritkán gondolkodunk el gazdagságán és mélységein – pedig csodálatos birodalomra látunk rá, ha górcső alá vesszük! Nemcsak a gyermekek, minden ember játszik – életkortól, fizikai és mentális korlátoktól függetlenül. Lehet, hogy különböző módokon, de mindenki játszik. És az állatok is, nemcsak az emberek.

  • Sikeres párkapcsolatok

    Mi a siker? Nézetem szerint az, ha olyan életet élhetünk, amit élni szeretnénk. Ez a definíció kellően konkrét, de mégis tág teret ad valamennyiünknek, hogy ki merjük mondani, milyen az az élet, amit élni szeretnénk a mezei hétköznapokon. A párkapcsolati siker ugyanis sosem az ünnepnapok eposzi nagyságában keresendő – az legfeljebb apró tükör lehet –, hanem a mindennapok szürke forgatagában, amit a legdrágább kincsünkkel mérünk: a közösen megélt és nem csupán leélt idővel.

  • A művi abortusz hatása a párkapcsolatra

    Párkapcsolatunkban optimálisan azt éljük meg, hogy a másik támogatást, érzelmi támaszt nyújt a nehézségek megoldásához – de mi van akkor, ha a probléma magából a kapcsolatból fakad, és annak jövőjét érinti? Ha elfogadjuk, hogy egy párkapcsolatba a partnerek különböző személyes preferenciákkal, hiedelmekkel, erkölcsi megfontolásokkal, vágyakkal és elvárásokkal érkeznek, érthető, hogy egy nem várt várandósságról hozott döntés a konfliktusok forrása lehet, hisz ez az érzelmileg rendkívül telített téma egyszerre érinti a két fél egymáshoz való viszonyát és a fejlődő magzathoz való kötődésüket.

  • Jóga – út az egyéni szabadság és jóllét legmagasabb foka felé

    A jóga segítségével gyakorolható, hogy az „automata vezérlés” álmából hogyan lehet felébredni, hogyan lehet tudatosítani hétköznapi helyzetekben is az érzelmeket, gondolatokat, és ezáltal hogyan lehet szabadabb döntést hozni… Az öntudatosság és önszabályozás preventív (és terápiás) hatását aknázza ki a manapság annyira divatos mindfulness is, ami szintén az indiai filozófiából származik, és a meditáció mellett jógás testgyakorlatok is szerves részét képezik programjának…. Az öntudatosság melletti másik fontos mentális fejlesztő hatása az önismeret.

  • Betegség-e a pszichopátia?

    Az antiszociális megnyilvánulások legsúlyosabb formája a pszichopátia, amire a legújabb idegtudományi kutatások alapján úgy is tekinthetünk, mint egy súlyos mentális zavarra, ami genetikailag erősen meghatározott biológiai adottságok és hátrányos környezeti tényezők összjátékaként alakul ki. Tudományos vizsgálata jelentősen gazdagítja tudásunkat az érzelmek szocializációban betöltött szerepéről és az empátia működéséről.

ÉS MÉG: Egy félrecsúszott pulóver – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Igazságosabb gazdaság? A félelem és szorongás VR-re megy?Mit tesz velünk a szerelem?Randi a technoszexuális űrkorbanHogyan szeret a kutya?A policisztás-ovárium szindróma (PCOS) lelki terheiStresszevés, új megvilágításban Vélemények az alternatív medicináról – Reflexiók egy kutatás eredményeire • Hiszem, ha látom? • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Vajon az emberi önzésre épülő gazdasági berendezkedés megingathatatlanul működik tovább, vagy létezik egy olyan új emberkép, amelyre egy új irányzatot lehet felépíteni?

A legjobb barátnőnkkel ott folytatjuk, ahol abbahagytuk, mindegy, mennyi idő telt el az utolsó találkozás óta.

A nőkhöz képest nagyon kevés kutatás foglalkozik a férfiak oldaláról a terhességmegszakításra adott érzelmi reakciókkal, annak pszichés következményeivel.

Válás, elhagyás, mostoha, szerencsétlen sorsú gyerekek, lojalitáskonfliktusok… Asszociációk, melyek eszünkbe jutnak, ha meghalljuk a szót: mozaikcsalád.

Jótett helyébe jót várj – sokak szerint ez csak a mesében érvényes.

Tasi Kriszta az ország legszegényebb településein dolgozik pszichológusként, a körülmények miatt kénytelen unortodox